Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ne engedd a fákat kivágni!

ne engedd a fákat
Aranyosi Ervin: Ne engedd a fákat kivágni!

Ne engedd a fákat, ne engedd kivágni!
Ne engedd a férget a húsukba rágni!
Ne hagyd mű dolgokért megölni az élőt!
Légy a megmentője, támogasd a félőt.
Kőből, műanyagból halott világ épül,
utódodnak kihalt várost hagysz emlékül.
Elfogy a levegő, nincs mi árnyat adjon!
Akard hogy világod élőn megmaradjon!
Ha kihalnak a fák, s eltűnnek a méhek,
minden műanyag lesz, s menekül az élet!
Mit adsz gyermekednek, mit hagysz rá örökül?
milyen világ néz rá üvegbúra mögül?

Vigyázz hát a fákra, mert szükség van rájuk,
ott van csak az élet, ahol van hazájuk.
Mert ha nem teszel mást, tétlenül fogsz ülni,
neked is el kell majd egyszer menekülni!
De ha csupasz a Föld, s rajta élet nincsen,
hová menekülhetsz, hová futhatsz innen?
Akik elpusztítják, majd pénzükön ülnek,
ők is veled halnak, ők sem menekülnek.
Óvjad hát a fákat, vigyázd, őrizd őket!
Ez létednek kulcsa, ők adják jövődet!
De a jelenben kell a fák mellé állni,
ne kelljen a Földnek kietlenné válni!

Aranyosi Ervin © 2017-01-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

2 Responses to Aranyosi Ervin: Ne engedd a fákat kivágni!

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .