Aranyosi Ervin: Embertelen állatok
Aranyosi Ervin: Embertelen állatok
Júdás az, ki állatát eladja.
Ki szeretetét tőle megtagadja!
Ki lakhelyéről utcára teszi.
A jogot ehhez, vaj’ honnan veszi?
Hisz felelős, mert megszelídítette,
és megbocsáthatatlan ez a tette.
Bűne egykor majd fejére szállhat,
de ettől nem lesz boldogabb az állat,
ki otthonát, s gazdáját veszti el,
az értelmet, amiért lenni kell!
Az ily ember lelke kasztráltatott,
de minek is tart ilyen állatot?
Őt kéne lökni vissza állatsorba,
és otthagyni magára lenn a porba’.
Aranyosi Ervin © 2020-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
One Response to Aranyosi Ervin: Embertelen állatok