Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nézzünk farkasszemet!


Aranyosi Ervin: Nézzünk farkasszemet!

Nézz jól a szemembe,
nézzünk farkasszemet!
Szememen át lásd meg
hó-tiszta lelkemet!
Én a te lelkedbe,
szintén belelátok,
s ha tetszik a látvány,
lehetünk barátok.

Egyetlen nézésből
megtudom, ki lehetsz,
hozzám vajon milyen
szándékkal közeledsz?
Ha a szándékod jó,
a szemeden látom,
akkor elfogadlak,
s lehetsz a barátom!

Aranyosi Ervin © 2017-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Fotó: Ádám Korinna

By

Aranyosi Ervin: Szívedből mosolyogj!


Aranyosi Ervin: Szívedből mosolyogj!

Szívedből mosolyogj, arcod legyen tükre,
meleg ragyogását szórd mindegyikünkre!
Áradjon a mosoly, ne is legyen gátja,
mind vegye magára, ki mosolyod látja!
Fáradó szíveket mosoly melegítsen,
s lássák, hogy reájuk mosolyog az Isten,
mert a mosolyodat ajándékba kaptad,
s a Föld is mosolyog – láthatod – alattad!

Légy te mosoly-osztó, s ragyogtasd világod,
szeretet tüzétől, lét vízétől áldott.
Gondolatot szülő, szavakkal teremtő,
lágyan simogató, langyos, nyári szellő!
Más lelkeket etess élő szeretettel,
maradék mosolyod holnapra is tedd el!
Merj álmodni nagyot, élvezz minden percet,
légy jelen a mában, mint egy játszó gyermek!

Arcod legszebb dísze legyen hát mosolyod!
Benne az öröklét csíráját hordozod.
Ez a mag kikelve szép virágot nyithat,
amely boldogító létet bizonyíthat.
Nyisd hát meg szívedet, mosolyogni tessék!
Mosolyodat látva mások elhihessék:
– Lehet szépen élni, élvezve a létet,
fényben tündökölve láttatni a szépet!

Fényszóró a mosoly, arcokra sugárzik,
melegséget hintve, szép szívekbe mászik.
Mutatja az utat egy szebb világ felé,
boldog élet magját ültetve el belé!
Locsold szeretettel a kikelő magot,
s legjobb, ha virágját ajándékba adod,
s meglásd, ha így teszel, mások viszonozzák,
szeretet-mosolyod visszatalál hozzád!

Aranyosi Ervin © 2017-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szebben kéne…


Aranyosi Ervin: Szebben kéne…

Szebben kéne élni,
többet kéne adni,
meg kéne tanulni
boldognak maradni!

Holnapot teremtve,
dédelgetni álmot,
szebbé varázsolva
az egész nagy világot.

Refrén:
A szeretet ünnepére
készüljön a lélek!
Napról napra érzem:
boldogabban élek!
A szeretet ünnepére
gyújtsunk közös lángot,
tegyük élhetőbbé
a meggyötört világot!

Szebben kéne élni,
többet kéne adni,
a jó úton járva,
mind együtt haladni.

Jó példát mutatni,
szívből többet adni,
szebb jövőt építve,
embernek maradni!

Refrén:
A szeretet ünnepére
készüljön a lélek!
Napról napra érzem:
boldogabban élek!
A szeretet ünnepére
gyújtsunk közös lángot,
tegyük élhetőbbé
a meggyötört világot!

Aranyosi Ervin © 2017-08-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretek egy nőt!


Aranyosi Ervin: Szeretek egy nőt!

Szeretek  egy nőt már nagyon-nagyon régen,
s ezt jó szemmel nézi az én feleségem.
Nem is tiltakozik, szeretettel hagyja.
Igaz ő neki is ugyanaz az anyja.
Mielőtt azt hinnéd, húga, vagy nővére,
el kell mondjam, nem az, mert nem a testvére.
Akkor vajon ki is, akit úgy szeretek,
akivel e létben oly boldog lehetek?
Hát most elárulom, kit szeret a szívem,
kihez ragaszkodom sok-sok éve híven.
Mert egy nőt szeretek, s ő a feleségem,
ki az én utamat velem járja régen!
Bizony, ő az a nő, érted már a dolgot?
Vele vagyok régen felhőtlenül boldog…

Aranyosi Ervin © 2017-08-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hogyan is működik?


Aranyosi Ervin: Hogyan is működik?

Jó lenne egy dolgot végre megtanulni:
– Hogyan kell a létben könnyen boldogulni?
Hogy vonzzunk jólétet hétköznapjainkba,
hogy ússzunk az árral, a felszínen ringva?

Hogy vonzzuk magunkhoz a vágyott szerencsét?
hogy csupa jót hozzon a földi jelenlét!
Hogy váltsuk álmunkat könnyedén valóra?
Pozitív gondolat, hogy jöhet kapóra?

Szerencse záloga: – Szeresd önmagadat,
szeresd a világod – nem túl nagy feladat!
Fedezd fel utadon a lehetőséget,
s figyelj, mert világod gyakran kínál téged!

Csak észre kell venned, és élned kell vele,
kis tudatosságot, érzést szőni bele!
Ne ellenkezz vele, kezdj el benne hinni,
hittel és lélekkel véghez tudod vinni!

Légy hálás mindenért, amit ad az élet,
s figyeld meg a hálád vonzó mágnessé lett!
Ahhoz, hogy szerencsés tudjál majd maradni,
nem csak elvárni kell, hanem szívből adni.

Aki adni képes, sosem lesz szegényebb,
szétosztott javaid mintha teremnének,
mert az Univerzum napról-napra tágul,
s ami eddig nem volt, az is megnyilvánul!

Az új teremtésben a hited erősít,
használj minden tudást, az újat, az ősit!
Mind az miben hiszel, egyszer eléd tárul,
mert a jó szerencsét kapod útitársul.

Sohase panaszkodj az egészségedre,
nyűgödet, haragod, fájdalmadat tedd le!
Feledd betegséged, jobbítsd meg a sorsod,
érezd jól magadat, ez a legfőbb dolgod!

Történhessen bármi, maradjon reményed,
ha nehezül sorsod, légy te is keményebb!
Minden nehézségen csak könnyedén lépj át,
mert a remény segít tartani a létrát!

Figyeld szavaidat, a gondolkodásod,
mert jövőd alapját pont ezekkel ásod!
Ezzel vonzhatod be, tiszta boldog léted,
ezzel oszlatod el a gátló sötétet.

Ha elképzelsz bármit, ha magadban látod,
akkor képes leszel létre hozni álmod.
Valósággá teszed, életet adsz néki,
és ez a tudásod Istentől vett, égi!

Tudd, hogy képes vagy rá, megadatott néked,
minden új vágyaddal gazdagszik az élet,
akarj teremteni szebb és jobb világot,
amely teremtődtől gazdagon megáldott!

Aranyosi Ervin © 2017-08-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Angyal vagy!


Aranyosi Ervin: Angyal vagy!

Kísérjen utadon béke és szeretet,
öröm ragyogja be egész életedet!
Nyomodban is mosoly, vidám jó kedv járjon,
ügyes kezed nyomát hagyd ott a világon!

Gondolattal teremts szebb jövőt a mában,
mártózz meg naponta a jólét áramában!
Hagyd magad sodorni, hagyd magad szeretni,
legyen okod mindig vidáman nevetni!

Kísérjen utadon néhány kedves lélek,
csendüljön lelkedből szép szeretet-ének!
Akard, hogy a világ visszhangozza hangod,
legyen saját dalod, mit elő kell adnod!

Gondolattal teremts, szeretettel éld meg,
Hajolj le azokhoz, kik még ott lent élnek.
Tanulj a hibákból, akarj jobbá válni,
így növessz szárnyakat, képes legyél szállni!

Mert egy angyal vagy te, ember testbe bújva,
aki a teremtést éppen csak tanulja,
akit régi hite kísért, akadályoz,
ki el akar jutni igaz önmagához.

Aki nem ismeri saját, szabad lelkét,
kinek ezer kétség vonja el figyelmét,
aki folyton keres, ám nem tudja, hogy mit,
s birtokolni akar, szerezni sok holmit!

Nem leli a helyét, s lelkét az anyagban,
megfelelni akar minden pillanatban,
dicséretre vágyva harcol, semhogy élne,
régi, rossz hiteket valósra cserélne!

Mert egy angyal vagy te, ember testbe bújva,
aki a teremtést éppen csak tanulja,
akit régi hite kísért, akadályoz,
ki el akar jutni igaz önmagához.

Keresd hát utadat, segítek keresni,
amit megtanultam, el tudod már lesni.
Ha volna kérdésed, azt nyugodtan tedd fel,
mert a gondolattal holnapot teremtel!

Ma még csak ember vagy, földi testbe gyúrva,
ma még a rezgésed alacsony és durva.
Kit felemelkedni hite akadályoz,
ki nehezen jut el saját önmagához!

Mert ma az angyalok ember testben élnek,
mindent elfeledtek, s emlékezni félnek,
pedig a lelkükben, ott van a mennyország,
mert leszületéskor mind magukkal hozták.

Ne rohanj hát tovább, meg kellene állnod,
s lelkedben olvasva csendben meditálnod,
megkeresni mindazt, mit elfelejtettél,
ami megmutatja, hogy mi végből lettél?

Aranyosi Ervin © 2017-08-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagyapó mesél


Aranyosi Ervin: Nagyapó mesél

Talán egyszer, nem is régen,
kis kunyhóban, erdőszélen,
ahol ezer csoda volt,
Nagyapó, s az unokája
egész nap az erdőt járta,
ahol madár dala szólt.

Tücsök, s bogár élte napját,
gomba lengette kalapját,
még a Nap is nevetett.
Zöld lombok közt mókus ugrált,
szarvas vette erre útját,
s biztonságban lehetett.

Sok szamóca nőtt zöld bokron,
méh zümmögött virágcsokron,
s mézhez nektárt szüretelt.
Vidám csendben őz tanyázott,
zöld gyík kis sziklára mászott,
fénylő létet ünnepelt.

Kis patak a fák tövében
surrant, s néhány hal vizében
fürdött fénylőn, csillogón.
Békák brekegtek a partján,
egymás szerenádját hallván,
szerelmet nem titkolón.

Béke honolt a vidéken,
erdőben és erdőszélen,
álmodott a nyugalom.
Ott tanyázott néhány róka,
két felnőtt és pár apróka
játszott, s nem volt unalom.

Aztán eljött a szép este,
mindenki vackát kereste,
és az erdő megpihent.
Hold világlott fent az égen,
sok csillag gyúlt a sötétben,
volt egy egész regiment.

Nagyapó kis tüzet gyújtott,
unokája hozzá bújt ott,
s várta az esti mesét.
Mert Nagyapó olyat mesélt,
milyet régen sok ember élt,
– hosszú volt és csodaszép.

Szép szavait egybefűzte,
mese szárnyán messze űzte,
a szálló képzeletet.
Története lenyűgözte,
s úgy mint tésztát, jól megfőzte
a kíváncsi gyereket.

Unokája szavát itta,
s a képzelet mint parittya
bizony messze repített.
Volt ott “terülj-terülj asztal”
mit a szegény is magasztal,
ha neki is terített.

Varázskalap, bűvös csizma,
úgy, ahogy az álmaimban,
mind-mind bizony belefért.
Tündérlány és büdös banya,
királyi vár, apró tanya,
az mind más mesét mesélt.

Tűz pattogott és az égen,
sötét égbolt mély vizében,
kigyúltak a csillagok.
Bagoly röppent hinta ágra,
éles szemét nyitva tágra,
s azt huhogta: – Itt vagyok!

Hold kóborolt fent az égen,
Naptól lopott tükörfényben,
álmodott és tündökölt.
Mert fényes volt, s büszkén hitte,
az életben sokra vitte,
s gazdagabb lett, mint a Föld!

Mese elszállt, s elvarázsolt,
égő ág, gally elparázsolt,
már csak hamva hagy nyomot.
Az unoka piheg szépen,
ott a nagyapó ölében,
elaludt, s már álmodott.

Hát nagyapó átkarolja,
viszi, mintha kincse volna,
aztán ágyba fekteti.
Holnap újra jő az este,
mese is lesz, szépre festve,
mesél, amíg teheti.

Aranyosi Ervin © 2017-08-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kicsi tengerész


Aranyosi Ervin: Kicsi tengerész

Megáldott az Isten
tengernyi sok ésszel,
ezért ne vitatkozz
soha tengerésszel!

Egy vetélkedőben
könnyedén legyőzlek,
kötélmászásban is
simán megelőzlek.

Ha kell óriási,
nagy hajót vezetek,
vagy a csónakomban
könnyedén evezek.

Szembeszállok bátran
bármilyen viharral,
bírom a kiképzést
két erős kis karral.

Tengernyi eszemen
úgy sem tudsz túljárni,
szerető szívemet
nagyra tudom tárni.

Sok kislány belefér,
hát sokat szeretek,
így kerek az élet,
hogy matróz lehetek!

Aranyosi Ervin © 2017-08-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mesemondó Nagyapó


Aranyosi Ervin: Mesemondó Nagyapó

Falu végén, erdőszélen
nagyapócska éldegélt.
Unokának – ha épp ott volt –
mindig szép mesét mesélt.

Az udvaron tüzet gyújtott,
elűzve a hűvöset.
Mesebontó imát mormolt,
varázsosat, bűvöset.

Karosszékben kényelmesen
megpihent jó nagyapó.
Unokája az ölében,
mert ott jobban hallható!

Nagyapó hát el is kezdte
szőni mesefonalát,
s átléptek egy új világba,
s izgalmas volt odaát.

Előttük a tűz lobogott,
szikrát szórt a parazsa,
s röpködtek, mint darázsfészek
száz zümmögő darazsa.

Szólt a mese, s odavonzott,
kutyát, cicát, madarat.
Mindenki jött még időben,
– mert attól félt, lemarad!

A tűz lángja felragyogott,
táncot járt az arcukon,
mesefonál tűbe fűzve
átkúszott a gomblyukon.

Mesevilág életre kelt,
tündér, s manó megjelent.
Hétmérföldest lépő csizma
bejárta a végtelent.

Szegénylegény csupa jót tett,
megnyitotta a szívét,
rút boszorkány átalakult,
változtatva a színét.

Persze, győzött az igazság,
s mindig boldog vége lett.
Lám a mese így ragyogtat
álmos, kedves, szép szemet.

Ha eljött a mese vége,
álmos lett az unoka.
Ágyba vitte, betakarta
a mesélő nagyapa.

– Álmodd tovább a mesédet,
legyél boldog kisgyerek!
Remélem, a szép mesémmel,
jó lenni segíthetek.

Erdő szélén, falú végén
minden este szól mese.
Gyere el, ha kíváncsi vagy,
ne maradj le már te se!

Aranyosi Ervin © 2017-08-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor leszek boldog?


Aranyosi Ervin: Mikor leszek boldog?

Mikor leszek boldog?
– Amikor akarom!
Mikor nem a múltam
sebeit vakarom.
Mindnek megbocsátok,
ki ellenem vétett,
mert a vádaskodás
nem oszlat sötétet.

Mert tudom a dühöm,
haragom és mérgem,
lelkemet mérgezik,
s nem élhetek szépen.
Elvakultan nem jó
a világban járni,
nem enged álmodni,
kitárt szívvel látni!

Múltam összes súlyát
leteszem hát végre,
Súlytalanná válva
felszállok az égre.
Itt az élő létben,
mindent megcsodálok,
megértőn figyelve,
boldogabbá válok.

Mikor leszek boldog?
– Ha már nem ítélek,
elfogadva, értve,
szívem szerint élek.
Érzésem figyelve,
hallgatok szavára,
így épül szép jövőm
csodálatos vára!

Mások életére
jó példámmal hatok.
Megismerem magam,
megtudva, ki vagyok.
Tudom, ma teszem le
szép jövőm alapját,
építőköveit
gondolatok adják.

Amit elképzelek,
az válhat valóra,
csak miattam múlik
minden perc és óra.
A jóra törekszem,
– persze még hibázok –
hát a tanulásra
mindig akad száz ok.

Mikor leszek boldog?
– Amikor akarom!
Mikor a gondjaim
már nem nyomnak agyon.
Mikor az életem
végre már élvezem,
s mikor a dolgomat
szívem szerint teszem.

Mikor testemben nem
képzek betegséget,
ha lelkiismeret,
önvád már nem éget.
Amikor megértem,
mi miért történik,
s tudatosan megyek
az utamon végig.

A kérdés még mindig:
– Boldog mikor leszek?
Mikor világomért
élek, lépek, teszek.
Mikor úgy, ahogy van,
vele eggyé válok,
magamért és értük
egyaránt kiállok.

Azt adom másoknak,
amit én is várnék.
Világítok nekik,
s menekül az árnyék.
Így borul világom
örömbe és fénybe,
s boldogság költözik
minden érző lénybe!

Addig még tanulok,
és teszem a dolgom.
Világom nagy részét
már szívemben hordom.
Ügyelek hitemre,
a teremtő szóra,
így váltom jövőnket
kedvesebbre, jóra!

Kedves embertársam,
akarj boldog lenni!
Kezdj el világunkért
te is sok jót tenni!
Nem várok túl sokat,
szívvel tedd a dolgod,
legyen szép világunk
felhőtlenül boldog!

Aranyosi Ervin © 2017-08-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva