Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Cicás hajnal

Cicás hajnal
Aranyosi Ervin: Cicás hajnal

Álom, álom, édes álom…
Ül egy cica fent, az ágyon!
Dorombol mint csendes vekker.
– Miért kelnék fel? Nincs még reggel!
Paplanomat kezdi gyúrni:
– Ejnye cicám, hagyj aludni!
Ám ő konok, önző, beste!
Hízelegni kezd a teste.

Odabújik, törleszkedik,
s ezt csinálná tán reggelig,
ha a gazdájának lenne,
hosszan tartó, hű türelme.
De elfogyott, készen vagyok.
Így kezdődnek a hajnalok.
Napközben majd meghálálja,
hát nem is haragszom rája…

Elindulunk a konyhába,
elől szalad négy kis lába,
én vigyázok, rá ne lépjek,
de azért nyomába érjek.
Lábaimhoz dörgölődik,
kéregetése kezdődik,
kifejezi az óhaját,
így kunyerál egy kis kaját.

Ahogy eszik, meg kell néznem!
Állva alszom már egészen.
Nem tudok rá haragudni,
visszamegyek hát aludni,
mert az alvást még kívánom.
S lám ő már ott van az ágyon!
Elfoglalja a fél ágyat…
– Engedd ide a gazdádat!

Nagy kegyesen odaenged,
ám gazdija nem örvendhet,
mert mosdatni kezdi magát,
lendületbe is jön az ágy.
Ringat, ringat alszom újra,
átlendít az álmon túlra,
szendergésem megtalálom,
álom, álom, édes álom…

Aranyosi Ervin © 2016-03-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

2 Responses to Aranyosi Ervin: Cicás hajnal

  1. Moncsi says:

    Ez szóról szóra így van! 🙂 Nagyon tetszik, nagyon aranyos vers!

  2. Annamari says:

    Nagy igaz minden szó ! Ettől szebben nem is lehetne versbe foglalni az ami reggelente történik ! Ön nagyon tehetséges költő ! 🙂 Szerettem a verseit olvasni !

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..