Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Búbos banka

Festmény: Matyikó Tibor – BÚBOS BANKA

Aranyosi Ervin: Búbos banka

Az év madara is volt a Búbos banka,
kitüntető címét nem véletlen kapta.
Látványos külleme, nemes hasznossága,
rászolgált a címre e kedves madárka.
Jól alkalmazkodik erdőhöz, síksághoz,
termőföldhöz, kerthez, azaz fűhöz-fához.
Köztük eleségét könnyedén megleli.
rovarból, lárvából készül a reggeli.
Ideális eszköz hosszú, hajlott csőre,
így hiába bújnak egy lyukba előle.
Lótetű és tücsök így nem menekülhet,
étlapjára sokszor, s könnyedén kerülhet.

Aranyosi Ervin © 2019-05-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fakopáncs a fák doktora

Fotó: Borsné Katalin

Aranyosi Ervin: Fakopáncs a fák doktora

Kopogtattam, beengedtek,
láthatod, már bent vagyok.
Ahová a csőröm befér,
fanyüvőt én nem hagyok.
Nem menekül hernyó, féreg,
pajor soha előlem.
Nem csoda, hogy harkálydoktor
vált így végül belőlem.
Gyógyítgatom én a fákat,
eleségem, ami rág.
Én jól lakom, a fa gyógyul,
ettől kerek a világ!

Aranyosi Ervin © 2019-05-24
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne dobd el!


Aranyosi Ervin: Ne dobd el!

Hogy működik? Szemet – szemért!
Mit kapsz majd a szemetedért?
Világodban, ha visszanézed,
egyre több lesz a szeméthegy!
S ne hidd, hogy ahhoz van jogod,
hogy ami nem kell, eldobod!
Előbb-utóbb szemét leszel,
s téged visznek szemétre el.

Válogass ki, amit lehet,
ne növeld a szemét hegyet!
Használható némely anyag?
Azt tedd külön, ne légy hanyag.
Ésszel élj és ne pazarolj,
eldobottért le kell hajolj!
Azon járjon folyton eszed,
kihalsz, hogyha nem így teszed.

Egészséged fogja bánni,
s ha mindenhol lomot látni,
belefullad a világod,
s vele saját sírod ásod.
Mit hagysz így az utókorra,
mikor ők jönnek majd sorra?
Egy haldokló természetet?
Bűzt és mocskot, enyészetet?

Ne más szedje a szemeted,
jobb ha figyelsz, hová teszed!
Figyelj jól a tárolásra,
ezt a gondot ne bízd másra!
Hidd el, jövőnk akkor lehet,
ha óvjuk a környezetet,
nem szórjuk szét szemetünket,
tisztítsuk meg szép Földünket!

Aranyosi Ervin © 2019-05-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Értünk morgolódom


Aranyosi Ervin: Értünk morgolódom

Hiszem, az állatok éppúgy élő lelkek,
kikbe születéskor életet leheltek.
Reánk bízták őket, mint gondos gazdára,
csak az emberlélek korcsosult el mára.

Az állattartásból kínzó nagyüzem lett,
s azt is tudom, e vers életet nem menthet.
Nincs is egyéb célom, csak gondolkodtatni,
szemellenzősökre úgysem tudok hatni.

Pedig a sok kínzás, helyhiány, félelem,
önzőn, pénzsóváran adagolt élelem,
lelki betegségre beadott gyógyszerek,
halálfélelemmel bennük keveredett.

Lám, ezt feldolgozva adják, s mi zabálunk,
s amiket megeszünk, mi is azzá válunk.
A vadonélőket hobbiból pusztítják,
és vadászat néven tömegesen irtják.

Nem szükséglet, éhség, kényszer hajtja őket,
– sportból lövöldöző férfiakat, s nőket.
Ész nem is kell hozzá, pénzért mindent kapnak,
jó kis szórakozás – de nem a vadaknak.

Hogy a sok állatot meg tudják etetni,
esőerdő pusztul, mert szóját kell vetni.
Igaz a bolygónak elfogy levegője,
szója lesz majd elég, szippanthatsz belőle!

Növényvédő szerek, a rovarok ellen,
falvak felé szálló méreg-fellegekben.
Madarak pusztulnak, kihalnak a méhek,
kevés gyümölcs terem, s talán ez a lényeg!

Folyók, tavak felett ködös szúnyogirtás,
persze ezekről már cikkeket is írt más.
Romlik az ivóvíz, halállomány pusztul,
telepítik máshol, akár csapatostul.

Azokat gyógyszeres trágyával etetik,
horgászok horgásszák, de jó is lesz nekik!
Tengerből halászott hal tele van fémmel,
ami nem fér össze a jó egészséggel.

Ki nagy termést akar, a szeme se rebben,
műtrágyák, vegyszerek vannak főszerepben.
Antibiotikum, növekedés hormon,
táplálékban, vízben – ezért morgolódom!

Pusztul, ami élő, állatok, növények,
pestisként aratnak a népbetegségek.
A gyógynövényeket gyommá nyilvánítják,
és mint kártevőket tűzzel-vassal irtják.

Helyettük vegyszerrel gyógyítják az embert,
műanyag vitamin, mit az orvos rendelt,
azt szed a félvilág, bár semmit sem érnek,
viszont szaporodnak a nagy nyereségek.

A dolgozó embert stresszel nyomorítják,
tudatlan vezetők sarokba szorítják.
De vajon a sok pénzt hogy lehet megenni?
Vagy tudunk belőle majd új bolygót venni?

A halál, mint méreg, úgy jut beleinkbe,
nem is vesszük észre ha fáj eleinte.
Gondolkodó lelkek vegánokká válnak,
s hiába üzennek a még vak világnak.

Egyre több az ember, van már sok halandó,
és a Föld IQ-ja, az bizony állandó.
Szét oszlik a Földre leszületők között,
ne gondolkodjon az, ki ide költözött!

Termelő zabálás – erről szól az élet?
Nézd az emberi faj már megint mivé lett!
Ha ezt így folytatjuk, mi lesz majd a vége,
a lélek temploma, mint Notre Dame, elég-e?

Földrésznyi szigetek majd tengerbe hullnak,
mikor a jéghegyek vízzé alakulnak.
Nem jött el az idő, gondolkodni, tenni?
Felgyülemlett szemét fog majd eltemetni!

Aranyosi Ervin © 2019-04-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Muzsikál az erdő

Kerekes Éva textil-festménye

Aranyosi Ervin: Muzsikál az erdő

Madár csicsergéstől visszhangzik az erdő,
tavaszi szellővel táncolnak a fák.
Rügy fakad az ágon, cseppnyi levél felhő,
s virág illatától szépül a világ.

Madarak dalával telik meg az éter,
apró madár torkok súgják a tavaszt.
A holnap hitével, szép ígéretével,
s fütyülik a szépet, s nem csak ugyanazt.

Dal szól szerelemről, hűségről, erényről,
jövőt hozó frigyről, – élő szerenád.
Az álmodozásról, életre kelésről,
amit a kikelet vígan szór reád.

Muzsikál az erdő, hallgatni is édes,
zenekari szólam szerelemre hív.
Oldódik az álom – most már esedékes –
s értelmet talál rá, hogy dobogjon a szív!

Aranyosi Ervin © 2019-04-12
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: A tavasz pillanatai

Textil-festmény: Kerekes Éva

Aranyosi Ervin: A tavasz pillanatai

Eljött lám a tavasz. Kertészkedni kezdek,
életet lehelve kiskertembe én.
Tavaszi bimbókból szép virágok lesznek,
s kibújik a földből a zöld vetemény.
Kis ásó, gereblye, és a metszőolló,
tudja már a dolgát, hát szorgoskodom.
Madárdal is hangzik, a tavaszról szóló,
megújul a kertem, mert gondoskodom.

Így járulok hozzá én a teremtéshez,
megtisztul a világ, takarít a szél.
Egy kis eső kéne a korai vetéshez,
mely életet adva a földhöz beszél.
Egy fekete rigó fütyül fenn az ágon,
szerelemre hívó, kedves szerenád.
– Ettől keletkezik új élet a nyáron,
ha leendő párod felfigyel reád?

Éled a természet millió csodája,
nárcisz és tulipán kidugja fejét.
Apró, kis rügyekkel az orgona ága
ígéri, virága lesz gyönyörű szép.
Ébred a szerelem és a gyümölcsfáink,
virágokat szórnak, méhcsalogatón.
Kezdődik a holnap, s gyönyörűnek látszik,
remény és hit éled, szívünkre hatón.

Aranyosi Ervin © 2019-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Április tündére


Aranyosi Ervin: Április tündére

Április tündére,
vajon egy tündér-e,
vagy csak női manó,
s hajtja egyre vére?

Néha egy boszorkány,
megtépi a fákat,
s közben szép virággal
díszíti az ágat.

Nem úgy, mint a fiúk,
nem húsvétkor locsol,
csak esővel megver,
s már sárban taposol.

Majd a Nap arcára
vidám mosolyt ragaszt,
vagy a Föld gyomrából
talajvizet fakaszt.

Borzasztón szeszélyes,
kiszámíthatatlan,
de hogy csodaszép Ő,
az vitathatatlan.

Tündér vagy boszorkány,
nehéz eldönteni,
néha hideg vízzel
le kéne önteni.

Néha futnék vele
és ha utolérném,
a jó tetteiért,
bizony, megdicsérném.

Ám a gonoszságért
meg is szidnám nyomban,
lehetne kedvesebb
az én irányomban.

Április tündére,
szeszélyes boszorka,
kinek szelet kiált
a beszédes torka.

Néha a lelkünket
is átmelegíti,
a szerelmeseket
szeretni segíti.

Aranyosi Ervin © 2019-04-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fecskecsevej


Aranyosi Ervin: Fecskecsevej

Hej barátom, lenn a tónál
láttam szúnyog sereget.
Épp vért szívni készülődtek,
csipkedni embereket.

De velünk ők nem számoltak,
hogy mi bátran ott leszünk,
éhes hassal harcba szállunk,
s száz szúnyogot megeszünk.

Vagy megeszünk többet annál,
ha nem hátrál meg a had.
Seregüket foglyul ejtjük,
még írmagjuk sem marad!

Aztán mindezt megbeszéljük,
csivitelünk eleget,
holnap pedig összeszedjük
a kószáló legyeket.

Aranyosi Ervin © 2019-04-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Sanci, a sündisznó

Fotó és versötlet: Somogyvári Zsóka

Aranyosi Ervin: Sanci, a sündisznó

Sanci tudja, az egyenes,
rövidebb út máshoz,
s látható, hogy ragaszkodik
eme állításhoz.

Egyenesen közlekedik,
a kerítés mentén,
–  “ha levágnám a sarkokat,
biztos rosszul tenném”.

Sanci furcsán viselkedik,
a szokások rabja,
bár a vendég eleséget
kistányérban kapja.

Nem esik jól a tányérból,
kiszórja a földre,
finomsággal, eledellel
veszi magát körbe.

Evés közben csámcsog, röfög,
– sündisznó a lelkem –
s nem távozik az “asztaltól”,
csak degeszre telten.

Aranyosi Ervin © 2019-03-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Mezei nyúl

Fotó: Borsné Kati

Aranyosi Ervin: Mezei nyúl

Mezei nyúl, mezei nyúl,
füled le tán sosem konyul!
Edzésben tart a félelem,
így trappolsz át az életen.
Lazítani sosem szabad,
a gyenge inkább elszalad,
nem tudja magát védeni,
hisz fegyvere, az nincs neki.
Ha veszély van, hát futni kell,
cikk-cakkban messze jutni el…
Ma lencsevégre kaptam őt,
az életéért reszketőt,
egy percre nyugton is maradt,
figyelt rám, s aztán elszaladt.

Aranyosi Ervin © 2019-03-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva