Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A kutyád

A kutyád
Aranyosi Ervin: A kutyád

A szeméből hűség árad,
neked adja mindenét!
Ő barátod, méltó társad,
benned látja Istenét!

Védelmezi ingóságod,
megvédi a birtokod,
óvja, védi a családod,
hát szeretni van okod.

Te vagy a szíve szerelme,
rólad szól az élete.
Rád irányul a figyelme,
napját te töltöd tele.

Amíg csak él téged szolgál,
megbecsülést érdemel,
ha szereted máris jól jár,
boldog, mikor érdekel.

Becsüld hát meg kedves lényét,
hisz te vagy a mindene!
Szeretettel tükrözd fényét,
visszaadnod illene!

Aranyosi Ervin © 2016-10-30.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszek Istenemben

Hiszek Istenemben

Aranyosi Ervin: Hiszek Istenemben

Hiszek az Istenben, úgy, ahogy a Napban,
még ha nem is látom minden pillanatban,
még ha nem is érzem meleg, tiszta fényét,
akkor is birtoklom éltető reményét!

Hiszek Istenemben, mint éltető esőben,
mert áldását szórja, s nem vár semmit tőlem.
Nincs is egyéb dolgom, mint szívemből adni,
szeretetét szórva, a világra hatni.

Hiszek az Istenben, mint tiszta levegőben,
lélegzetvételben, melyből kijut bőven,
s amely életben tart, s a tüdőmbe árad,
amit a jó Isten adni el nem fárad.

Hiszek a szavakban, lelkem erejében,
amit Isten adott, hogy világát éljem.
Enyém a teremtés, gondolat hatalma,
és enyém a tudás, s jelképe, az alma.

Hiszek Istenemben, enyém gazdagsága,
az élet fájának gyümölcstermő ága.
Csak az nem az enyém, miben hitem gátol,
mert azt megtagadja lelkem önmagától.

Mert Istenem megad mindent, amit kérek,
mit el merek hinni, vagy amit remélek,
s amit én úgy hiszek: – Jár, mert megérdemlem,
aminek a magja kicsírázik bennem.

Elérhetek bármit, miben hinni merek,
mire képes vagyok, úgy mint “Isten-gyerek”,
akit teremtője ezzel felruházott,
kit képességekkel gazdagon megáldott.

Hiszek az Istenben, magáért teremtett,
hogy a világában én teremtsek rendet,
s adott nekem hozzá végtelen sok társat,
hogy egy színes álmot majd valóra váltsak!

Hiszek Istenemben, a szeretet szavában,
szeretetet szórni, a dolgom a mában!
Hitet, reményt adni fénnyel a sötétben,
tenni, amit tudok, csendben, észrevétlen…

Aranyosi Ervin © 2016-10-29.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nehéz megérteni, elfogadni…

nehéz megérteni, elfogadni
Aranyosi Ervin: Nehéz megérteni, elfogadni…

Ha elment szeretted és a szíved gyászol,
lelked betegíted meg, ha nem vigyázol.
Ha el tudnád hinni: – Nem létezik halál!
A lélek a végén megnyugvásra talál.

Mint egyes népeknek, ünnepelned kéne,
mert létsíkot váltott, s belépett a fénybe.
Persze, megértelek, hogy nagyon hiányzik,
ürességet érzel, arcod könnyben ázik.

Mintha végtagodat vágták volna tőbe,
s tették volna földbe, néma temetőbe.
Ám a temetőben nincsenek jó lelkek,
mert a fénybe lépve szebb világra lelnek.

Testüket vetik le, s földnek visszaadják,
földi jelmezüket maguk mögött hagyják.
Fent már várják őket, igaz szeretettel,
s később újabb létre születik az ember.

Az élet tanulás, jobbá kéne válnunk,
haragunk, bánatunk, dühünk nyomja vállunk.
Megoldást minderre a szeretet jelent,
amely világunkból mennyországot teremt.

Amíg nem békélünk végleg meg a rosszal,
addig hadakozunk a sötét gonosszal.
Bár a jó Istenünk vár minket a fényben,
rettegjük halálunk, nehogy utolérjen.

Aranyosi Ervin © 2016-10-28.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ősz

az ősz
Aranyosi Ervin: Az ősz

Nem haldoklik, csak más világba készül,
az élet színeivel kiegészül.
Új valóságot, új élményt teremt,
egy cseppbe gyűjtve be a végtelent.
Megágyaz, avarágyat hint magának,
megőrzi minden emlékét a mának,
és álmában egy új tavaszt remél.
Elszenderül, csak hadd jöjjön a tél!

Aranyosi Ervin © 2016-10-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Légy a sorsod teremtője

légy a sorsod teremtője
Aranyosi Ervin: Légy a sorsod teremtője

Múltad szemetére sose építs várat!
Abból keserűség, harag, méreg árad.
Életed kormányát vedd saját kezedbe,
gondolataidat ápold, tegyed rendbe!

Mert, amit ma gondolsz, jövőd arra épül,
a szép gondolattól a holnapod szépül.
Amit régen hittél, azt hagyd ott a múltban,
lépj ki onnan bölcsként, tényekből tanultan!

Kerested az utad, s rossz irányba mentél?
Szép álmaid helyett, rosszat teremtettél?
Keress másik irányt, egy jobbat, egy szebbet,
adj egy méltóbb esélyt újra életednek!

Mert a gondolatok varázslatos dolgok,
s mindaz, ki uralja, elégedett, s boldog.
Pozitív gondolat, csupa szépet vonzó,
amely csodát teremt, mi számodra vonzó.

Ám a rossz gondolat, rombol, akadályoz,
csupa kellemetlent vonz oda magához.
Vizsgáld tehát felül, miken jár az eszed,
gyomláld ki elmédet, legjobb, ha ezt teszed.

Álmodozz a szépről, s ha hiszed meglátod,
álmokra, vágyakra épül szép világod.
Mindened meglehet, csak hinned kell benne,
csupán elképzelned, mintha már meglenne!

Légy tehát, a sorsod aktív teremtője,
azt ne mások írják, és ne rettegj tőle!
Gyomláld ki az elméd, gondolatok kertjét,
s irányítsd a jóra mától a figyelmét!

Aranyosi Ervin © 2016-10-26.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ebben a bőröndben…

Ebben a bőröndben
Aranyosi Ervin: Ebben a bőröndben…

Ebben a bőröndben van az én életem.
Minden, ami történt, emlékként éltetem.
Ami fájdalmas volt, azért megbocsátok,
a haragom, dühöm, ne maradjon átok.

Néha átrendezem a sok gyűjtött holmit,
kincseket keresve, s kidobva a bóvlit.
Nem is gyűjtök tovább rossz kedvet, kacatot.
Kidobom a rosszat, s vidáman kacagok.

Mától kezdve csupán a szépet teszem el,
ami boldoggá tesz, s az égbe felemel.
Gondolatom szárnyán teremtek ma szebbet,
vonzok boldogságot, így teremtve rendet.

Ebben a bőröndben ott a teljes múltam,
a jót újra élem, a rosszból tanultam.
Hiszem, jövőt alkot minden csodás vágyam,
bőrönd az életem, s szépen vetett ágyam.

Aranyosi Ervin © 2016-10-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Levelünk jött

levelünk jött
Aranyosi Ervin: Levelünk jött

Levelet hozott a Posta,
ám valaki megtaposta.
Vagyis nyomot hagyott rajta,
ami dombornyomott fajta.

Levél jött és szeretettel
a szél hozta: – Nesze, vedd el!
Nézegetem, hogy ki írta,
bánatával telesírta.

Nem messziről jött. A fáról!
Üzenetet hoz a nyárból,
amikor még együtt “lógtunk”,
s meleg miatt morgolódtunk.

Emlékszel még a nyaradra,
bár csak mindig itt maradna!
Most a világ álmos, setét,
a nyár küldi üzenetét.

Mert a nap még ki-kiragyog,
ettől rögtön jobban vagyok.
Levelet hozott  a Posta?
Az eső a földre mosta…

Aranyosi Ervin © 2016-10-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosoly az esőben

mosoly az esőben
Aranyosi Ervin: Mosoly az esőben

Bújócskázik a Napocska,
csak a felhők sírnak.
Nem találják jókedvüket,
csak zokogni bírnak.
Bennem is van egy Napocska,
elbújt, mégsem sírok,
esernyőmmel pocsolyába,
hullámokat írok.

M’ért is kéne elvesztenem
kedvem, ragyogásom?
Mosolygok a Napom helyett,
hogy mindenki lásson!
Hisz az élet csupa derű,
s csupán rajtad múlik,
képzeleted elvezet-e
síró felhőn túlig?

Az én lelkem a szép Napról
sok emléket ápol.
Valahányszor rágondolok,
felragyog magától.
Ragyogását nem tartom meg,
tovább adom másnak,
mosolyomtól látszom mindig,
vidámnak, mókásnak.

Mikor víz hullik az égből,
rögtön tócsák nőnek,
az összegyűlt esőcsepp már
nem kell a felhőnek.
Lent, a földön összegyűlik,
kis tükörré, látod?
– Mosolyod, ha belenézel,
te is megtalálod.

Milyen muris, ha belelépsz
egy nagy pocsolyába,
hullámokat, vízköröket
vet a gyerek lába.
A hullámok elcsitulnak,
visszamosolyognak,
te is látod tükörképét
a szép mosolyodnak!

Sírjatok csak buta felhők,
nekem jó a kedvem,
a Napocska esőben is
szépen ragyog bennem.
Aztán, majd, ha kifáradtok,
felragyog az ég is,
vidám lesz az egész világ,
kiragyogok én is!

Aranyosi Ervin © 2016-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mindent tudó cica

mindent tudó cica
Aranyosi Ervin: Mindent tudó cica

Mindent tudok a macskákról,
amit tudni érdemes.
Kiolvastam könyveimből,
mindazt, ami lényeges.
Aztán elnyomott az álom,
elfáradt a cicaagy.
Álmomban a Cica Isten,
azt mondta: – Jó cica vagy!
Szereted az embereket,
és jó kedvre deríted.
Doromboló szereteted
a lelkükre teríted.
Ettől mindjárt jobb a kedvük,
s elviselnek másokat,
és a lelkük szépen gyógyul,
ha egymástól fáj sokat.
Okos, tudós macska vagy,
hát így gyógyítasz lelkeket,
Te már tudod, mire való,
szívedben a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2016-10-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiú-e a Hiúz?

Fotó: Ádám Korinna

Fotó: Ádám Korinna

Aranyosi Ervin: Hiú-e a Hiúz?

Hiú-e a Hiúz? – Ez itt a nagy kérdés.
Mert hiúnak lenni, igen nagy kísértés.
Ám az nem hiúság, ha büszke magára,
hogy szép a bundája, s könnyen mászik fára.

A hiúság az, ha annál többet képzel,
amit már te sem látsz, mikor reá nézel.
Vagy amikor lenéz mást, mert gyengébb mint Ő,
a hiúságáért, akkor jár az intő!

A hiúz nem olyan, mért is dicsekedne,
nincs lenéző szándék, nincs kérkedés benne.
Minek lenne hiú, nem pályázik rangra,
az üzletelésben biztos lemaradna.

Nem is majmol embert, hisz minek is tenné?
Sosem akar válni egy hiúz istenné!
Marad inkább hiúz, büszkén önmagára,
s bölcsen elmélkedni felkúszik egy ágra.

Aranyosi Ervin © 2016-10-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva