Aranyosi Ervin: Esőben ázva

Fotó: Ádám Korinna

Aranyosi Ervin: Esőben ázva

Esőben ázik a világ,
a lélek kedvtelen.
Együttérez ki sírni lát,
együtt zokog velem.

A Hold a folyton elfogyó,
utat rajzol nekem.
Nyeli könnyét a méla tó,
a szomja végtelen.

De jön majd újra nyári Nap,
felvidul majd a lét.
Sóhaja lelkemből fakad,
hallom ígéretét.

Majd minden szép lesz, kivirul,
jön fénylő kikelet,
s a tó tükre is kisimul,
s együtt ragyog veled!

A szomorúság tova száll,
akár az őszi szél,
s a Nap kisüthet újra már,
s egy szebb létről mesél.

Aranyosi Ervin © 2016-11-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva