Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Séta a forráshoz

Aranyosi Ervin festménye

 Aranyosi Ervin: Séta a forráshoz

Erdei úton rőt avar szőnyeg,
lábaink alatt, így lépkedünk.
Sustorgó levél jelzi utunkat,
s némelyik együtt fut még velünk!
Távol a völgyben, hófehér ködben,
szellemi lepelbe bújik a táj.
Fuldokló fa karja nyúl fel az égre.
Menni szeretne, s maradni muszáj.

Amerre járunk, a sáros úton,
keresztben átfut egy cseppnyi ér.
Mellénk szegődik, gyöngy csacsogással,
hallgatjuk hangját, ahogy kísér.
Zene fülünknek halk csobogása,
duruzsol mélyen ahogy halad.
Tovább csal minket, hogy megmutassa,
kecses kis társa honnan fakad.

Aztán, hol útjuk már eggyé válik,
ölelik egymást szerelmesen.
Rohannak együtt, magunkra hagynak,
s nem kísér holt vizek szelleme sem.
Zöld fenyők kúsznak szinte az égig,
megkopott kérgük a múltról beszél.
Szavukba vágva, átrohan rajtuk,
ágakat tépve a bősz szembe szél.

Ébren álmodva hatnak a képek,
színek és fények, a dombok alatt,
Cinkecsapat jön, s száll ágról-ágra,
nyugton az ágakon egy se marad.
Rőt-barna mókus fut át az úton,
fa mögé bújva incselkedik.
Majd ágról-ágra ugrálva tűnik,
s hiába keresik már szemeink.

Számtalan élmény, cseppnyi csokorban
pezsdül a lélek, a szív mosolyog.
Erdő a paplanját magára húzza,
alant a völgy fölött köd gomolyog.
Látjuk, hogy Földanya álmodni készül,
hó felhők szállnak a hegyek felett.
Fáradt Nap nyugszik az esti homályba,
s őrzi a megfakult emlékeket…

Aranyosi Ervin © 2011-12-16.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

6 Responses to Aranyosi Ervin: Séta a forráshoz

  1. Galambos Virág says:

    Gyönyörű a vers,s szinte ott éreztem magam ezen a tájon. A kép csak hozzá segített ezekhez az érzésekhez!Csodálatos így együtt a kettő!

  2. Kray Zsuzsa says:

    Kedves Ervin!

    Gratulálok, nagyon tetszett a vers, különösen a ritmusa! Már elfelejtettem a nevét, de úgy rémlik, h. a Szeptember végén című Petőfi versnek is ez a lüktetése. Kitűnően megragadtad a hangulatot és főleg az “jött be”, h. nem volt “édes” a stílusod! Meg fogom nézni a többi verset is. Csak így tovább!

    Üdv: Zsuzsa

  3. Barna Józsefné says:

    Ez a gyönyörű versed annyira magával ragadott,hogy újra-újra olvasom!
    Különösen:” megkopott kérgük a múltról beszél.”
    ágakat tépve a bősz szem- beszél.

    🙂

  4. Szabó istvánné says:

    Nagyon örülök,hogy ilyen gyönyörű,csodálatos szép verseket olvashatok és ajánlhatom vers kedvelő barátaimnak és ismerőseimnek.Remélem még sok ilyen szép verset olvashatok a jövőben is.Kívánok Önnek jó egészséget és minden jót!Üdv: Szabóné

  5. BORSIKNÉ ABONYI ZSUZSANNA says:

    Mekkora lelked van , hogy ennyi jó ,és szép belefér! Csodálatos vers, láttam előttem az egész tájat ! Nem kell a kép csak az írás ! Szeretem a VERSEIDET!

  6. Fehér Jánosné says:

    Én a verset olvasva, sétáltam képzeletben, nagyon szépen összevont rímek. Gratulálok!!

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..