Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Álldogáltam a tengerpartján…


Aranyosi Ervin: Álldogáltam a tengerpartján

Álldogáltam a tengerpartján,
hullámok rohantak felém.
Hallgattam bűvös morajlásuk,
s gondoltam: – Bárcsak érteném!

Távoli szélnek hozták hírét,
idegen föld üzenetét.
Talán teremtőm üzen vélük:
– Értsem, hogy mit üzen a lét.

Áradt a tenger őserővel,
felkapott mindent mi útjában állt.
Hiába küzdés, harc, erőszak,
elveszett mind, aki szembeszállt.

Azzal, mi árad szembemenni,
szembeszegülni nem érdemes,
éppoly hiba, mint nyugton ülni
mikor a szív a szépért repes.

Ne irigyeld hát, azt amid nincsen,
irigység rajtad nem segít.
Képzeld csak el, amire vágynál,
vetítsd vásznadra képeit.

Legyen a vágyad a vitorla,
legyen hajód a képzelet!
Képzeld el, mintha tiéd volna
s megérinthetné két kezed!

Sohase ússzál szembe árral,
sosem éred el vágyaid!
Vágyaid célja, árirányban,
mindig az út végén lakik.

Tiszteld meg magad, higgyél benne:
– Amire vágysz, mind jár neked!
Létezik már a végtelenben,
s csak arra vár, hogy elvegyed!

A világodban minden megillet,
minden, ami van érted él!
Legyen hát célod jó egészség,
engedd, hogy boldogabb legyél!

Ami csak van, mind téged szolgál,
kincs és öröm, mind jár neked!
Ha elhiszed, hogy rászolgáltál,
neked adja az Istened.

Másképpen nézz a nagyvilágra,
szeresd boldoggá önmagad,
árad a lét, mint tenger-hullám,
s újat hoz minden gondolat.

Azonosulj az áradással,
amely körül vesz, s átölel.
Higgyél magadban, megérdemled!
S eztán egy szebb jövő jön el.

Teremts magadnak egészséget,
boldog világot, életet!
Olyat, mit még csak lelked látott,
de hidd el, át is élheted.

Ez a világ nem ellened van,
érted jött létre, hogy tanulj:
– Örülni, élni, boldogulni!
saját hasznodra megjavulj.

Álldogáltam a tenger partján,
hullámok rohantak felém…
Hallgattam bűvös morajlásuk.
S lám, amit súgtak, értem én!

Aranyosi Ervin © 2017-07-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Macskacsa


Aranyosi Ervin: Macskacsa

A macskacsa tappancsa
úszóhártyás képlet,
vízben úszó vadászathoz
igen nagy segédlet.

Kacsa-egér, kacsa-béka
sosem menekülhet,
étlapjára minden vízi
állat felkerülhet.

Nehezen mozog a parton,
nem jól tud repülni,
de a vízben nincsen
ami el tud menekülni!

A macskacsa tojást is rak,
nem csak fészket rombol,
kikelve a cica-réce
azonnal dorombol.

A macskacsa furcsa állat,
hízelkedő, kedves.
Nem tartható a lakásban,
mert a szőre nedves.

Aranyosi Ervin © 2017-07-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ló-veréb

Aranyosi Ervin: Ló-veréb

Csiripelve ágról ágra
röpköd a kis ló-veréb.
Hát őt senki nem irigyli,
nem mondják rá: – Jaj,de szép!

Nagy a feje, búsuljon hát,
így gondolják oly sokan,
de ő ezzel nem törődik,
csiripelget boldogan.

Néha-néha meglátogat,
bekopog az ablakon,
ha kinézek, megkérdezi:
– Hol van már az abrakom?

Olykor-olykor megkínálom,
egy kis zabot csipeget,
ha szeretnék lovagolni,
faképnél hagy, s hiteget.

Néha vágtat, s lóg az orra,
néha verébként repül.
Katasztrófa akkor érhet,
ha lóként vállamra ül.

Aranyosi Ervin © 2017-07-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rókus


Aranyosi Ervin: Rókus

Én vagyok a Rókus, bizony!
Ravaszdi rágcsáló!
Diót, makkot tőrbecsaló,
jóllakottá váló!

Sompolyogva nyakon csípem,
az eszén túljárok.
Azt hiszi mind, hogy egérre,
vagy tyúkra vadászok.

Beérem én mogyoróval,
mert nem vagyok róka.
Eleséget gyűjtögetek
kora reggel óta.

A mogyoró nem menekül,
makkot becserkészem,
a furfangom bizony túl jár
egy diónyi észen!

Rókus vagyok, erdőlakó,
ugrom ágról-ágra,
lombok közül nevetek
a rám váró vadászra.

Aranyosi Ervin © 2017-07-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Zebra-orrszarvú


Aranyosi Ervin: Zebra-orrszarvú

A pizsamás rinocérosz,
zebracsíkos állat,
a csíkozás karcsúsítja,
– előnyére válhat.

Nem látszik már túl kövérnek,
csinosabbá válik.
Zebracsíkos pizsamáját
begombolja állig

Előbújt a szürkeségből,
így színeket válthat,
hol túl nyájas, hol meg nagyon
ingerlékeny állat.

A szavannán, a fű között
könnyen el tud bújni,
jól tudja, hogy az élete
csíkjain fog múlni.

Valójában, ha megnézed,
egy orrszarvú zebra,
s büszke arra, hogy a teste
csíkjaitól szebb ma!

Aranyosi Ervin © 2017-07-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

 

By

Aranyosi Ervin: Csiga-kutya


Aranyosi Ervin: Csiga-kutya

Én vagyok a csiga-kutya,
hosszú csíkot húzok.
Nyáron földig ér a nyelvem,
és ne hidd, hogy túlzok!
Lihegek, és nyálam csorog,
így hűtöm a testem.
Mikor nem volt csík alattam,
gyakran hasra estem.
Lassú vagyok, mint egy csiga,
de ugatok bátran,
fűszálakra is felmászok,
láthatsz a határban.
A hátamon lévő házat
állandóan őrzöm.
Büszke vagyok, mert a lajhárt
így is leelőzöm.
Én vagyok a csiga, s kutya
furcsa keveréke.
Keress meg a mezőn járva!
Itt a versem vége!

Aranyosi Ervin © 2017-07-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szarka a villanydróton


Aranyosi Ervin: Szarka a villanydróton

Hintázik a szarka,
billeg hosszú farka,
szárnya csillog kéken,
az éj-feketében.

Egyensúlyát tartva
hullámzik a szarka,
villanyvezetéken,
fénnyel a szemében.

Fehér a dolmánya,
beszédtudománya,
csirregő-cserregő,
nem túl eget verő.

Hintázik a dróton,
egyensúlyoz folyton,
billeg hosszú farka,
erőt gyűjt a szarka.

Elunva a dolgot,
elhagyja a drótot,
elrepíti vágya
távoli világba.

Nézem csak a drótot,
szarka nem is volt ott?
Csak a szél süvített,
s a drót morgolódott!

Aranyosi Ervin © 2017-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dicsérő szavak


Aranyosi Ervin: Dicsérő szavak

Milyen jól is esik, ha szavakkal dicsérnek,
kedveskedve, tisztán a lelkünkhöz érnek.
Amikor a jó szó szinte elvarázsol,
amikor felemel, vérző szívet ápol.

Nem kerül semmibe, mégis sokat érhet,
szeretet oszlat el fájó, bús sötétet.
Mosoly ragyogását vetíti az arcra,
apró gyógyírt jelent sok megélt kudarcra.

Mert bizony az ember érző szóra vágyna,
s hiába a világ összes tudománya,
egyik sem tölt be oly gyógyító szerepet,
mint a kedves szóból áradó szeretet.

Ne felejts el tehát naponta dicsérni,
akarj szavaiddal más lelkéhez érni.
Fejezd ki a hálád, mondj másnak kedveset,
hisz a szép szavakkal simogatni lehet.

Használd hát gyakrabban kedveskedő szavad,
s figyeld szavaidból mennyi öröm fakad!
Hiszem, az eredmény szíved melegíti,
az akadályokat átlépni segíti.

Dicsérj csak nyugodtan, sose fáradj bele,
az öröm cseppjeit szórhatod szét vele.
Biztass másokat is, kik dicsérni félnek,
akik a félelem árnyékában élnek!

A dicséret szép szó, boldogíts hát véle,
a durva szavaknak csorbuljon ki éle!
Tedd a környezeted szebbé szép szavakkal,
szíved ragyogása versengjen a Nappal!

Aranyosi Ervin © 2017-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Égi háború

Aranyosi Ervin: Égi háború

Villámok szabdalták fel az eget,
dördült az ég és a föld remegett.
Tarolva, pusztítva vágtat a szél,
elbújik, menekül mind, aki él!

Vén fákkal birkózik most a vihar,
kezével tépked, s rúg lábaival,
reccsenve kifordul, törik az ág,
utolsót nyög bele még a világ.

A felhők zokognak, s ömlik a könny,
sötétlőn árad a néma közöny.
Villámok cikáznak, izzik az ég,
dördül a mennydörgés, mint pléh fazék!

Fekete könnyektől ázik a föld,
hullámzó köntöse alakot ölt.
Sudárfák hajolnak föld-fele meg,
hallik, a lelkük is beleremeg.

Győzött a vihar, már tisztul a lég,
gyászos nyomort hagy az úton a vég.
Oszlik a sötétje, – félre ború!
Mára már véget ért a háború.

Tőrt ágak lepik a csatateret,
vajon e pusztítás honnan ered?
Pusztító erőről szólt a dalom,
ennyire képes a nagy hatalom…

Aranyosi Ervin © 2017-07-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanítgatlak szavakkal szeretni


Aranyosi Ervin: Tanítgatlak szavakkal szeretni

A szónak ereje van! Hát a szeretetnek?
Az igazán erős, kit szívből szeretnek!
Lehet szavakkal is őszintén szeretni,
szóval teremteni, boldogabbá tenni!

Tanítgatlak tehát szavakkal szeretni,
tanuld meg magadat boldogabbá tenni,
és ha szép szívedből a szeretet árad,
az élet értelmét – hidd el! – megtaláltad!

Élő energia működteti testünk,
szükségünk van reá, s lám hibába estünk!
Mástól akarjuk azt folyton megszerezni,
s hisszük: a máséval tudunk boldog lenni!

Ám megszerzésének van egy könnyebb módja,
mert a szívünknek van szép adni valója,
ez is energia, ám a legcsodásabb,
mivel a szeretet útján nem csak átad!

Hiszen szeretetre szeretet a válasz,
s akármikor adod, gazdagabbá válhatsz.
Úgy adhatsz, hogy közben nem vész el mit adtál,
szerte szórtad kincsed és gazdag maradtál.

Amit válaszul kapsz, az erősít téged,
így válhat teljessé a jó egészséged,
s örömmel gazdagodsz, jókedvvel, vígsággal,
s összhangba kerülhetsz az egész világgal!

Teremts hát szavakkal mától szebb világot,
vonzd a jó szándékot, szerető barátot!
Szeretettel segíts rászoruló lelket,
mert a hála erő, ami felemelhet!

Küldd hát szereteted bátran szerte-széjjel,
szebb lesz az ébren lét, gazdagabb az éjjel.
Szép álmaid lesznek, ha így végzed dolgod,
szeretve is leszel és általa boldog!

Aranyosi Ervin © 2017-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva