Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mikor kutyád szemébe nézel


Aranyosi Ervin: Mikor kutyád szemébe nézel

Mikor kutyád szemébe nézel,
többet látsz, mint egy állatot.
Barátot látsz, egy másik lelket,
szívből élő lényt láthatsz ott.
Ott hazugságot nem találhatsz,
aljasságokra képtelen,
szemében ott ragyog a jóság,
s az érintetlen végtelen.

Mikor kutyád szemébe nézel,
szeretet ragyog vissza rád,
odaadás, merő alázat,
s látod a lét szebb oldalát.
Tőle kellene megtanulnunk,
hogyan lássuk az életet!
Kutyád szemébe nézve érzed,
sohasem bánthat két kezed!

Mikor kutyád szemébe nézel,
saját lelked is láthatod,
hisz hatott reád szeretettel,
tükrözte feléd a Napot!
Szeretet fényével melenget,
büszke reád és nagyra tart,
hűséggel elkergetni képes
lelkedben élő, vad vihart!

Mikor kutyád szemébe nézel,
meghallgatásra lel imád,
elolvad benned minden kényszer,
szívén át képes hatni rád!
A tanítódnak jött a Földre,
s csak rajtad múlik, érted-e,
hogy szereteted és tudásod,
öntudatra ébred-e?

Mikor kutyád szemébe nézel,
átmelegíti lelkedet,
élő csodát, mennybélit érzel,
melyet feledni nem lehet!
Legyél hát jó szeretet-tükre,
tedd boldoggá kedves szívét,
legyen melletted boldog lénnyé,
kit jobbá tesz a földi lét!

Aranyosi Ervin © 2021.12.20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Képzeld el, higgy benne!


Aranyosi Ervin: Képzeld el, higgy benne!

Képzelj el egy nagy családot,
amely szeretettel áldott,
kik egymásért mind kiállnak
és mindent együtt csinálnak.
Mindent együtt és egymásért,
szebb jövőért, egy csodásért!
Lehetne ilyen egy nemzet,
kik múltjukból építkeznek!
Szép hagyományt újra élnek,
kikben eggyé lesz a lélek!
Együtt mennek, egy irányba,
szeretettől kapnak szárnyra,
teszik nap, mint nap a dolguk!
MAGuk teremtik a sorsuk!

Pártatlanul kéne élnünk,
egymással szépen beszélnünk,
segítséget, jó szót adva
olvadnánk a pillanatba!
Képzeld el és hátha látod,
az országnyi nagy családot,
akik végre összefognak,
boldogulnak, nem nyafognak.
Magyar nyelven, szép hazában,
élnek ősök igazában.
A magyarok Istenével,
mellyel hatalom nem ér fel!
Kiknek szóból épül képe,
MÁGusoknak ősi népe!

Jó lenne, ha hinnél benne,
s népünk újra naggyá lenne!
Itt az idő, tegyünk érte,
s többé ne omoljunk térdre!
Emelt fővel büszkén álljunk,
s miben hiszünk, azzá váljunk!
Lassan össze kéne gyűlni,
magyar nemzetgyűlést ülni!
Felemelnünk a koronát,
s rendeznünk az ország jogát!
Visszahozni ősi törvényt,
ami minket a bűntől véd!
Ezt adnánk az utókornak,
legyen boldogabb a holnap!

Aranyosi Ervin © 2021.12.06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ma éjjel minden tökéletes


Aranyosi Ervin: Ma éjjel minden tökéletes
Ed Sheeran: Perfect című dalának énekelhető magyarítása

Hát ránk talált!
Jó így!
Csak merülj el benne,
majd szívem tanít.

Rád leltem én,
te gyönyörű szép,
nem hittem azt,
hogy várhat rám valaki még!

Mi még csak
gyermekek voltunk rég,
szerelmünk így volt szép,
nem tudtam őrizni a lelked.

Kedvesem csókolj meg,
a szívem forróbb lett,
szememmel csodálom szép szemed.

Refrén:
Kicsim várj,
most táncolok veled,
karomba rejtelek,
dalolom neked,
hozzád írt kedvenc éneked,
amikor elhalkul a nesz,
suttogom, őszintén szeress,
minden szép lesz,
ma éjjel minden tökéletes!

Rád leltem én
te gyönyörű nő,
általad szépül meg
mától jelen, s jövő!

Megleltük hát!
Őrizd megsúgott titkom!
Óvd ami jó,
óvd ami szép,
mi a miénk.

Mint tudod
felnőtté váltunk rég,
szerelmünk most is szép,
életünk rendben van mára már!
Fogom a két kezed,
hadd legyek melletted,
a jövő innentől kettőnkre vár.

Refrén:
Kicsim várj,
most táncolok veled,
karomba rejtelek,
dalolom neked,
hozzád írt kedvenc éneked,
s mikor a dalnak vége lesz,
suttogom, őszintén szeress,
minden szép lesz, az élet édes veled,
az élet tökéletes veled!

Az eredeti dal a you Tube-on, az alábbi linken:
https://www.youtube.com/watch?v=2Vv-BfVoq4g

Aranyosi Ervin © 2020.08.14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szétszórt vagy?


Aranyosi Ervin: Szétszórt vagy?

Szétszórt vagy, hát nem is tudsz figyelni,
a napjaidban örömökre lelni.
Teszed dolgod, így múlik az élet,
a boldogságod olykor semmivé lett.

Szétszórt vagy és félve éled léted,
olykor hálni jár beléd a lélek.
Nem látod, hogy miről szól világod,
apró darabokra hullik álmod.

Össze kéne végre magad szedned,
a fontosra kell még jobban figyelned!
Utad során csak a szépet lássad,
élj már végre, ne a sírod ássad!

Az örömökre kéne fókuszálnod,
az életben a fényt kell megtalálnod.
Hálával átitatnod a lelked,
hétköznap is örömökre lelned.

Darabjaid össze kéne szedned,
a jó dolgokat kéne észrevenned,
az örömökre kéne koncentrálnod,
és szebbé varázsolnod a világod.

Ne légy szétszórt, tanulj meg figyelni!
Senki másnak nem kell megfelelni!
Keresd a jót, élvezd ki a szépet,
fogadd el, mit felkínál az élet!

Aranyosi Ervin © 2021.10.01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nevetni láttam az eget!


Aranyosi Ervin: Nevetni láttam az eget!

Álmodtam szépet,
álmodtam jót.
Én kormányoztam
az álomhajót.
Amerre néztem,
ott csak csoda várt,
nevetni láttam
a látóhatárt.

Azt teszem végre,
mit vágyott szívem,
álomhajómat
szép révbe viszem,
boldoggá válok
szeretve én,
szívdobbanásom
a kedvenc zeném.

Szabaddá váltam,
nincs rajtam teher,
nem érzem többé,
hogy küzdeni kell!
Élem a létet,
és boldog vagyok,
mások lelkében,
szép nyomot hagyok.

Álmodni mertem,
most ébren vagyok,
napom teremtem,
s a lelkem ragyog.
Boldog a szívem,
mert nincs egyedül,
békém galambja
a vállamon ül.

Ébren is kéne,
álmodni már,
megkapni végre,
azt ami jár,
s szívünkből adni,
amit lehet,
megtapasztalni
egy szebb életet.

Ébredjetek fel
jó emberek!
Legyen az élet
több veletek!
Váltsuk valóra,
mit álmunk ígér,
mikor a kedvünk
az egekig ér!

Ébredj barátom,
és álmodj velem!
Miénk a cseppnyi,
s a végtelen
Csak meg kell élnünk
saját csodánk,
s nem is kell félnünk
egy életen át!

Ébredjetek fel
jóemberek,
csak egy a fontos,
a szívszeretet!
Nem kell, hogy harcolj,
csak boldogan élj,
holnapba nézve
szép jövőt remélj!

Álmodjunk együtt,
álmodjunk jót,
tegyük boldoggá
az álmodozót,
gondolatunk majd
szebb jövőt teremt,
majd ezzel uraljuk
a végtelent!

Szeretve élni,
mit is jelent?
Teljessé tenni
a megélt jelent.
Elfogadásban
megélni csodát,
látni az élet
szebb oldalát.

Nevetni láttam
a fénylő eget,
szívemben itt él
e szép jelenet,
arcodra festem
e vidám jelet,
tükrödben lássad,
hogy lelked nevet!

Aranyosi Ervin © 2021.09.28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az őszi erdőben járva


Aranyosi Ervin: Az őszi erdőben járva

Tovatűnt a nyarunk, lassan őszbe fordult,
a bőség kapuja lassan megnyikordult.
Rövidül a nappal, az éj perceket lop,
sötétül a világ. Derűnk, fényünk elfogy.
A természet, mintha csendben haldokolna,
mintha tűnő nyárért bennünket okolna,
de még ideadja nekünk minden kincsét,
ezerszínre festve szél-tépázta tincsét.

Zöldellő levélre fest okkert, vereset,
aranyszín sugárból kever egy keveset,
színes palettáján ezer  szín pompázik,
felhőtakarásban, eső-könnyben ázik.
Gyümölcseit, magját szórja szerteszéjjel,
avarral terít meg, felmarkoló széllel,
s megágyaz, az erdő földjét betakarva,
mintha hosszú álmot aludni akarna.

Csoda és varázslat, s mindig megtörténik,
s az ott élők közül sokan élik végig.
Gyönyörű körforgás, s van ki megzavarja,
mert ilyenkor gyilkol a vadászok “karja”.
Védtelen vadakra támad rá az ember,
kikkel szembeszállni pusztakézzel nem mer.
Hősködik, lövöldöz, orvul, lesből támad,
s terítékre kerül a gyanútlan állat.

Búsul a természet, siratja vadjait,
őszi borongásban tengeti napjait,
s engedi lelkünknek szépségét csodálni,
szeretettel telni, emberibbé válni.
Festmény most az erdő, képei csodásak,
színek borítják el a megfestett vásznat,
virágot utánoz a levelek pompája,
miközben fáradtan téli álmát várja.

Aranyosi Ervin © 2021.09.25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Itt és most


Aranyosi Ervin: Itt és most

Szembesülni önmagammal,
egy érdekes találkozás.
Együtt rezegni bent egy hanggal,
amit nem hallhat senki más.
Megismerni, hogy ott a mélyben,
egy érző, szép lélek lakik,
s eggyé válva, ott, egy személyben,
így lehetünk csak valakik…

Feloldódni az “itt és most-ban”,
megélni azt, mi adatott,
s tenni teremtő állapotban,
átírni jobbá a napot!
Értékeinket felismerni,
kiállni mindig magunkért,
s adni lélekből emberséget,
a jobbá váló holnapért!

Nem hagyni hajónk zötykölődni
hétköznapok hullámain,
sorsba önként beletörődni!
Teremtsenek már szavaink!
Miénk a gondolat hatalma,
ne adjuk hát át senkinek!
A tudás fáján érő alma,
ha nem használod, akkor minek?

Nem kígyó volt, ki nekünk adta,
s a tudás, az a hatalom!
Amiről tudatlan lemondok,
mert használni nem akarom?
Tudatlanok, megvezetettek
nyissátok végre szemetek,
a világ úgy tud jobbá válni,
ha győzni fog a szeretet!

Igazságot helyére tenni,
elzavarva a hazugot,
ne kelljen tudatlanná lenni,
ismerjem fel, hogy több vagyok!
Atyánk az élő, kegyes Isten,
mely mindenségben létezik,
nevével durván visszaélnek,
s a lélek ezért éhezik.

Jó lenne végre azzá válnunk,
akik valójában vagyunk,
Isten gyermekeként kiállnunk,
s tudni, hogy nyomokat hagyunk!
Egymás lelkébe szépet szórni,
lélek-magot, ami kikel,
lelkünkön át az Úrhoz szólni,
s nem versenyezni senkivel.

Élni, a létet megcsodálva,
a természetben Istenünk,
mert itt van, a csodává válva,
a világunkban, itt, velünk!
S nem is kell hozzá imádkozni,
beszélgess bátran el vele,
lelkedben meg fog mutatkozni,
benned is ott él eleve!

Az itt és most-ban megtalálod,
ha lelked mélyén jól figyelsz,
teremtőd, s egyben jó tanárod,
s nála majd megértésre lelsz!
Boldoggá tesz, ha reá hallgatsz,
ha lelked mélyén megleled,
megsúgja: – Többé meg nem halhatsz! –
s mindig is itt volt teveled!

Keresd hát őt a lelked mélyén,
hisz ő maga a szeretet,
örömre lelsz léted megélvén,
csak hunyd le bátran szemedet!
Csodád magadban megtalálod,
s ha azzal végre egyesülsz,
valóssá válik a világod
s végre a helyedre kerülsz!

Aranyosi Ervin © 2021.09.12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Önmagunkba nézve


Aranyosi Ervin: Önmagunkba nézve

Szavaim úgy raknám sorba,
hogy lelket simogassanak,
és érzelemmel tölteném meg,
hogy szép szívekre hassanak!
Adnék hitet, reményt a mában,
s mutatnék hozzá szebb utat,
amit magadban megtalálhatsz,
amit a szem kívül kutat.

Szeretnék jó szóval etetni,
sok megfáradtat, éhezőt,
tanítani tisztán szeretni,
s meglátni a még létezőt,
mert van remény még a világban,
van még igaz szó, szenvedély,
felejtsd a rosszat, s higgy a jóban,
ha akarod, hogy szebben élj!

Szeretnék adni menedéket,
hol lelked végre megpihen,
nyugalmas, megértő világot,
és nem hagynám ezt ennyiben,
a szavaimmal vezetnélek,
hogy önmagadra rátalálj,
lennék fényszóró életedben,
hogy végre helyes úton járj.

Segítenék, hogy rend lehessen
lelkedben végre, legbelül,
hogy belső Napod felragyogjon,
s vele lelked is felderül.
Segítenék, hogy ott, magadban,
meglelhesd végre Istened,
hogy visszanyerd az önbizalmad,
mert Isten itt van, egy veled!

Imádkozol, s az égre nézel,
pedig Ő benned éppúgy él,
s ha néha lelkedre figyelnél,
hallhatnád azt, hozzád beszél!
Ha mind-mind önmagunkba néznénk,
s hinnénk, hogy jobbá válhatunk,
megváltozhatna a világunk,
s jobbá lehetne általunk!

Aranyosi Ervin © 2020-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagypéntek ünnepére


Aranyosi Ervin: Nagypéntek ünnepére

Nagypéntek van, ünnep.
Meg kell ünnepelni,
hagyták a Megváltót
keresztre emelni,
mártírhalált halni,
hogy bűn alól feloldjon…
Ám az ember mégis
bűnös lelket hordjon.
Mert akikért hozta
ezt az áldozatot,
továbbra is élik
az örök kárhozatot.

Hagyták, hogy lelküket
tovább nyomorítsák,
bűnnel felruházva
sarokba szorítsák.
A belső tanú sem
kongatott kolompot:
– Értsd meg, amit neked
Messiásod mondott!
Élj a világoddal
boldog szeretetben,
találd meg az Istent
itt, a földi mennyben!

Hiszen gyermeke vagy,
úgy, mint a Megváltó!
Légy hát gondos gazda,
ne másoknak ártó!
Szereteted áraszd
élő világodra,
ne sodorhasson el,
a pénzvilág sodra!
Becsüld meg az élőt,
mit atyád teremtett!
Szeretettel téve
a világban rendet!

Fenn vagy a kereszten,
kínok közt és látod,
lassan lerombolják
csodaszép világod.
Mondd csak, képes leszel
te is feltámadni?
Másoknak a hitét
vissza tudod adni?
Vagy legalább hiszed,
lehetne bűn nélkül?
Kaphatnánk egy esélyt
végső menedékül?

Nagypéntek van, ünnep.
Mi vajon mit érzünk,
míg a keresztfánkon
halált várva vérzünk?
Hiszünk-e csodában,
a feltámadásban?
Az élő Istenben,
hiszünk-e egymásban?
Hiszünk e magunkban?
Feltámad a lélek?
Múlhat a félelem?
Szeretetben élek!

Aranyosi Ervin © 2020-04-10..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Változás, a lét értelme


Aranyosi Ervin: Változás a lét értelme

Keresed a lét értelmét,
de elmédben nem leled.
Fel kellene ébresztened
mélyen alvó lelkedet,
aki tudja, honnan jöttél,
hogy e létben mért vagy itt,
aki hallja forrásodnak
támogató hangjait.

Elveszel a rohanásban,
gondod napról napra nő,
Az életed sínhez kötött,
ez benne a bökkenő!
Hitrendszered meghatároz,
nem mersz utat váltani,
pedig, hogyha megváltoznál,
az nem tudna ártani!

A változás bűvös eszköz,
és gyógyító fordulat.
S ne hidd, hogy a kínlódáson
a jó Isten jól mulat!
Bár tudnád, hogy a kezedben
ott van az irányítás,
csak a gyeplőt kéne fognod,
s te vezetnél, nem vitás!

Bátorság kell, s persze vágyak,
álmaid repítsenek,
engedd hát az angyaloknak,
utadon segítsenek!
Változnod kell, hogy irányíts,
mozgass meg minden követ,
s meglátod a változásban
az egész világ követ!

Mindezt persze szeretettel,
jósággal tedd, kérlek én!
Induljon a mi lelkünkből
szebb jövő e földtekén!
Hittel telve és reménnyel,
a sors változtatható!
Csak a választ kell keresned,
mi az életben a jó?

Lassíts hát a rohanásban,
várd be végre lelkedet!
Lélek nélkül teremteni,
egyszerűen nem lehet!
Kormányozd a léghajódat,
ne legyen sínhez kötött,
arcod végre napfény érje,
fent a fellegek fölött.

Változás, a lét értelme,
unott, ami megszokott.
Ha kiléptél a sémákból,
világod is változott.
Ne hagyd, hogy a sors lökdössön,
térj ki előle, ha kell,
s meglátod s változással
életed jó útra lel!

Aranyosi Ervin © 2020-01-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva