Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A kakas büszkesége


Aranyosi Ervin: A kakas büszkesége

Jól “felhúztál” tegnap este,
mérges vagyok reggel!
Tőlem várod az ébresztőt?
Mi vagyok én, vekker?
Én a napot hívogatom,
jöjjön fel az égre!
És ha felkelt, büszke vagyok,
– kukurikú – végre!

Aranyosi Ervin © 2014-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetburokban 2.


Aranyosi Ervin: Szeretetburokban 2.

Közelebb húzódtam
a szív melegéhez.
Nincs szebb a világon,
mit az ember érez.
Mit így kap a lélek,
vissza tudja adni.
Szeretetburokban
kellene maradni!

Aranyosi Ervin © 2014-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy újra a régi…(biztató)

Drága, jó barátom, mond mi történt veled?
Mi lett terveiddel, mit szült a képzelet?
Hova tűnt megannyi csodás célod, álmod?
– Úgy érzem a helyed, sehol sem találod?

Hová tűnt a kedves, életvidám barát,
kinek szívét, lelkét mosoly hatotta át?
Hová lett pozitív életfelfogásod,
hogy minden napodat sötétebbnek látod.

Miért vagy szomorú? – Tudom, hogy csalódtál!
A csalódás sötét tengerén hajóztál.
Ébredj álmaidból, térj magadhoz végre,
újra tiszta szível, vesd szemed az égre!

Lásd, a jövő szélén egy torony világít.
Tartsd rajta a szemed, – lásd apró szikráit, –
mutatja az utad. Emelkedj a fénybe!
Kezdj el újra bízni, minden kedves lénybe’.

Emeld hát fel fejed, napod újra fel kel,
csodáld a világod, minden újabb reggel.
Szeresd azt, kit szemed a tükrödben látott,
engedd, hogy megéljen boldogabb világot!

Ne hurcold terhedet, könnyíts rajta, kérlek!
Indulj el utadon, én majd elkísérlek!
Minden, miben hittél, lásson napvilágot!
Hadd kaphassam vissza a régi, jó barátot!

Aranyosi Ervin © 2014-06-28.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy pár vagyunk

Aranyosi Ervin: Egy pár vagyunk

Aranyosi Ervin: Egy pár vagyunk

Lelkem lágy vízével új életre keltlek,
csókom hűs tűzével lángra gyújtalak.
Naponta százszor mondom, hogy szeretlek.
Fényemmel áldlak téged, mint a Nap!

Hajadba túrok szélként ujjaimmal,
kitárt karom, nyílt tengerként ölel.
Körül veszlek, ringatlak álmaimmal,
így kerül szívünk egymáshoz közel.

Az idő száll, csak elsuhan felettünk,
nyomokat hagyva, ráncot vésve ránk,
s emlékek súgják honnan, s mivé lettünk,
míg együtt járjuk az élet-iskolánk.

Tanárom vagy. Megtanítasz szeretni,
tisztán, őszintén, hitet öntesz belém.
Hogyan is tudnám könnyedén feledni,
– rég eggyé váltunk – köztünk nincs TE, meg ÉN.

Egy pár vagyunk, hűséges, tiszta gerlék.
Közös utunk a fény felé vezet.
S az út során csak egymást ünnepelnénk,
mert minden perc öröm és élvezet.

Aranyosi Ervin © 2014-06-27.
A versek és a festmények megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Savanyú Bözske balladája (paródia)

Tengernyi “hullám” nyaldos körbe-körbe,
– de jó vagyok, – micsoda verset írok!
S nem látom régen magam a tükörbe’.
Nem érdekelnek a teleírt papírok.

Valaha egykor víg életet éltem,
ma már csak döcög létem szekere.
Isten-valómat megmutatni féltem,
– írok én bármit, csak legyen sikere.

Ritmussal, rímmel, régen nem törődöm,
– mit számít már, a kutyának való.
Lelkemnek a test, csak egy bezárt börtön,
rémülten állok, mint leszúrt karó.

Tudom, a világ kilökött magából,
elmennék innen, de nem tudom mi vár.
Szebb jövőt látni hit-hályogom gátol,
Szemem előtt az életem sivár.

Sírdogálok, hogy sajnáljatok végre,
tördelt sorokba írom életem.
Nem várok már az éltető reményre,
csak a sajnálat hiányzik nekem…

Sajnálj hát engem! Látod mivé váltam?
Állati sorba küzdöttem magam.
Egykor még büszkén, sor elején álltam.
Ma már kerülöm, s ott hagyom, ha van.

Sajnálj hát kérlek, ez csak, ami éltet,
elnyűtt lelkemet ez nyugtatja meg.
Könnyen sértődöm. Ha javamat nézed,
pislogó lángomat csak ez nyújtja meg.

Aranyosi Ervin © 2012-07-29.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Hallod, amit hallok?

Aranyosi Ervin: Hallod, amit hallok?

Aranyosi Ervin: Hallod, amit hallok?

– Jó reggelt, jó reggelt! – fütyül a rigó!
Pacsirta dalolja: – Vígan élni jó!
Madarak dalára ébred a világ,
Harmatcseppben fürdik minden kis virág.
Hallgasd csak a füttyöt, élvezd a zenét,
te is vedd magadra az élet örömét!
Arcodra mosolyt csal, s ha megfigyeled,
a természet játszik ily módon veled.

Reggeli ébresztő, csodás zeneszám,
madarak varázsa köszönt le reám,
hallgatom, s a kedvem általa vidul,
ahogy a természet éled, kivirul.
Próbáld elfütyülni, hogyan szól a dal?
Tudsz-e így zenélni az ő dalaival?
Füttyöd mire képes? Hamar kiderül,
s rigó válaszol rá, hogyha sikerül!

Aranyosi Ervin © 2014-06-24.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Pocsolya

Aranyosi Ervin: Pocsolya

Aranyosi Ervin: Pocsolya

Az okos felnőttek nem értenek engem.
Miért kelt jó érzést egy pocsolya bennem?
Miért jó megállni, benne tapicskálni,
a nagy pocsolyából, sok kicsit csinálni?
– Áh, úgy sem mondom el! Te ezt úgy sem érted,
mert neked nehézség, akadály az élet,
Én meg csak élvezem, ahogy a víz freccsen,
hagyom, hogy az eső az arcomra essen…

Aranyosi Ervin © 2014-06-23.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadítsd fel lelked!

Aranyosi Ervin: Szabadítsd fel lelked!

Kell-e tanítanom másokat a jóra?
Hányan áhítoznak néhány, kedves szóra?
Oly sokan szeretnék, s félnek elfogadni.
Azt hiszik cserébe, kell valamit adni!
Talán túl nagy lépés? Nem létező álom?
Hiszem, ha akarom, titkát megtalálom!
Csak akkor működhet, ha mások megértik,
ha a szeretettől szívüket nem féltik.

Csak egyként javítunk ezen a világon,
ha át tudunk lépni falakon, határon,
mely elszakít minket isteni valónktól,
elválaszt a léttől, a bennünk lakótól.
Figyeld hát az érzést, mely lelkedben ébred,
kövesd vágyaidat, ez vezessen téged!
Tudd meg, ez a világ, nem más, mint egy játék,
s maga a teremtés, az isteni ajándék.

És ha az életed csak egy játék lenne,
mit keres félelem és aggódás benne?
Haragod és dühöd, engedd el, bocsáss meg!
Saját vétkeidet egyszerűen bánd meg!
Szabadítsd fel lelked, súlytalanná téve,
s lásd meg az igaz fényt, sötétből kilépve!
Próbálj végre élni, s ne féld a halálod!
Az életed kulcsát magadban találod!

Keresd meg e kulcsot, s szabadítsd ki magad,
bilincseid dobd el, s lásd azt, ami marad!
Nyisd fel csukott szemed, így nézd a világot,
terhek nélkül, hidd el, sokkal szebbnek látod.
És ha már szabad vagy, s a szenvedésnek vége,
szálljon szép szívedre tiszta fény és béke!
Kezdj el másokért is megnyílt szívvel tenni,
engedd a lelkedet őszintén szeretni!

Aranyosi Ervin © 2014-06-22.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagymama


Aranyosi Ervin: Nagymama

Egyszer már próbáltál jó anyának lenni.
Őszintén ölelni, szívedből szeretni.
Elkövettél persze apróbb, kis hibákat,
aztán hullt a könnyed, s rád talált a bánat.
S kaptál még egy esélyt, hogy jobban csinálhasd,
jobbító álmaid is valóra válthasd.
Most már tapasztaltan, s még több türelemmel,
ahogy nagymamaként, szívvel lát az ember… 

Aranyosi Ervin © 2014-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Péntek 13.

Aranyosi Ervin: Péntek 13.

Aranyosi Ervin: Péntek 13.

Ma átment előttem egy fekete macska!
Aztán vissza is jött, azt hitte a csacska,
hogy majd megijedek, félve babonától?
Ám engem a dátum, mai nap sem gátol.
Péntek, tizenhárom, ez szerencsét hozhat,
ma is üzenhetek én, a csillagoknak,
elküldhetem vágyam, dédelgetett álmom,
mert amiben hiszek, rövidesen látom.

Ma átment előttem egy fekete macska!
Aztán vissza is jött, azt hitte a csacska,
hogy majd megijedek, félve, mi történhet?
Ám, de hadd mondjam el, mért vicces az élet.
A fekete macska, tudod az én macskám,
átfutkos előttem, kötekedik csacskán,
s belőlem félelmet, bizony sose vált ki,
pedig karma éles, retteghetné bárki!

Ma átment előttem egy fekete macska!
Aztán vissza is jött, azt hitte a csacska,
ha kelleti magát, muszáj kényeztetnem,
mert tudja szeretem, s Ő is szeret engem!
S lám most igaza lett, nem tudtam megállni!
Nyakon kellett csípnem, s “rabtartóvá” válni.
Kényeztetni kezdtem, s élvezte a beste,
kihívta a sorsát, vagy éppen kereste?

Ma átment előttem egy fekete macska…

Aranyosi Ervin © 2014-06-13.
A versek megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva