Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mosoly és ölelés


Aranyosi Ervin: Mosoly és ölelés

A mosolyod fesse szebbé a világot!
Ne tudja feledni többé, aki látott!
Képzeld el, hogy milyen csodás dolog volna,
ha a világ tőled folyton mosolyogna!
Adj hát kedvességet, javíts kedvet másnál,
hiszen a jókedvre te is rászolgáltál,
ha mosolyod adod, visszatalál hozzád,
felvidítja lelked, belső derűt hoz rád!

Az érintés szintén kell a boldogsághoz,
hasonlít melege a nyári napsugárhoz.
Szebbé teszi napod, elmúlik a bánat,
általa az élet is hosszabbá válhat.
Öleld, akit szeretsz és hagyd, hogy öleljen,
mindkettőtök lelke megnyugvásra leljen!
Mosoly és ölelés, mind a kettő gyógyít,
nem találsz a Földön hatásosabb gyógyírt!

Mosoly ragyogása, ölelés mélysége,
megláttatja milyen az élet szépsége.
A szívek általuk még közelebb érnek,
boldogan dobognak, teljesebben élnek.
Legyen kitüntetett része minden napnak,
hiszen kik ölelést, szeretetet kapnak,
könnyebben viselik el az élet súlyát,
meglátják a báját, feledik a búját!

Aranyosi Ervin © 2019-01-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Keresem az utat


Aranyosi Ervin: Keresem az utat

Születtem Pesten, egy októberi esten.
A földi létnek értelmét kerestem.
A vágyam, az nagy volt, apró volt a testem,
eleinte gyakran még a földre estem.
Aztán megtanultam két lábamon járni,
önmagát kereső kis emberré válni.
A világ legszebbik ősnyelvén beszélni,
magam kifejezni, emberek közt élni.

Sorban kijártam hát jó pár iskolámat,
leltem örömöket, megtalált a bánat.
Éltem úgy, mint mások, szinte napról napra,
tömegbe szürkülve, önmagam kutatva.
Ötven kerek évig sehogy sem találtam.
A világ értelmét megfejteni vágytam.
Aztán mégis meglett az, amire vártam:
versíró lélekké, tán költővé váltam.

Talán képes leszek másokra is hatni,
mert fontos az élet értelmét kutatni!
Megérteni együtt, hogy mi végett lettünk?
Ne csak elszálljanak az évek felettünk!
Keressünk jó választ millió kérdésre,
az életünk célját vegyük végre észre!
Ebben segíthetek, hát kérdezek sokat,
hátha talál választ rájuk a gondolat.

Hiszem, nem szenvedni és meghalni jöttünk,
vagy, hogy néhány lábnyom maradjon mögöttünk!
Kell hogy életünknek értelmet találjunk,
igaz teremtőkké, istenekké váljunk!
Ehhez egy út vezet, a szeretet útja,
hiszem, hogy a lelkünk folyton ezt tanulja,
mindig ezt keresi, ám mégis eltéved,
mennyországba vágyik és pokolban ébred.

Hát én azt kutatom egész életemben,
hogy élhetnénk jobban és értelmesebben.
Hogy tehetnénk szebbé e csodás világot,
virágzó szép kertté, a rút pusztaságot?
Talán, ha szavaim másokhoz elérnek,
tán, ha felébrednek, kik holnaptól félnek,
talán, ha az ember a lelkére hallgat,
nem keres kincseket, s nem akar hatalmat.

Ha majd köddé válik egyszer minden fegyver,
s nem akar harcolni többé már az ember.
Nem akar elvenni, mástól megszerezni,
egymást letaposva folyton versenyezni,
talán akkor rájön, miről szól az élet,
lelkében a vágy a jóságra feléled,
akkor elmondhatjuk, végre volt értelme,
s a mindentudást is megkapja az elme.

Talán azért jöttem: ébresszem a népet!
Nem politikáról, s harcról szól az élet!
Egymást kéne együtt magasra emelnünk,
közös életünket boldogabbá tennünk.
Talán verseimmel utat mutathatok,
szeretet-szikrákkal lángokat gyújthatok,
Talán azért kellett egykor földre szállnom,
hogy a versek útján szebbítsem világom!

Keresem az utat az emberek szívéhez,
figyeljen oda rá, mit, és miért érez!
Nagy-nagy szeretettel végzem hát a dolgom,
s hiszem ezt a rejtvényt lassacskán megoldom.
Évezredek óta harcos úton járunk,
értelmet a létben addig nem találunk,
míg félelem ural, s nem merünk szeretni,
a szeretet útján együtt végigmenni!

Ez az egyetlen út, hát haladjunk rajta,
hiszem, a Teremtőnk egykor ezt akarta!
Hiszem boldogokká így válhatunk együtt,
nem nyomjuk el egymást, csak jobbá szeretjük.
Mert az ember bűne butaságból ered,
s ha a lét értelmét valóban ismered,
rájössz, a szeretet tehet gazdagabbá,
mint ahogy a kincsek, sérült lelkű rabbá!

Aranyosi Ervin © 2019-01-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az igazak álma


Aranyosi Ervin: Az igazak álma

Amikor elalszom, más világba lépek.
Napi fáradtságát leveti a lélek.
Álmok vesznek körül, ott lehetek nyomban,
az annyira vágyott szép “Paradicsomban”.
Leteszem terheim, felszabadul testem,
nem fáj az, amitől ébren térdre estem.
Mintha mindig a jót, az igazat látnám,
s teljesülne minden, anélkül, hogy várnám.

Haragom és dühöm, itt szélnek eresztem,
nem cipelem tovább fájdalmas keresztem.
Nem talál meg rossz hír, megbékül a lélek,
azt hiszem, álmomban, csak a szépnek élek.
De mitől is lesznek igazak az álmok?
Mielőtt elalszom, mindent megbocsátok!
Annak aki bántott, vagy kiről úgy véltem,
annak ki bosszantott, vagy akitől féltem!

Amikor lerakom egy nehéz nap súlyát,
nem viszem magammal szívem baját-búját!
Megtisztul a lelkem, önmagammá válok,
ezért szeretettel fogadnak az álmok.
Azon gondolkodtam, mit kellene tennem,
hogy az álmom nappal tovább éljen bennem?
Hogyan hozhatnám át ebbe a világba?
Hogyan épülhetne be a valóságba?

Mi lenne, ha álmom, itt életre kelne,
lelkünk a világban mennyországra lelne?
Nem folytatnánk tovább a sok lélek harcot,
szeretettel néznénk eztán minden arcot!
Ébren is álmodnánk, álmainkban élnénk,
egy egész életet boldogra cserélnénk?
Az eszünk is mindig jó dolgokon járna,
cserélnénk létünket élhetőbb világra!

Ahhoz, hogy így legyen, minden ember kéne,
aki minden rosszat örömre cserélne,
aki az álmokból áthozná a szépet,
amitől boldoggá válhatna az élet.
De, amíg úgy érzed, neked más az álmod,
addig itt a Földön azt te sem találod.
Addig csak azt hiszed, sorsod mások írják,
s ezzel nappal ásod álmaidnak sírját.

Azt hiszed, hogy reggel életre kell kelned,
az elvárásoknak muszáj megfelelned.
Cipeled haragod, másokat megbántasz,
s nem látod, hogy ezzel önmagadnak ártasz!
Hiszem, ha az ember tudatossá válna,
élete változna, s teljesülne álma.
Le kellene vetni a hétköznapok jármát,
s közösen álmodni az igazak álmát!

Aranyosi Ervin © 2019-01-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosolyban fürödni


Aranyosi Ervin: Mosolyban fürödni

Képzeld csak el,
milyen lehet mosolyban fürödni?
Ha te ragyogsz,
az utcán is az fog szembe jönni!
Nézz csak bele
a tükörbe, amikor felébredsz!
Ha egy mosolyt
felragyogtatsz, egész napod szép lesz!

Szembe jönnek
a mosolyok, vidámságot hozva.
Gondolj mindig
szép dolgokra, sohase a rosszra!
Majd meglátod
a sok ember, örülni fog néked.
Kedvesebbé,
vidámabbá válik majd az élet!

Aki nem tud
mosolyogni, az folyton csak duzzog.
Neked nem kell
őmiatta csúf álarcot húznod!
Nem kell hozzá
hasonulni, ne hagyd, hogy rád hasson,
szomorúság,
jókedv felett, győzelmet arasson!

Nézd az élet
szebbik arcát, légy jóban magaddal!
Ha mosolyogsz,
a mosolyod versengjen a Nappal!
Legyél képes,
örülni a mások mosolyának!
Több mosolygós
ember kéne ennek a világnak!

Ha teheted,
légy a mosoly neves szószólója,
ki a mosolyt
hétköznap is ünnepelve hordja.
Hisz a mosoly
testre szabott, mindenkinek jól áll,
mi lenne,
ha mosolyodtól még csinosabb volnál?

Mosolyogj hát
mindenkire, s kapd mosolyod vissza!
A lelked
a többiekét boldogan beissza!
Ha a világ
rád mosolyog, fürödj hát meg benne!
De jó lenne,
ha a világ mosolygásból lenne!

Aranyosi Ervin © 2019-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hol a hiba bennünk?


Aranyosi Ervin: Hol a hiba bennünk?

Tudod, a világon mindenki hibázik.
Tökéletes lélek nem is létezik.
Ám ha a te lelked ezért könnytől ázik,
akkor szeretetre, jóra éhezik.
Hibát követtél el, pedig jót akartál?
A legjobbat adtad, amit lehetett?
Lehet, csak a régi utadon haladtál,
ahonnan hiányzott még a szeretet.

Hiszem, minden lélek, ki eljön a Földre,
hibátlan és tiszta, tanulni akar.
Úgy érzi, hogy mástól kaphat csak erőre,
s falakat kell bontson, ami eltakar!
Mindannyiunk szíve szeretetre éhes,
és hogy megszerezzük, bármit megteszünk.
Erősítjük szívünk, s ha már harcra képes,
mindent, mire vágyunk, mástól elveszünk.

Ám tudd, a szeretet különleges jószág,
másoktól elvenni, csak úgy, nem lehet!
Jó lenne, ha látnánk, mi is a valóság,
mi késztet hibára érző lelkeket?
Hiszen szeretetet senki nem kap pénzért,
s adni is csak szívből, tisztán adható!
Ám, ha adni akarsz, pusztán csak a létért,
visszaáramlik majd – ebben az a jó!

Meg kéne csak értsük, egyek vagyunk mind-mind,
egy kirakós játék szép darabjai,
akik társaikat játéknak tekintik,
s maguk is egy játék vétlen rabjai.
Ám a szabályokat mások találták ki,
s rosszul is tanítják, ettől szenvedünk.
Azt tanítják nekünk, hogy uralhat bárki,
s mi csak szerencsétlen bábuk lehetünk…

Hogyha megtanulnánk szeretetet adni,
nem vétenénk többé annyi sok hibát.
Ha nem akarnánk a versenyben maradni,
nem okoznánk többé fájó galibát.
Nem mérnénk magunkat egyre-másra máshoz,
csak a jó érzésre figyelne szívünk!
Visszatérnénk végre teremtőnk szavához,
s megkérdőjeleznénk amikben hiszünk.

Ha a többi lényért élne csak az ember,
s képes lenne fogni a mások kezét,
ha emelni tudna szívvel, szeretettel
és ezért használná a tudós eszét!
Apránként feladnánk számtalan hibánkat,
s jót látnánk másokban, és szerethetőt!
Megértenénk mindazt, ami fájón ránk hat,
s végre tisztán állnánk Istenünk előtt!

Hol a hiba bennünk? Hogy javíthatnánk ki?
Mit kellene tennünk, hogy létünk szebb legyen?
Tapasztalatunkat át kéne formálni,
hogy ne bántson senki, s boldoggá tegyen!
Bocsássuk meg végre, amit elkövettünk,
próbáljuk meg jobban, szívből, igazán!
Csupán az volt a baj, hogy rosszul szerettünk!
Tanuljunk szeretni, és jobb lesz talán…

Aranyosi Ervin © 2019-01-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretettel adni


Aranyosi Ervin: Szeretettel adni

Próbáld ki! Jó érzés szeretettel adni,
éhest megetetni, s nem hagyni megfagyni!
Jó érzés figyelni, hogy telik a bendő,
mikor van ételből kellő, elegendő.
Lásd, a látványától jól lakik a lélek,
segítsd hát azokat, kik odakint élnek!
Hidd el, a jó érzés lelkedre fog hatni,
mert jó szeretettel, s szeretetet adni!

Ha szeretettel adsz, az már egy varázslat,
sosem fog a hiány megjelenni nálad.
Hiszen a jó Isten azt az űrt kitölti,
a bőség ruháját a lelked felölti.
Áramlani is fog minden, ha van helye,
csak az üres polcot pakolhatod tele.
Az nem a te dolgod, honnan lesz a pótlás,
csupán az a fontos, az adásban jót láss!

Hej, ha minden ember tiszta szívből adna,
éhező a Földön biztos nem maradna!
Nem lenne elesett, szeretetlen lélek,
mindenki érezné: – Teremtőmben élek!
Végre megértenénk az élet értelmét,
s jóra használhatnánk a szívet, az elmét!
Együtt teremthetnénk boldogabb világot,
amilyet az ember a Földön nem látott!

Aranyosi Ervin © 2017-01-11. és 2019-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor nem működik


Aranyosi Ervin: Mikor nem működik

Ami nem működik, vagy fájdalmat okoz,
el kell hogy engedjed: – Nem oszt már, nem szoroz!
Nem tesz hozzá többé zajló életedhez,
csupán csak visszahúz, és mindent át rendez!

Vannak kapcsolatok, miktől meg kell válnod,
jobb ez, mint topogni és egyhelyben járnod!
Hiszen, ami lehúz, szárnyalni nem enged,
a múlthoz horgonyoz, nyűggé válik benned.

Ragaszkodni ahhoz, ami egykor szép volt,
– miközben feletted beborult az égbolt –
valójában saját lelked becsapása,
amely az örömök szép sírját megássa!

Csapda, ami miatt csak egy helyben topogsz,
mástól vársz változást, ki bánatot okoz!
Sajnálsz kapcsolatot, sajnálsz barátságot,
s önmagadra hozol bánatos rabságot.

Észre kell hát venned, egy ajtó bezárult,
amikor egy jó társ, vagy barát elárult,
ha rajta keresztül, s vele bánt az élet,
s mikor a változást már nem is reméled.

A szabadság felé neked kell hát lépned,
– nem kell megbántanod, nem kell elítélned –
de neked kell nyitnod kalitkád ajtaját,
lelked hadd szállhasson szebb létbe rajta át!

Vannak kapcsolatok, mik végleg kiégtek,
bennük megmaradni önáltató vétek,
hiszen, ha a lelked e helyzetben marad,
folyton csak áltatod, s nem tiszteled magad!

Vannak kapcsolatok, miből ki kell lépni,
a monoton harcot, életre cserélni!
Nehéz ez a lépés, mégis meg kell tenni,
halódó lelkedet életre szeretni!

Aranyosi Ervin © 2019-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyújts fényt az éjszakában!

Szitár Éva festménye

Aranyosi Ervin:
Gyújts fényt az éjszakában!

Gyújts csak fényt az éjszakában,
árassz belső meleget!
Légy az angyal itt a mában,
gyógyítson a szeretet!
Adj magadból, sose sajnáld,
hadd töltse ki a teret!
hadd érjen el minden élőt,
felnőttet és gyereket!
Meglátod, a fagy felolvad,
ha a szíved melegít!
Így teheted élhetővé
mások fázós teleit!
Gyújts hát fényt az éjszakában,
pótold a kihűlt Napot!
Boldoggá tesz majd az érzés:
Lelked meleget adott!

Aranyosi Ervin © 2018-12-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nevesd szebbé a világot!


Aranyosi Ervin: Nevesd szebbé a világot!

Ha jókedved kerekedik,
elgurul a gyógyszered!
Elmúlhat a betegséged,
a nevetés jót tehet!

Ne borongj úgy mint egy felhő
abból eshet az eső!
Legyél inkább, velem együtt,
vidámságot kereső!

Találd meg a napjaidban,
mindazt, ami víg lehet!
Mosollyal és nevetéssel
színesítsd az életet!

Hisz az élet egy jó tréfa,
s ezt, ha végre felfogod,
rájössz majd, hogy nevetésre
mindig találhatsz okot.

Aztán, ha ez másképp nem megy,
nevesd csak ki magadat!
Mind csinálunk butaságot,
vicces mindig csak akad!

Még jobb, ha a nevetéshez
társakat is keresel.
Hiszen együtt nevetgélve
tán még jobb kedvűbb leszel.

A nevetés jó mindenre,
gyógyszerként is működik,
jobbítja az egészséged,
amin tested ügyködik.

Hagyd a gyógyszert elgurulni,
nevettess meg másokat,
jobb program ez, mint mikor
az orvosára vár sokat!

Kutyádnak is mesélj viccet,
s örülj, hogy ha kinevet!
Derítsd ki, ki bújt el benne,
a nevető ki lehet?

Mulass csak a nagyvilágon,
így szerezve örömet,
csiklandozd a humoroddal
a baráti körödet!

A nevetés olyan édes,
bús az, aki savanyú,
hadd nevessen kicsi gyerek,
s vele Apu, s az Anyu!

Ha a világ nevetni fog,
senki sem lesz szomorú.
Megszűnik a kincsvadászat,
nem lesz többé háború!

Hiszen békés nevetésbe
nem halt bele senki se!
Nevettesd meg a világot,
legyen ez egy szent mise!

Istenünkhöz vidámsággal
imádkozunk, nevetünk,
szívünk hálával telik meg,
s boldogabbak lehetünk.

S hiszem, majd az égi Atyánk,
szintén jó kedvre derül,
hiszen, amit megálmodott
végre jó helyre kerül.

A lelkekben vidámság lesz,
béke, hála, szeretet,
Boldog ember néz az égre,
amikor már nevetett!

Aranyosi Ervin © 2018-12-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem fáj a szeretet

Aranyosi Ervin: Nem fáj a szeretet

Nem fáj a szeretet, csupán a hiánya.
Az az emberiség félve őrzött vágya:
Szeretetet adni, szeretetet kapni,
mindig fényben élve, szeretve maradni!

Nem kéne mást tennünk, végre felébredni,
egymásra gondolni, tiszta fényben lenni.
Karácsony szellemét elhozni a Földre,
élni, feltámadni, szeretni örökre!

Egymásra figyelve őrizni a lángot,
szívvel díszíteni a ma még bús világot!
Mosolyt varázsolni arcokra fényével,
jót tenni naponta minden élő lénnyel.

Álmodni egymásért alkotó világot,
milyet Teremtőnk álmaiban látott.
Hiszen azért lettünk érzővé teremtve,
éljünk világunkat őszintén szeretve.

Jó lenne, ha hinnéd, szebb lehet az élet,
rossznak és közönynek szeretet vet véget!
Hisz ahol fényt gyújtunk eltűnik a sötét,
tegyünk szeretettel élhetőbb jövőnkért.

Fel kell támasztanunk kihalt szeretetünk,
s boldog lesz a szívünk, ha mind-mind szeretünk!
Tudom, tanulnunk kell őszintén szeretni,
jó szándék kell hozzá, jobb emberré lenni!

Ezért ébresztgetem naponta szíved,
mert míg van körötted bús, könnyes tekintet,
addig sok dolgunk van, az élet se fájjon,
szeretetlen szív is a fénybe találjon!

Nem fáj a szeretet, hisz jó adni, kapni,
mások szép szívében mély nyomokat hagyni!
Közel a karácsony, szeretetről szóljon,
egymásnak a sok szív szépet válaszoljon!

Aranyosi Ervin © 2018-12-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva