Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Villon utolsó villongása

Kép: François Villon – Wikipédia

Aranyosi Ervin: Villon utolsó villongása

Tudom, neked ez fájni fog!
A hosszú haldoklásom.
De ez csupán, mit adhatok,
mert sohasem volt másom!
Na jó, életnek hívtam én,
viseltem nagy vidáman,
s ebbe már más is belehalt,
korábban a világban!

S ha csak a költő halna meg,
s nem írna többé verset?
Látod, a lét nem babra megy,
fröcsögjek bús keservet?
Hazudjak egy szebb holnapot,
olyat, amelyre vágyom?
Inkább a lábam lógatom,
nyűgös, halálos ágyon.

Kiélvezem fájdalmaim,
nem muszáj, hogy leírjam!
Volt kor, mikor volt valamim,
kell, hogy azt visszasírjam?
Gazdagság, kincs nem érdekelt,
nem tettem szert vagyonra,
csak arra vágytam, arra telt:
-Bár lelkem gazdagodna!

Nem loptam én, nem volt kitől
– a gazdagoktól féltem –
a mások szegénységiből
semmit se lopni, érdem!
Miközben álmodtam vakon,
ellopták a világot.
Élveztem szép gyümölcseit,
min féreg foga rágott.

Villongok hát, mert ez maradt,
tán lopott kincs az élet,
s nézem a vándormadarat,
de fenn szárnyalni félek!
Tudom, nyakamon a kötél,
bár bűnömet leróttam,
s fejfámra írni ösztökél:
– Éltem, míg meg nem hóttam!

Aranyosi Ervin © 2020-09-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne borongj!


Aranyosi Ervin: Ne borongj!

Ne hagyd, hogy a felhők elvegyék a kedved,
nem a bánatodért szórnak földre nedvet,
csupán terheiktől most megszabadulnak,
rosszkedvük könnyei – hidd el – ezért hullnak!

Mi lenne, ha te is letennéd a terhed,
s nem hurcolna lelked bánatot, keservet!
Szíved vidámodna, boldogan dobogna,
s arcod újra élne, újra mosolyogna.

Hisz a felhők mögött örök napfény ragyog,
ettől a tudattól már is jobban vagyok,
hiszen, ha a mámat gondfelhők takarják,
a holnapot tőlem elvenni akarják.

De én ezt nem hagyom, inkább kiragyogok,
a gondjaim sorát jó szívvel hagyom ott,
s megkeresem inkább a derűst, a szépet,
s várom, milyen csodát tartogat az élet?

A gondfelhők mögött belső Napom ragyog,
s én döntök arról, hogy beléjük ragadok,
vagy inkább keresek okot nevetésre,
s inkább a vidámat, a jót veszem észre!

Mától ne borongj hát, ragyogtasd mosolyod,
jobb ha világodba a derűt belopod,
s kerülöd a fájót, ami földre ránthat,
ha folyton mosolyogsz, elkerül a bánat.

Ha sikerül lelked mosolygóssá tenned,
az isteni szikra fénnyé válik benned,
s a megoldásokat elhozza az élet,
s hidd el, világod is gazdagabban éled!

Hagyd a bús felhőket egymagukban sírni,
te ússz boldogságban, s könnyebb lesz kibírni,
keresd a ragyogást, vidámságot, szépet,
s figyeld hogyan válik csodássá az élet!

Aranyosi Ervin © 2020-09-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hozzád szólva


Aranyosi Ervin: Hozzád szólva

Hiába ugatok? Nem fogod fel ésszel?
Nálam nem sokra mész a megszerzett pénzzel!
Nekem pont te kellesz, szeretetre vágyom,
ez a legnagyobb kincs ezen a világon!
Nem elég a testem naponta etetni,
örülni kell nekem és szívből szeretni!
Meglátod, én nagyon, tudom viszonozni,
az életkedvedet vissza tudom hozni!

Aranyosi Ervin © 2020-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Önmagunkba nézve


Aranyosi Ervin: Önmagunkba nézve

Szavaim úgy raknám sorba,
hogy lelket simogassanak,
és érzelemmel tölteném meg,
hogy szép szívekre hassanak!
Adnék hitet, reményt a mában,
s mutatnék hozzá szebb utat,
amit magadban megtalálhatsz,
amit a szem kívül kutat.

Szeretnék jó szóval etetni,
sok megfáradtat, éhezőt,
tanítani tisztán szeretni,
s meglátni a még létezőt,
mert van remény még a világban,
van még igaz szó, szenvedély,
felejtsd a rosszat, s higgy a jóban,
ha akarod, hogy szebben élj!

Szeretnék adni menedéket,
hol lelked végre megpihen,
nyugalmas, megértő világot,
és nem hagynám ezt ennyiben,
a szavaimmal vezetnélek,
hogy önmagadra rátalálj,
lennék fényszóró életedben,
hogy végre helyes úton járj.

Segítenék, hogy rend lehessen
lelkedben végre, legbelül,
hogy belső Napod felragyogjon,
s vele lelked is felderül.
Segítenék, hogy ott, magadban,
meglelhesd végre Istened,
hogy visszanyerd az önbizalmad,
mert Isten itt van, egy veled!

Imádkozol, s az égre nézel,
pedig Ő benned éppúgy él,
s ha néha lelkedre figyelnél,
hallhatnád azt, hozzád beszél!
Ha mind-mind önmagunkba néznénk,
s hinnénk, hogy jobbá válhatunk,
megváltozhatna a világunk,
s jobbá lehetne általunk!

Aranyosi Ervin © 2020-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jöjj hát velem (dalszöveg)


Aranyosi Ervin: Jöjj hát velem (The Kelly Family: Who’ll Come With Me – Dávid’s song)
A dal eredetije itt található: https://www.youtube.com/watch?v=FIHVyP-57U4

Jöjj hát velem,
az utat én
jól ismerem.

Álmodj velem!
Amire vágysz
elérhetem!

Táncolj velem!
Egy léten át
mely végtelen!
jöjj hát velem!

Véled megyünk,
felébredünk,
csillag vezet!

Ki jön velünk?
Nem félhetünk,
élni megyünk!

Ki száll velem,
hol csillag vár !
Kérlek ne félj,
csak szívvel élj!

Szöveg:
Üdvözlet az ifjúságnak!
Reményeink rátok várnak.
Vágyaink valóra válnak.
Higgyetek s legyetek bátrak!

Légy jó barát?
ki énekli
szívünk dalát?

Nyisd meg szíved
Váljon szebbé
ez a világ!

Jöjj hát velünk
jobbak leszünk,
ha közös dalt
dalolsz velünk!

Aranyosi Ervin © 2020-09-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Győzni fog a szeretet


Aranyosi Ervin: Győzni fog a szeretet

Zsörtölődnek az angyalok:
– Nem mehet ez így tovább!
Mért játszanak az emberek,
lent a Földön ostobát?

Mért nem tudnak szépen élni,
mi hiányzik még nekik?
Hiszen tudjuk, hogy boldogok,
akik egymást szeretik!

Milyen jól esik a szívnek,
ha tehetünk másokért,
s milyen szép, ha mi is kapunk
egy mosolyt, a mosolyért!

Hogyan melegít a hála,
s jó érzés egy ölelés?
Vajon mért van napjainkban,
e csodákból oly kevés?

Az angyalok készülnek már,
hogy közénk lejöjjenek!
Legyen végre újra boldog
minden felnőtt és gyerek!

A jóságot elő kéne
venni, ami elveszett.
Ne hagyjátok magatokat,
ébredjetek emberek!

Tanítani kell hát őket,
mire jó a nevetés!
Buggyanjon ki minden szájból,
serkenjen, mint a vetés.

Öleljék meg egymást gyakran,
érezzék a melegét!
Dicsérjenek tiszta szóval,
mert az bizony meseszép!

Tegyék félre, ami bántó,
érző hely legyen a Föld,
érezzék, hogy szebb jön végre,
a világ szebb arcot ölt!

Csupán felemelni kéne
a rettegő lelkeket,
mert oda lent, lenn a porban,
szépen élni nem lehet!

Jöjjetek hát le a Földre,
s ébresszetek angyalok,
tudassátok itt a néppel,
hogy holnapjuk felragyog.

Csak vissza kell most találni,
meglelni az Istenünk,
önmagunkat megsegítve,
ő is segít majd nekünk!

Nem kell más, csupán szeretni,
megélni az életet,
feloldódni ölelésben,
s győzni fog a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2020-09-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Avarba takarva


Aranyosi Ervin: Avarba takarva

Lefeküdtem, elaludtam,
szunyókáltam, amíg tudtam.
Ám, amikor felébredtem,
azt hittem, hogy eltévedtem.
Ezer levél körülöttem,
ezer színben, napsütötten,
s úgy betakarta a testem,
hogy azt meglepődve lestem.
Úgy kellett nekem kimásznom,
mert különben nem is látszom,
az avarba betakarva,
kikászálódni akarva.

Aranyosi Ervin © 2020-09-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lassíts le utadon


Aranyosi Ervin: Lassíts le utadon

Lassíts le utadon
és néha nézz körül!
Kevés ma ki boldog,
ki nap, mint nap örül.
Ne hidd, hogy boldogabb,
ki talán gazdagabb,
ábrándokba erről,
ne is ringasd magad!

Lassíts le utadon,
és ne rohanj tovább,
ne rohanj előnyért
és ne játssz ostobát!
Hagyd az örömöket
az öledbe hullni,
legyél hálás mindig,
akarj boldogulni.

Lassíts le utadon,
és nézz inkább széjjel,
lásd meg, hogy a Földünk
alapjában szép hely.
Csupán rajtunk múlik,
marad-e ilyennek,
óvd és vigyázz reá,
hisz kell a szívednek!

Lassíts le utadon
s élvezd a világod!
A legdrágább kincsed,
mit a szemed látott.
Nézz rá szeretettel,
Legyél érte hálás,
s legyen a te célod
jobb emberré válás!

Lassíts le utadon
ne fuss az idővel,
nem verseny az élet,
ne küzdj hát erővel,
inkább élvezd léted,
légy általa boldog,
hiszen igazából
ez lenne a dolgod!

Aranyosi Ervin © 2020-09-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mese manó üzenete


Aranyosi Ervin: Mese manó üzenete

Annyi szép mesét mesélek,
s ha lelkedhez hozzáérek,
megpendítem húrjait.

Száll a dallam ágról ágra,
a mesém is szájról-szájra,
s már a szívekben lakik!

Mondd csak, van kedved dalolni,
szép szavamra válaszolni?
Benned is él a mesém?

Mert, ha megérinti lelked,
akkor meg kell ünnepelned,
s ettől leszek boldog én!

Benne lakom a mesékben,
ülj le csendben, hallgasd szépen,
és elmondom én neked.

Mesékben, sok tanulság van,
lásd, mi fontos a világban,
tükrözöm az életet.

Ne csak hallgasd, inkább éld meg,
s mi nem tetszik, azt cseréld meg,
álmodj egy szebb holnapot!

Keress engem, ha hiányzom,
legyen lelked mozivászon,
s ha elképzelsz ott vagyok!

Hozom magammal sok társam,
álmaid valóra váltsam,
mindet élővé tegyem!

Minden mese élő bennünk,
s adja, hogy kell jóvá lennünk,
hogy világunk szebb legyen!

Válj hát te is egy manóvá,
tegyed így a napod jóvá,
és élvezd az életed!

Hiszen, az csak rajtunk múlik,
hogy a mesénk meddig nyúlik,
legjobb hát, ha élvezed!

Mesélhetnék önmagamról,
de a varázs csak rólad szól,
ha egy mesét olvasol.

Ha nem vagy ott a mesében,
fáj a lelked, vagy bús éppen,
eltévedtél valahol.

Ám a mesém csodát tehet,
s hiszed, ha a Nap rád nevet,
s álmaidba visszatérsz.

Hagyd a gondot inkább másra,
gyere mesés utazásra,
s hidd el, velem révbe érsz!

Aranyosi Ervin © 2020-09-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébresztés közelről

Aranyosi Ervin: Ébresztés közelről

Mikor így ébresztgetsz, rögtön nevetnem kell!
Belső kacagással kezdődik a reggel.
Hisz ilyen közelről látom kedves arcod,
és összeakasztod bajszommal a bajszod.
Néha hangot is adsz: – Ne aludjak tovább!
A hajnal is hozhat reánk ezer csodát,
ha pedig felkeltem, adjak végre enni!
Nógatsz, a konyhába ki kellene menni!
Ki tud ellenállni, ha ily szépen kérnek,
dorombolnak hozzá, kedvesen zenélnek,
indulok hát máris, ha már bevállaltam,
hogy egy drága cica uralkodjék rajtam.
Ám ez hálás rabság, nem kell hát félteni,
ennyit meg tudok én a cicámért tenni.
Majd a gondoskodást úgyis visszakapom,
s eleve vidáman indul minden napom!

Aranyosi Ervin © 2020-09-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva