Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

KÖNYV-AJÁNLÓ


KEDVES OLVASÓIM!

Örömmel adom tudtotokra, hogy egy újabb verses meséskönyvvel bővült versesköteteim választéka. Az új kiadvány címe:

A MESÉK BIRODALMA

verses mesekönyv kicsiknek és nagyoknak – Szitár Éva meseszép festményeivel illusztrációival.

Immár 19 kötetem  várja az érdeklődőket.
Szintén idén jelent meg a FÉNYES SZAVAK SZÁRNYÁN című kötetem, melyet saját magam illusztráltam,
és a SZÖSZ SZONETTEK című szonettes könyvem.

Megrendelhetők Aranyosi Ervin webáruházában,
az ALÁBBI LINKRE kattintva:
http://shop.aranyosiervin.com

Tartalmas és maradandó ajándékok lehetnek kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Várom a szíves megrendeléseket,
szeretettel:
Aranyosi Ervin

 

By

Aranyosi Ervin: Füledbe súgok valamit


Aranyosi Ervin: Füledbe súgok valamit

Figyelj Anyu! Kérlek figyelj rám!
Füledbe súgok valamit!
Szavakkal szólva megmutatnám,
apró szívemben mi lakik.
Láthatnád benne azt a hálát,
amit irántad érzek én.
Tudom, ott benne megtalálnád,
a te dalod, az én zeném!

Hiszen a létet tőled kaptam,
minden csodát, amit lehet,
annyi mindent tettél miattam,
mert vezetett a szeretet.
Úgy szeretném most kifejezni,
hogy mit is jelentesz nekem,
mért tudom lelked úgy szeretni,
hogy könnyes lesz a két szemem.

Tudod, Anyu, én nem is kértem,
de csodát tettél énvelem,
világra hoztál – ez is érdem –
tőled kaptam az életem.
Azóta is tanítgatsz engem,
hogyan kell élni a csodát,
apró szikrát gyújtottal bennem,
s mutatod mi a boldogság!

Hálás vagyok, köszönöm néked,
s amit kaptam, visszaadom,
reád adom a büszkeséget,
s ragyoghatsz rám, mint a Napom.
Meghálálom, mindazt, mit adtál,
s hozzád mindig csak jó leszek,
hiszen a létbe utat mutattál,
s ott többé már el nem veszek!

Megtanítottál jól szeretni,
hálásnak lenni mindenért,
csak veled jó felcseperedni,
s érezni, mindez mennyit ér!
Figyelj Anyu! Füledbe súgom.
– Te vagy a legnagyobb csoda!
Segítettél jól megtanulnom:
– A szeretet a lét oka!

Aranyosi Ervin © 2018-01-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Saját bunda


Aranyosi Ervin: Saját bunda

Nézegetem körbe-körben,
önmagamat a tükörben:
– Van-e hozzám fogható?
Csudaszép az, amit látok,
irigyelnek a barátok,
és ez lelkemig ható!
Megcsodálják csíkos bundám.
Mitől ilyen? Bárcsak tudnám!
De én pont így szeretem!
Soha másé nem kell nekem,
amíg élek ezt viselem
és soha le nem vetem!

Aranyosi Ervin © 2018-01-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Harkály-doktor

Fotó: Pap Zsuzsanna

Aranyosi Ervin: Harkály-doktor

Harkály ugrál ágról ágra,
kopogtat, hol vannak férgek?
Azok a fák nedvét szívják,
élősködnek, amíg élnek.

Csőre fúródik a fába,
mert a féreg fába szorult,
onnan kell azt kibányászni,
hogy ne ártson a nyomorult.

Hát a doktor teszi dolgát
és a fát megszabadítja
nyűgétől és tudományát
fiának is megtanítja.

Így a fák fellélegeznek,
begyógyul a testük, kérgük,
és a doktort fizetségül
jóllakatja kivett férgük.

Aranyosi Ervin © 2018-01-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtés a hétköznapokban


Aranyosi Ervin: Teremtés a hétköznapokban

Sírhatnék én is,
hiszen akad gondom,
de nem teszem, s hogy mért?
Neked most elmondom!
Főleg azért, hiszen
mindig van megoldás,
s a gond csak elvakít,
tőle ne nagyon láss!

Meg kell hát próbálnom
másra koncentrálni,
célokat keresni,
teremtővé válni.
Nem a sötétségbe
burkolózva élni,
inkább rossz dolgokat
jóra kicserélni.

Irányítom tehát
saját sorsom, s élem.
Én tudom, hogy mire
lehet majd szükségem.
Amit elképzelek,
meg is teremhetem.
ezt a célt szolgálja
értő képzeletem.

Nem is üzletelek.
Kerül, mibe kerül?
Ha fogadni tudom,
akkor az sikerül.
Hiteim vethetnek
teremtésnek gátat,
ezt kell csak megértsem:
– Ne fordítsak hátat!

Hiszen, mire vágyom,
azt meg is érdemlem,
csak a kicsinyesség
szabhat gátat bennem.
Hinnem kell magamban
– vagyok, aki vagyok –
vágyak, álmok nélkül
csak törpe maradok.

Mindent elérhetek,
bárkivé lehetek,
céllal gondolattal
bármit teremthetek.
Amit kitalálok,
mind valóra válhat
csupán meg kell élnem
s eljön, már nem várat.

Csak itt és a mában,
tudok én létezni,
szebb jövőt remélve
múltra építkezni.
Ám, ami régen fájt
el kell hogy engedjem,
így tud az én csodám
gyökerezni bennem.

Mikor hit vizével
öntözöm a vágyam,
akkor tud kikelni,
s megjelenni nálam.
Bennem él a csoda,
s van hozzá hatalmam,
hogy egy élő jövőt
építsek magamban.

Aranyosi Ervin © 2018-01-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Barátodtól


Aranyosi Ervin: Barátodtól
(Szonett)

Midőn e sorokat újra, s újra látod,
jusson majd eszedbe kedves, jó barátod!
Közös emlékek törjenek elő,
s lelkedbe újra költözzön erő!

Segítsen téged új utakra lépni,
nyári mezőn, színes virágot tépni,
s elérni minden dédelgetett álmot,
mert ezt kívánja kedves, jó barátod!

Szívünk ma már annyi emléket ápol,
mely felcsillan a megtett út porából,
s mint talált gyémánt, úgy ragyog felénk,
új álmok fényét vetítve elénk.

Az utunk újra, s újra összeér,
s közös szívet táplál a tiszta vér!

Aranyosi Ervin © 2018-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éjjeli bagoly reggeli köszöntője

Fotó: Pap Zsuzsa

Aranyosi Ervin: Éjjeli bagoly reggeli köszöntője

Kukucs, csak úgy benéztem
ébren vagy-e végre.
A napocska felkúszott
lassanként az égre.
Éjszakai műszakom
lejárt, el kell mennem,
éjszakai vadászatom
ki kell most pihennem.
Este újra eljövök,
hogy itt éjszakázzam,
csillagokat csodálva,
álmaid vigyázzam!

Aranyosi Ervin © 2020-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Népemhez szólva


Aranyosi Ervin: Népemhez szólva

Emeld fel fejed büszke népem,
megalázkodnod nem szabad,
érezd te is a büszkeségem,
s amikor kell, hallasd szavad!

Tiéd e föld, mit őseidtől
megörököltél egykoron,
ne lépj ki régi szerepedből,
hiszen ki magyar, mind rokon!

Ne hagyd, hogy népek tégelyében,
belőlünk ólmot öntsenek,
ne hagyd, hogy népünk életében,
idegen népek döntsenek.

Ne hagyd fiaid széjjel szórni,
– habár tiéd a nagyvilág –
de úgy nehezebb eggyé forrni,
ha más fog mundért adni rád.

Emeld fel fejed büszke népem,
megalázkodnod nem szabad,
érezd te is a büszkeségem,
s amikor kell, hallasd szavad!

Az élősködőt rázd le végre,
ne szívja édes véredet,
esküdj inkább hazád nevére,
és segítsd sok testvéredet.

Ám erőszak az nem segíthet,
csak halált szül a gyilkolás.
A szellem tehet naggyá minket,
a szeretet, hit, a tudás!

Kard által vész, ki karddal élne,
nyisd inkább fel a szemeket,
ha szíved szebb jövőt remélne,
egy út marad: – A szeretet!

Emelkedj fel hát büszke népem,
szeresd jobbá világodat,
szíved használd a teremtésben,
s hiszem, az Isten támogat.

Szeretettel kell eggyé válnunk,
feléleszteni nemzetet,
jobb utat ennél nem találunk,
szív nélkül élnünk nem lehet.

Emeld hát fel a csüggedőket,
mutass jó példát, célt nekik!
Tedd élhetőbbé a jövődet,
s talán majd lépted követik!

Emeld fel azt, ki lenn a porban,
nem meri élni életét,
ne hagyd a szegényt a nyomorban,
hiszen a lét, megélve szép!

Adj nekik végre valós álmot,
amiért élni érdemes!
Adj vissza jogot, igazságot,
legyen a lét tisztán nemes!

Járja a létnek békés útját,
egymásban lássa a csodát,
az életvízért ássa kútját,
s villantsa bátran mosolyát!

Adjon annak, kinek még nincsen,
és ettől legyen gazdagabb,
a lélekre új reményt hintsen,
mert aki szeret, az szabad!

Emelkedj fel hát büszke népem,
szeresd jobbá világodat,
szíved használd a teremtésben,
s hiszem, az Isten támogat.

Hiszem, a szeretet majd gyógyít,
kevesebb lesz az áldozat,
csak minden szív találjon gyógyírt,
szeretve nem vár kárhozat!

Vessünk véget panaszkodásnak,
s ne vakíthasson holmi kincs!
Mutassunk példát a világnak,
hulljon le rólunk a bilincs!

Emeld fel fejed büszke népem,
legyen boldog a holnapod,
hogy szíved mától jót reméljen,
hidd el, hogy meg is kaphatod!

Csak higgy magadban, szeretetben,
s meglátod, lelked felemel!
A hit lángja égjen szemedben,
poklodból végre gyere fel!

Lásd meg fénylőn a napvilágot,
mit az árnyék eddig takart,
amit a lelked sose látott,
s ölelésre lendítsd a kart!

Saját néped öleld magadhoz,
legyél általuk gazdagabb!
Lépj magasra, közel a Naphoz,
és büszkén hangoztasd szavad!

Legyél magyar, felemelt fejjel,
emeld fel végre nemzeted!
S bármi legyen, sose feledd el,
a te erőd a SZERETET!

Aranyosi Ervin © 2020-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Sose hagyd el magad!


Aranyosi Ervin: Sose hagyd el magad!

Hej, de sokan sírnak, hogy megöregedtek,
hogy nehezen mozgók, fáradtabbak lettek.
Pedig ez nagy dolog, hosszú létet élni,
sok régi kalandot, újakra cserélni.
Persze, az embernek, gyakran fáj a teste,
nyűgös, lassan jön el számára az este.
Kár, hogy a vágyait hagyja kialudni,
pedig jó lett volna, ennyi mindent tudni!

Csakhogy a figyelem iránya változott,
s amit egykor talán álmokra áldozott,
az most fájdalmakra, testi betegségre,
s hogy az pont attól van, nem is veszi észre.
Hiszen, ha figyelme, a rosszra irányul,
még több rosszat vonzhat, s az élet silányul.
A panaszkodással és a kesergéssel,
fájdalmat, kórságot a szívedbe vésel.

Pedig van már időd magadra figyelni,
bölcsen gondolkodni, új utakra lelni,
csak az öregségért hálásnak kell lenned,
és a régi szikra újra gyúlhat benned.
Hiszen akad olyan, mit még te sem láttál,
amit fiatalon sohasem próbáltál,
Amire az idő, akkor nem volt elég,
mikor csalogatón tették egykor eléd.

Most a régi vágyat le kéne porolni,
írj hát bakancslistát, kezdjed felsorolni,
mi az, amit régen, úgy szerettél volna,
aztán fogj csak neki, valósítsd meg sorban.
A kifogásokat ne keresd, sőt, vesd el,
vágyaidnak sorát soha ne temesd el!
Amíg élsz és mozog a kezed, a lábad,
keress örömöket, teljesítsd be vágyad.

Nyisd, hát ki az ajtót, mi rabbá tett téged,
enged ki rab lelked, vár reád az élet!
Okkal éltél eddig, s nem, hogy beteg legyél,
hanem örülj, szeress, alkoss, csodát tegyél!
Valósítsd meg álmod, vagy segíts másoknak,
kik negatív hittől folyton nyomorognak!
Mutasd meg, hogy lehet örülni, nevetni,
panaszkodó létet magadról levetni.

Sose hagyd el magad, járd az utad végig,
ne félj, hogy a lábad, lekopik majd térdig!
Élvezd az életet, s ne károgj, mint varjak!
– Szélként jöttem ide, hogy nagy port kavarjak!
Hogy, ami nem tetszik, azon én javítsak,
jövő nemzedéket új hitre tanítsak!
A zokszót, a panaszt, a földbe tapossam,
hogy a lelkem vásznát szép, tisztára mossam.

Ami berágódott, meg kell olajozni,
lelked a pokolból vissza kéne hozni!
Rájönni, hogy sírod eddig magad ástad,
esélyt kéne adnod a feltámadásnak!
Hát ne hagyd el magad, mutass másnak példát,
s mire régen vágytál, azt a mában éld át!
Meglátod, ha végre szeretet vezérel,
Isten is támogat, mind a két kezével!

Hiszen mit veszthetnél, ha tennéd a dolgod?
Mi szeretnél lenni, szomorú, vagy boldog?
Nyisd ki azt az ajtót, mit magadra csuktál,
s engedd létrehozni, amit szíved diktál.
Élőn haldokolni többé sohasem kell,
a szép földi létbe élni jön az ember!
Teremts szeretettel, holnap váró vággyal,
gazdagodj az élő, csodaszép világgal.

Aranyosi Ervin © 2020-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elaludtam


Aranyosi Ervin: Elaludtam

Aludtam, aludtam, aztán felébredtem,
s láttam, az éjszaka elsuhant felettem.
Vajon mért sietett, s hová tűnt a hajnal?
Sokan nem ébredtek versbe szőtt szavammal.
Persze, szabadnapot én is kivehetnék,
van már oldalamon tőlem ezer emlék.
Nem hajt török, tatár, vagy egyéb hatalom,
úgy osztom be időm, ahogyan akarom.

Igaz, tegnap este sokáig itt ültem,
végeztem a dolgom, munkába merülten,
senki sem szólt reám, hagyjam végre abba,
tettem csak a dolgom, jókedvűn, haladva.
Szóval éjszakába nyújtózott az estem,
és csak később kezdett fáradni a testem,
az ágyam – mágnesként – nem húzott magához,
álom sem várt talán, ami meghatároz.

Aludtam, aludtam és későn ébredtem.
De mihez van késő? Ezen elmélkedtem?
Le lehet e késnem, rohanó világom,
azért mert ma reggel elnyomott az álom?
Talán ez egy jelzés? Lassítanom kéne?
Vagy fordulatot vesz életem regénye?
Minden nap változunk. Éppen azt csinálom,
s ebben segít talán a hosszúra nyúlt álom.

Aranyosi Ervin © 2020-01-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy igazán jó hely

Aranyosi Ervin: Egy igazán jó hely

Ezt itt nekem találták ki,
pont méretes ez a hely,
kényelmes a fenekemnek,
s meg van támasztva a fej.
A külvilág ki van zárva,
motor hangja vesz körül,
s amíg tart az út hazáig,
a gazdám lát és örül.
Nem kell értem aggódnia,
amíg autón hazaér,
én sem aggódom miatta,
hát kiteszek magamért.
Mire aztán hazaérünk,
magamat kipihenem,
virgonc leszek és tettre kész,
játszhat a gazdi velem!

Aranyosi Ervin © 2020-01-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva