Archívum

A(z) ‘Humor, vidámság, tréfa’ kategória archívuma

Aranyosi Ervin: Gong és Nevetés a barlangban

A természetnek lágy ölén.
egy barlang mélye vár reád.
Egy csodás megtapasztalás,
hol elcsendesül a világ.

Egy percbe süllyed az idő.
Eggyé válik a hang, s a csend.
összeolvad a múlt, s jövő,
az odafent, s az idelent.

A komolyság, s a nevetés,
a valóság, s az álmaink.
Elcsendesül a szívverés,
s a tükörképed rád kacsint.

Hát jöjj, tapasztalj, éljed át,
lelkedre lelj most csendesen.
Gong bongó dalát hallhatod,
s hulláma visz a tengeren.

>>> Itt minden infó megtudsz + Jelentkezés! <<<

Aranyosi Ervin: Vendégünk volt a TV2 Naplója!

És jött a TV, s mi boldogan nevettünk,
minden új perccel vidámabbak lettünk.
Nevetés-tánc, kacagás ritmusára,
megnyílt a lelkünk végre-valahára.
Sugárzó arcunk napsütötte tükre,
lelkes jó kedvet önt mindegyikünkre.
Dobban a szív, felszabadul a lélek,
áthat az érzés, ember vagyok és élek!
Nincs félelem, nincs harag, düh se bennem,
nem veszek el köznapi küzdelemben,
és lelkesen, vidáman teszem dolgom,
mi eddig bántott magamban feloldom.
A nevetés meggyógyítja a testem,
- nem azért mondom, mivel hogy fejre estem -
de én tudom a rejtett igazságot,
csak ez gyógyítja a szomorú világot.
Kacagj te is, ha teheted, naponta,
emelkedj fel, ne merülj el a gondba.
Lásd a világod gazdagabbnak, szépnek,
kik jobbra vágynak, mind nyomunkba lépnek.
Hölgyeknek súgom, a nevetés megszépít,
a szívek közé szép hidakat épít.
Nevess velünk és biztosan meglátod,
hogy jó irányba szépül a világod!

Bemutattuk a Hahota Jógát a TV2 Naplójának, ha kíváncsi vagy hogyan, akkor nézz meg bennünket 2012. február 19-én 19-órakor a TV2 Napló című műsorában. Nézz meg és nevess velünk!

Aranyosi Ervin: A szépasszony esete a bíróval, a jegyzővel és a pappal

november 21st, 2011 2 hozzászólás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bíró, jegyző és a pap,
mind megkívánta néha nap
a szép menyecskét.
Várták, hogy majd Övék legyen.
Eltervezték a kéjes estét,
az örömöt, hogy megfizessék,
s mindőjük, pénzért birtokolja
más asszonyát, mit egy pásztoróra
titkos homálya rejthet el.

Ám de tisztes a menyecske,
- kinek szépséges arca, teste,
elöljárókban keltve vágyat,
hogy gyalázzák a hites ágyat, -
elárulta hát a férjurának,
mire készülnek amazok.
S mert a férj sem volt bolond,
furfangos tervet alkotott.
Rávette szép “oldalbordáját”
használja ki tündéri báját,
fogadja sorra az urakat,
tegyen úgy, mint aki szabad.
Mondja a férje a vásárba ment,
s húzza az időt odabent.

Megjött a jegyző, s hozza pénzét,
hogy női bájjal megigézzék.
Ám az ara az időt húzza,
rajta marad szoknyája, blúza.
A férj váratlan megérkezik,
itthon felejtett valamit.
Pánikba esik hát a jegyző,
a konyhában a moslékos teknő
lehet a végső menedéke,
s rejti a disznó elesége,
hogy a csalt férj meg ne találja,
s ne is gondolhasson rája.

A ház ura újra lelépett,
magára hagyva a feleséget,
s hamarosan a bíró érkezett,
először ő is fizetett,
pénzét az asztalra téve,
várta a nőtől, mit kap cserébe.
Az asszony szabadkozva mondta,
hogy akad még egy kicsi dolga,
várjon a bíró türelemmel,
ám a vásárban járó ember,
váratlan ismét hazatért,
visszaszaladt pár iratért.

Az asszony siet ajtót nyitni,
int a bírónak, hova kell bújni.
Teknő, s a moslék várja őt is,
s nyakig már ott van a jegyző is.
Így a takarmány két embert rejtett,
szerencsére, nagy ez a rejtek.
A férj megint ment a dolgára,
otthagyva hitvesét magára,
s alig telt néhány pillanat,
hát nem megérkezett a pap.

Jobb kézzel ráüt a zsebére,
s előkerült a mise bére,
vagyis amit így szánt az estre,
a paráznaság bűnébe esve.
A gyülekezet pénzét így költi,
az álnok ruháját magára ölti,
hogy elvegye, amire vágyik,
hogy eljusson vele az ágyig.

Ám az ajtón megint kopognak,
türelmetlen lábak toporognak,
hazajött ismét a ház gazdája,
- s a papot is a moslék várja.
A férj – látszólag nagyon mérges,
prüszkölve szól a feleséghez,
- Úgy érzem, valaki járt ma nálad,
idegen hang verte fel a házat,
gyújtsd fel a lámpát, a konyhába’
hangokat hallok. Valami lárma…

- Megyek, és rögtön utána járok,
s agyon csapom, kit ott találok.
A három pórul járt ott ült a kádban.
- Mit kerestek itt, felelj ha szád van!
Mondja az emberünk, bot a kezében.
A jegyző szólal meg, – Megkérünk szépen,
ne mondd el senkinek azt, hogy így jártunk,
hallgatásodért sok pénzt kínálunk.
Ezer-ezer garas üti a markod,
ha ezt a titkot magadban tarod.

Megkapta végül a gazda a pénzét,
Boldogan ölelte kis feleségét.
a továbbiakban boldogan éltek,
s gazdagon is! Hála a pénznek.
Pap, bíró, jegyző többé nem látta,
mert fontosabb volt a szeme világa.
Ha arra jártak is, rá sose néztek.
Végére értünk e kis mesének.

Aranyosi Ervin: Állatságok

november 19th, 2011 1 hozzászólás

“Humorban nem ismerek tréfát”,
elloptam nyuszitól a répát,
s miközben csendben majszolom,
az élvezetet hajszolom.

Miközben répát legelészek,
meglátom macinál a mézet,
hiszem, hogy enyimé lehet,
élve egy édes életet.

Nagyfejű, búsuljon a ló!
Patája villanyvasaló.
Szőr-farka legyet hesseget,
zabos, mert nem üt eleget.

Egy tehén áll az udvaron,
arcáról süt az unalom,
ám én most ámulatba ejtem,
komplikált állat, de megfejtem.

Macska sétál egy eb előtt,
kutyába se veszi, de őt
most nem érdekli holmi CAT,
őrzi a drága holmikat.

A spejzban egér lefetyel,
bajszán vajjá kövült a tej.
Cirmoson kuncog a duhaj,
eltűnt a tej, eltűnt a vaj.

Aranyosi Ervin: Nevetni jó

Óh, kedves Barátom, ne szomorítsd magad!
Vidám nevetésre okunk mindig akad.
Figyeld a világot, vidámat, a szépet,
ezer okot kínál nekünk rá az élet.
Ha a zord világot is tudod szeretni,
akkor fogod látni, mily könnyű nevetni.
Nem ülhetsz egész nap kalitkába zárva,
nem vagy te rabmadár, kinek lelke árva.
Szabadságra buzdít, könnyen képzeleted,
ne vedd túl komolyan a szép életedet.
Minden fonákságban lásd meg a vicceset,
lásd meg mennyi poén történik meg veled.
Ne törődj a pénzzel, a politikával,
akit az érdekel savanyú, s ez rávall.
Hagyd inkább szívedet lelkesedni, élni!
s ha mások zavarnak, csendben nevetgélni.
De ha megteheted, ne fogd vissza magad,
mert a nevetésed másokra átragad.
Felemeli lelked, mintha léggömb lenne,
és a kacagásod ott visszhangzik benne.

Aranyosi Ervin: He-he-he Egylet!

Szeretettel megkereslek:
- Nevetned kell? Gyere el!
Nevettetve kedvet emel
emberekben eme hely.

Nem lehetsz te elrettentve,
- egy kedvetlen remete,-
veled nevet ezer kedves
meglett ember, s csemete.

Nem nevetned lehetetlen,
mert e helyen nem lehet!
Kedveskedve megteremtem
emelkedett kedvedet!

Szeretettel nevettetlek.
Neked ez kell! Meglehet!
Neten webem meglesheted,
lejjebb keresd, s megleled!

http://hahotajoga.hu/

 

 

Aranyosi Ervin: Meghasadt giliszta

szeptember 24th, 2011 4 hozzászólás


Nem jelent meg könyvben, bármerre is kutatsz,
mai versem tárgya egy meghasadt kukac:

Nem kukacoskodom, mondta a giliszta,
s újabb lyukat ásott, a régit kihízta.
Ám egy kapavágás testét ketté szelte.
Nem törődött vele, sőt, azt merészelte:
vissza-visszanézett, hogy láthassa mását,
s büszkén hangoztatta tudathasadását.

Aranyosi Ervin: Eszement meggyes vers

június 30th, 2011 1 hozzászólás

Meggylevest ettem, meleget.
Kedvesem tett bele eleget.
Meggyel telt levesem eszegettem,
eleve teljesen eszementen.
Eme versben bejelentem,
nem felelt meg eme tettem.
Meggyel tele kertet vettem,
s eleven meggyeket ettem.
Ezer meggyel tele lettem,
persze erre epekedtem.
De mert megettem ezt menten,
meggyes versem berekesztem!

Aranyosi Ervin: Nevető Klub vers

Vidáman hullámzik a nevetés tánca,
kisimul az arcunk minden apró ránca.
Szemünk mosolyától vidámul a lelkünk.
Mindennapok gondját könnyebb elviselnünk.
Aki nem jön közénk az magára vessen!
De legalább néha Önmagán nevessen.
Óvja egészségét napi kacagással,
ha velünk nem nevet, hát nevessen mással!

Ám ha eljössz közénk, nevetni is könnyebb,
itt annyit kacaghatsz, – kicsordul a könnyed.
Eltehetsz belőle nehezebb napokra,
s huncutságért sem áll senki a sarokba.
Gyere el, életed próbáld szebbé tenni!
Engedd lelked élni, vidáman nevetni!

Kedves embertársam, ne szomorítsd magad!
Vidám nevetésre okunk mindig akad.
Figyeld a világot: vidámat, a szépet,
ezer okot kínál nekünk rá az élet.
Ha a zord világot is tudod szeretni,
akkor fogod látni, mily könnyű nevetni.
Nem ülhetsz egész nap kalitkába zárva,
nem vagy te rabmadár, kinek lelke árva.
Szabadságra buzdít, könnyen képzeleted,
ne vedd túl komolyan a szép életedet.
Minden fonákságban lásd meg a vicceset,
nézd csak mennyi poén történik meg veled.

Ne törődj a pénzzel, a politikával,
akit az érdekel savanyú, s ez rávall.
Hagyd inkább szívedet lelkesedni, élni!
s ha mások zavarnak, csendben nevetgélni.
De ha megteheted, ne fogd vissza magad,
mert a nevetésed másokra átragad.
Felemeli lelked, mintha léggömb lenne,
és a kacagásod ott visszhangzik benne.

Aranyosi Ervin: Nevető hétfők a Hahota Klubban

szeptember 6th, 2010 4 hozzászólás

Hétfő a munkahétnek az első  napja,
sokunk a hétvégét talán elsiratja,
de ne legyen rajtad most úrrá a bánat,
mert Hahota hétfőn én nevetni várlak.

Szájunk szegletében a vidámság játszik.
szemünkből egymásra víg mosoly sugárzik.
Magával ragad a vidám kedvünk téged,
s érzed, hogy hétfőn is olyan szép az élet.

Hétfő a munkahét legvidámabb napja,
derül a lelkünknek minden kis darabja.
Nem adunk mi helyet a szomorúságnak
mert Hahota hétfőn én nevetni várlak.