Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Csodálatos madárvilágunk

Aranyosi Ervin: Csodálatos madárvilágunk

Ha erdőben sétálsz, s behunyod a szemed,
madárdal vidít fel, hallgatni élvezet!
Mikor észreveszed, hogy ki is a dalnok,
követed szemeddel, ahogy repked, hajlong,
élelmet keresve ugrál ágról ágra,
s vidáman fütyül az egész nagyvilágra.

Otthon, a kertedben, néha megjelennek,
repkedő tanúi a zajló jelennek,
Milyen hasznosak is, rovart, férget esznek,
s egyéb kártevőktől jóllakottá lesznek.
Folyó, vagy tó partján is láthatsz néhányat,
legszebb álmaidnak ők adhatnak szárnyat.

Csodás, madárdalra ébredhetsz fel reggel,
s vannak, akik jönnek, egy kisebb sereggel.
Vigyáznunk kell rájuk, életüket óvni,
télen etetőkbe friss magokat szórni.
Vannak persze köztük, akik elköltöznek,
és mi hazavárjuk tavasszal, ha jönnek.

Vigyázzunk, óvjuk meg az erdőt, a mezőt!
Élő világ várja a hazaérkezőt!
Tartsuk vizeinket ihatóan, tisztán!
Madár ne lehessen a kihalólistán!
Ahol kell költéshez odút helyezzünk ki,
megbecsülésünket így is fejezzük ki!

A könyv megrendelhető a webáruházban:
http://shop.aranyosiervin.com

Aranyosi Ervin © 2020-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Drága madaraim…


Aranyosi Ervin: Drága madaraim…

Drága madaraim, odakint a kertben,
dalotoktól megint vidámabban keltem,
trillátok segíti lelkem égben szállni,
magasba repülni és szabaddá válni!
Máris csupa jókedv költözködik belém,
egy vidám, jó reggelt tárva rögtön elém.
Átjárja a szívem melegség és hála,
ahogyan világom ablakát kitárja.

Drága madaraim, hallom dalotokat,
az lehet csak boldog, ki ebből ért sokat,
aki felfedezi, mitől szép az élet,
akit nem fertőz meg bölcsnek hitt ítélet.
Aki világában csak a szépet látja,
nem kesereg múltján, nem holnapját várja,
hanem képes élni, pont itt, a jelenben,
mikor a titkokról a fátyol lelebben.

Drága madaraim, édes tanítóim,
szárnyaló testekbe bújt csoda-manóim,
ti tényleg tudjátok, mért érdemes élni,
dalolva a hajnalt, szép napra cserélni.
Jó veletek kelni, hallgatni a csendben,
milyen vidámság van apró szívetekben,
s mennyi szép dallammal tudjátok mutatni,
a semmi porából öröm tud fakadni.

Drága madaraim, tanítsatok engem,
hogyan kell napomért hálásabbnak lennem,
hogy mikor felkelek, mozog kezem lábam,
és a víg dalotok vendég lehet nálam.
Néha azt is látom ágról-ágra szálltok,
színessé teszitek az egész világot,
fejet nem lógattok, soha nem csüggedtek,
örök boldogságra, vígságra születtek.

Drága madaraim, angyali barátok,
hiszem, szüksége van a Földnek reátok!
Mutassátok végre meg az embereknek,
ők is dalolhatnak, boldogok lehetnek!
Csak szívüket kéne reggel megnyitniuk,
dalt és vidámságot, hálát tanulniuk.
Meglátni a szépet ebben a világban,
az ébredő napban, s a madarak dalában!

Aranyosi Ervin © 2020-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha madár volnék

Fotó: Balog Lajos – Kékbegy

Aranyosi Ervin: Ha madár volnék

Az ablakom alatt a madarak dalolnak,
apró kis torkokból víg dallamok szólnak.
Büszkén magasztalják az élő világot,
mely a csodát adja, s általuk is áldott.
A pici szívükben ott él a Jó Isten,
bennük szeretet van, semmi gonosz nincsen.
Könnyedek, vidámak, egyszerűek, szépek,
hajnalban vigadó, röpke szárnyas népek.

Néha úgy szeretnék én is madár lenni,
a földi gondokon felülemelkedni.
Élvezni a létet, s nem törődni mással,
se a tegnapokkal, sem az elmúlással.
Könnyed szárnyalással élni szabadságom,
csupán fészkem lenne, sose lenne másom.
Ám ha párt találnék, úgy lenne értelme,
hiszen minden napom szeretetben telne.

Hej, ha madár volnék, nem törődnék mással,
beélném ennyivel, élni akarással!
Csak a mának élnék, egyre csak dalolnék,
világomnak boldog teremtője volnék.
Fütyülném dalomat a szép szerelemről,
Isten jóságáról, igaz kegyelemről.
Hálás szívem folyton igazat dalolna,
dalomból szeretet, és szabadság szólna.

Mindenem meglenne, eledelem, fészkem,
mában megteremtett, holnapi reményem.
Sosem őrizgetnék haragot szívemben,
csupa csodás álom ébredhetne bennem.
Tisztelném a világ többi teremtményét,
erre építhetném holnapom reményét.
Minden nap dicsérném az élő világot,
mely az én dalomtól lenne szebb és áldott!

Aranyosi Ervin © 2020-05-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Harkály-doktor

Fotó: Pap Zsuzsanna

Aranyosi Ervin: Harkály-doktor

Harkály ugrál ágról ágra,
kopogtat, hol vannak férgek?
Azok a fák nedvét szívják,
élősködnek, amíg élnek.

Csőre fúródik a fába,
mert a féreg fába szorult,
onnan kell azt kibányászni,
hogy ne ártson a nyomorult.

Hát a doktor teszi dolgát
és a fát megszabadítja
nyűgétől és tudományát
fiának is megtanítja.

Így a fák fellélegeznek,
begyógyul a testük, kérgük,
és a doktort fizetségül
jóllakatja kivett férgük.

Aranyosi Ervin © 2020-01-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dicsekvés

Fotó: Borsné Katalin

Aranyosi Ervin: Dicsekvés

Ekkora nagy halat fogtam! Mit csináljak most vele?
Hiszen tudod, hogy én halat nem ehetek eleve!
Ám jó el-eldicsekedni, mert mindenki megcsodál,
mindig az a legnagyszerűbb, aki középpontban áll!
Szóval, nem is fogtam halat, csak mutatom, szép vagyok,
színesen szép tollaimon, a napfénye szétragyog.
Csodáld hát meg színpompámat, festő sem fest különbet,
hiába is dicsekedne, hogy festménye különb lett!
Mert a Napra lehet nézni, énreám meg érdemes,
hisz rajtam a színkavalkád, csoda-szépen érdekes…

Aranyosi Ervin © 2019-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Ima a Madarak Urához

Fotó: Vehofsics Erzsébet Zsóka

Aranyosi Ervin: Ima a Madarak Urához

Imádkozom, imádkozom
Madarak Urához,
hidd el Uram, imádságom
nem embert utánoz!
Kérlek Uram, éltess minket,
óvd meg az erdőnket,
hadd végezzük általad nyert
földi teendőnket!

Mert az ember nem jó gazda,
fáinkat kivágja,
a szemetét szerteszórja,
s jövőjét sem látja.
Városai terjeszkednek
madarak kárára,
s olyan vak, hogy nem is látja,
mi ennek az ára!

Eltűnnek az élőlények,
lakóhelyünk gyérül,
kérlek Uram, tégy valamit,
hívlak segítségül!
Imádkozom, fohászkodom,
a szemeit nyisd fel!
Ő is bele fog pusztulni
a sok szerzett kinccsel!

Aranyosi Ervin © 2019-12-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vörös-bögyös

Fotó: Borsné Katalin

Aranyosi Ervin: Vörös-bögyös

Ő kérem a Vörös-bögyös,
vagyis hát a Vörösbegy.
Jól felkészült ő a télre,
mert tudja, az hogy is megy?

Zsírpárnával kibélelte,
bőre alatt a testét,
így nyugodtan várhatja már
a hidegen jött estét.

Pocakja, mint felfújt lufi,
igen formás, kerekded,
kitart talán a tartalék,
míg az idő felenged.

Aranyosi Ervin © 2019-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva