Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mosolyka


Aranyosi Ervin: Mosolyka

Ha rám nézel, mosoly nélkül
meg tudod-e állni?
Mi lenne, ha megpróbálnád
utánam csinálni?
Kacsints egyet és a szádat
szép mosolyra húzzad!
Ha megérkezik, honnan vetted,
– mondd – tőlem tanultad!

Aranyosi Ervin © 2013-10-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szuggerálás


Aranyosi Ervin: Szuggerálás

Szuggerállak, szuggerállak
figyeld, amit mondok!
Ha megérted, mire vágyom,
elszállnak a gondok!
Neked az a húsos szendvics,
nem is igen kell már!
Add oda a kiskutyádnak,
tőled ennyit elvár!
Neked nem fog hiányozni,
s nem hízol meg tőle.
A kutyádat boldogítod,
hisz tőled örökölte.
Szuggerállak, szuggerállak,
nem bírod megenni!
Ugye, milyen csodás érzés
jó gazdának lenni?

Aranyosi Ervin © 2021-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Baráti szó


Aranyosi Ervin: Baráti szó

Ha kimondom, amit gondolok,
fájni fog neked néhány dolog!
Ám, mégis mondok inkább igazat,
ha hízelegnék, áltatnád magad!
Hazug szótól nem gyógyul meg a lélek,
csak felragyog az álságos világ,
a hízelgésben elveszik a lényeg!
Az őszinteség tud csak hatni rád!

Kimondom hát, lelkednek tükröt tartva,
s te eldöntöd majd, hogyan fogadod!
Ha megharagszol, lelked legyen rajta!
Én nem művelek ál-varázslatot!
Lehet, hogy fáj tükröddel szembe nézni,
de érted van a jobbító szavam,
s ha elgondolkodsz, talán a lelked érzi,
nem tettem mást, mint adtam önmagam.

Adtam hitem, tiszta őszinteségem,
s te rólad szólt, hiszen rajtad segít!
S jó szándékkal, érző szívedbe véstem,
az igazság fájó érzéseit.
Majd egy napon még hálás leszel érte,
s ha hiszel bennem, még együtt leszünk,
s te megérted, hogy igenis megérte,
mert igazol majd jó természetünk!

Persze, tudom, hogy nehéz elfogadni,
ha felszakítok fájó sebeket,
a vesztett hitet nehéz visszaadni,
de mi mást adhatnék most teneked?
Csak megpróbállak kivinni a fényre,
hogy tisztán láss, ha napod felragyog,
hogy reálisan tekints igaz tényre,
és közben érezd, én melletted vagyok!

Aranyosi Ervin © 2021-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretni való feladat


Aranyosi Ervin: Szeretni való feladat

Keresem az utat gyönyörű szívedhez,
szép életre vágyom, mit a szíved rendez.
Szeretném, ha engem őszintén szeretnél,
s mától az én gazdám, szeretgetőm lennél!
Cserében majd hagyom simítsd a bundámat,
dorombolni gyakran megjelenek nálad.
Nem is lesz más dolgod, csak engem szeretni,
és a cicád kedves, jó gazdája lenni!

Aranyosi Ervin © 2021-04-10..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kísérj át az életen!


Aranyosi Ervin: Kísérj át az életen!

Álmodj velem, álmodj velem,
jöjj kísérj át az életen!
Álmod velem, boldog legyen,
tarts igaz tükröt énnekem!

Álmodj velem, álmodj velem,
legyen miénk a végtelen!
Álmod velem, boldog legyen,
jöjj kísérj át az életen!

Refrén:
Akarom, hogy rólunk szóljon minden,
akarom, hogy süssön ránk a fény,
legyél hát a féltve őrzött kincsem,
mindenkinél szebbnek látlak én.

Álmodj velem, álmodj velem,
a szívemet eléd teszem,
a holnapunk még szebb legyen,
jöjj kísérj át az életen!

Refrén:
Akarom, hogy rólunk szóljon minden,
akarom, hogy süssön ránk a fény,
legyél hát a féltve őrzött kincsem,
mindenkinél szebbnek látlak én.

Refrén2:
Akarom, hogy minden rólunk szóljon,
akarom, hogy álmunk szép legyen!
Akarom, hogy szíved válaszoljon,
gyere kísérj át az életen!

Aranyosi Ervin © 2021-04-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretnél?


Aranyosi Ervin: Szeretnél?

Szeretnél már egy őszinte barátot,
aki elfogad olyannak, aki vagy?
Aki figyel rád, mert te vagy a fontos,
és történjen bármi, cserben sose hagy?
Kinek egy a célja, hogy téged szolgáljon,
és nem hajtja érdek más célok felé!
Egyedül csak reád, s szeretetre vágyik,
és, hogy némi ételt is tegyél elé!

Aranyosi Ervin © 2021-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Forog-e tovább?


Aranyosi Ervin: Forog-e tovább?

Borongok én, akár az ősz
és jobb időkre várok,
s látom miként szélesedik
emberek közt az árok.
Világunk arctalanná,
látom, hogyan válik,
s bólogatva ballag
egy régen várt halálig.

Hideg telet érzek,
csontjaimba marva,
terelhetővé vált
az ember, mint a marha.
Mind beáll a sorba,
vagy végleg eltapossák?
A tisztán látókat is
a vászonról lemossák!

Hiába jön új tavasz,
nem lesz már kikelet?
Nincsen már értelme
szót váltani veled?
Hiszen rémhírekkel
végleg vakítottak,
s a jót akarókkal
szembefordítottak?

Vajon lesz nyarunk is,
hihetünk még benne?
Számunkra még gyümölcs
idén is teremne?
Életünk kereke
forog-e még körbe?
Vagy kisimul végleg
az EKG-n a görbe?

Aranyosi Ervin © 2021-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet koldusai


Aranyosi Ervin: A szeretet koldusai

A szeretetet mindig koldulni kellett,
s a gazdag elment a koldus mellett,
s még jó, ha épp nem köpte le!

Pedig az is csak élni vágyott,
végig járni egy rút világot,
ami az ördög ötlete.

Bár szól még nóta szeretetről,
de mi jut vajon nekünk ebből?
Akad érintés, ölelés?

Van-e helye még igaz szónak,
amit a tisztán élők szólnak,
vagy ebből van éppen kevés?

Jaj, mit tehetnénk a világért,
a jó emberek igazáért,
hogy újra jobb és szebb legyen?

Jó lenne teljes szívvel adni,
a Megváltó útján haladni,
s hagyni, hogy emberré tegyen!

Véget vetni a háborúknak,
a megvezetett nyomorultak
szemét felnyitva, tenni jót!

Valódi kiutat mutatni,
legyen min együtt majd haladni,
s megmenteni a földlakót!

De előbb hisz el hazugságot,
s rettegi már a nagyvilágot,
s a lelke láncon vezetett!

Média híre köti gúzsba,
s hiába vág elmébe, húsba,
a megértés csak tettetett!

Sosem tanultunk gondolkodni,
könnyebb a látókat okolni,
és várni fentről a csodát!

Hinni álságos tudományban,
amely a pénz szolgálatában,
törli az értelem nyomát.

Szeretni kéne megtanulni,
hagyni a létet megjavulni,
ébredni kéne emberek!

Hisz elveszik a szabadságunk,
megölik minden élő vágyunk,
mi nélkül élni nem lehet.

Elvesztettük az Istenünket,
az élő hit hiánya büntet,
Jézus hiába szenvedett!

Együtt, egymásért kéne tennünk,
egy közös láng lobogjon bennünk:
Igazság, béke, szeretet!

Mert kihalunk így, szeretetlen,
túlélni mindezt lehetetlen,
értelem nélkül nincs jövőnk!

Ami miénk, kolduljuk mástól
és rettegni az elmúlástól,
amíg elszívják mind erőnk!

Ébrednünk kéne, szemet nyitni,
az élet értelmében hinni,
s élni tanulni, újra, itt!

Nem koldulni, hanem szeretni,
élni végre és megpengetni
a szép szeretet húrjait.

Aranyosi Ervin © 2021-04-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mi a világ sorsa?


Aranyosi Ervin: Mi a világ sorsa?

Lesz-e feltámadás gondolkodás nélkül?
Vagy a lét értelme megsemmisül végül?
Struccként a homokba dugjuk a fejünket,
hogy kínos halálba vigyenek bennünket?

Meghalt a Megváltó, mert megfeszítették?
Azt hiszed keresztre rossz emberek tették?
Azok miatt került fel a keresztjére,
kik nem hittek benne, kikért hullott vére!

Ma egész világot szegeznek keresztre,
akik önként futnak oltásra és tesztre,
mint vezetett barmok mennek vágóhídra,
s azt hiszik Istentől van sorsuk megírva.

Az ördögi tervet önként elfogadják,
értelmetlen létben életüket adják,
hagyják feláldozni azt a pénz oltárán,
az áldozatukért a megváltást várván.

Igaz, a megváltót sem védte meg senki!
Egymásért sem muszáj értelmeset tenni!
Nem lesz feltámadás, de mitől is lenne,
nem segít az Isten, ha nem hisznek benne!

Haldoklik a világ, nyög a félelemtől!
Hisz változnunk kéne és rettegünk ettől!
Félünk, mert nem látjuk, hogy mi lesz a vége,
a harchoz a fegyver, amink van, elég-e?

Ez a baj, hogy mindig harcolni szeretnénk,
nem ismer más módszert, kiutat az elménk!
Ám a gyilkos erőt nem mi birtokoljuk,
mert a rabszolgaság bilincseit hordjuk.

Gondolat bilincsek zárnak börtönünkbe,
ahová már önként, dalolva megyünk be!
Bátran megtehetik azok, kik uralnak,
jöhet itt megváltó, s beszélhet a falnak!

Hazug médiából árad ránk a kórság,
az emberi fajból kiveszett a jóság.
Értelmünk elveszett, hazugságban élünk,
drága jó Földanyánk, szegényebb lett vélünk.

Toljuk, egyre toljuk a Sátán szekerét,
cserébe a kaszást küldi folyton felénk!
S ki fél a haláltól, mind bele fog halni,
mert az ő lelküket könnyebb lesz uralni!

Haldoklik a világ, de én élni jöttem!
Szerződést az Úrral, nem erre kötöttem!
Azért kell, hogy legyek, hogy másokért tegyek,
ne állítsanak meg az akadályhegyek!

Hej, ha értelemmel néznénk a világot,
ha egymást úgy látnánk, mint egy nagy családot,
ha mi váltanánk meg saját életünket,
öröklét jutalma várna ott bennünket.

Pár ember kezében van az irányítás,
és a többi szolga és egymásnak sírt ás.
Míg ezt meg nem értjük, a pénz ural minket,
s odadobjuk érte az értékeinket.

Hazugság-posványba húzzák le a lelkünk,
árulót és fösvényt kell most ünnepelnünk,
hazug minden vallás, minden politika,
s amit belénk sulykol, csalás és intrika!

Amíg csak haldoklunk, míg haláltól félünk,
amíg nem szeretünk, nem igazán élünk!
Amíg nem változunk, a világ így marad
és az emberiség pusztulásba halad.

Hit nélkül nem lehet ebből feltámadni,
nem vagyunk képesek embernek maradni.
Nézzük világunkat, mint megírt, rossz filmet,
mit maga az ördög jókedvében írt meg.

Aludj emberiség, éld tetszhalott álmod!
Közben a gonosznak terveit szolgálod!
Szabad akaratod most veszik el tőled,
technikai zombit gyártanak belőled.

Kihal a nemzetünk, kihal a családunk,
összeesküvésből fikarcnyit sem látunk,
vakon, megvezetve megyünk a pokolba,
s széttárjuk karunkat: Ez a világ sorsa!

Halódó természet, kihalt állatfajok…
Haldoklók listáján én is rajta vagyok?
Nem is veszem észre, hogy ez csak rossz álom,
nézem, mint egy filmet és a végét várom!

Aranyosi Ervin © 2021-04-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fel kellene támadnunk!


Aranyosi Ervin: Fel kellene támadnunk!

Fel kellene támadnunk már,
érteni az életet!
De valahogy nem tanultunk,
s nem értjük, hogy mért lehet
ennyi embert megvezetni,
félelemben tartani,
hazugsággal riogatni.
Színt kellene vallani!

Nem változott szinte semmi
a kétezer év alatt,
ma is minden földi embert
birkasorban tartanak.
Elhitették mind a néppel,
hogy mi bűnösök vagyunk,
de véget ér a szenvedésünk,
amikor majd meghalunk.

Az örökös haldoklásból
lesz-e majd feltámadás?
Megtanulunk tán szeretni,
a szeretet, az adás!
Amíg kaparsz csak magadnak,
nem érted a lényeget!
Nem lehet pénzért megvenni
boldogságos életet!

Mért hangolnak egymás ellen?
Együtt erősek vagyunk!
Ha a lelkünk lenne fontos,
nem a káprázat agyunk!
Látnánk lelki szemeinkkel,
hogy mi a jó, mi a rossz,
nem hatna ránk érzelemmel,
nem győzne le a gonosz.

Jézus mutatta az utat,
s mi magára hagytuk őt!
Szemünk elől vesztettük
a Megváltót, a Teremtőt!
Őt keresztre feszítették,
és hittel feltámadott,
ám az ember nem követte,
mert hitetlen, agyhalott.

Nem is kéne megfeszülnünk,
hogy világunk szép legyen,
csak élni a természettel,
s hagyni, boldoggá tegyen!
Mert nincs szükség vezetőkre,
isten-emberek vagyunk!
Csak, ha egymást kézen fogjuk,
csakis akkor haladunk.

Nem szolgálja életünket
a túlfejlett technika,
nagyon bonyolult az élet,
s nem leljük, hol a hiba!
Elfelejtünk szívből adni,
elvész minden, ami szép.
az ember már szeretetre
nem használja a szívét.

Fel kellene már támadni,
élő halottak vagyunk,
felismerni, hogy rossz az út,
amin éppen haladunk!
Mint egy gépet programoznak,
kihalnak érzéseink.
Értelmetlen úgy a húsvét,
ha nem élünk hitünk szerint.

Aranyosi Ervin © 2021-04-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva