Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Talán véget ér…


Aranyosi Ervin: Talán véget ér…

Talán véget ér a balsors,
amit nyög a büszke népünk!
Elnyomásnak, megtorlásnak
egyszer tán végére érünk.
Talán megfogjuk majd szépen
egymás kezét, összefogva,
talán végre áldás szállhat
miránk, büszke magyarokra!

Talán új világ lesz végre,
felvirágzik ez az ország,
nem hagyjuk, hogy kincseinket
farkashordák szerte hordják!
Talán ledobjuk a láncot,
amit hordunk Mátyás óta,
talán szól népünk ajkáról
újra élő, boldog nóta!

Talán végre visszavesszük,
ami miénk, ősi jussunk.
Tán az Isten is velünk lesz,
hogy már végre révbe jussunk!
Talán erős lesz a népünk,
önellátó lesz a nemzet,
utódoktól felvirágzó,
kiket magyar szülő nemzett.

Talán újra kalákában
építhetjük szép hazánkat,
s újra magyar lesz az Isten,
jog és törvény, ami ránk hat!
Talán szabad lesz a lélek,
és a testünk egészséges,
újra jelentős csodákat
tehetünk, vihetünk véghez!

Talán, aki tud, tanítja,
így lel méltó követőre,
saját népét gazdagítja,
nyomot hagyva lép előre!
Talán, majd az utódaink
tőlünk igazat tanulnak,
s birtokában lesznek kincsnek,
igazságnak, büszke múltnak!

Talán még valóra válhat,
hiszem, sosincs hozzá késő,
megvan még a józan eszünk,
s kezünkben még ott a véső!
Faragjunk embert magunkból,
egyedekből büszke népet!
Szeretettel, jó szándékkal,
álmodjunk új jövőképet!

Ne csak feltételes módban,
sose függjünk többé mástól,
merjünk tenni, cselekedni,
nem félve az elmúlástól!
Van-e erő, mely erősebb
Istenünknél? Egyáltalán?
Legyen erős a reményünk,
legyen a lét több, mint TALÁN(Y)!

A szeretet erejével
tartsuk egyben ezt a népet,
hisz mi MAG-unk MAG-ok vagyunk,
s bölcsőnk az anyatermészet.
Isten áldd meg hát a magyart,
add vissza minden reményünk,
kérünk, mutass utat nekünk,
s emeld újra fel a népünk!

Aranyosi Ervin © 2017-12-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A magyar nyelv


Aranyosi Ervin: A magyar nyelv

A magyar nyelv képet alkot,
lelkedben ölt alakot,
a szavai táplálékok,
jóllakató falatok.

Ha kimondod, valóság lesz,
képernyődre vetíted,
használd szépen, és helyesen,
– életedet segíted.

A magyar nyelv megmagyaráz,
máris minden érthető,
olyan életet teremthetsz
vele, amely élhető.

Tanuld hát meg jól használni,
beszéld tisztán, helyesen!
Bánj jól vele, alázattal,
becsülettel, rendesen!

Meríts erőt őbelőle,
gazdagodsz is általa,
e nyelven szólt egykor hozzád
édesanyád szép dala.

Légy büszke a magyar nyelvre,
Isten megáldott vele,
olyan fontos a lelkednek,
mint fának a levele.

Minden felépített mondat,
teljessé tesz, gazdagít,
értelemmel tölti lelked,
színesítve napjaid.

Magyar nyelven gondolkodva
értékesebb, több leszel,
ötleteket kelt életre,
vele könnyen tervezel.

Oly sokszínű, változatos,
ritmusos és dallamos,
annyi szép szót ad minékünk,
amit irodalma hoz.

Művelni kell, mint a földet,
alkotásokhoz segít,
s vele tudod megtisztelni
a magyarok Istenit!

Elég bármit kitalálnod,
s meghatároz, kifejez,
nincs magyar, ki arra gondol:
– Nem kell néki, minek ez?

Becsüld hát meg, ez tesz naggyá,
ha megszólalsz felemel,
becsüld meg a magyar nyelvet,
mert figyelmet érdemel!

Ha érted is, amit mondasz,
akkor látod, hogy tanít,
átformálja életedet,
átitatja napjaid.

Isteneddel így beszélhetsz,
s teremtő is így lehetsz.
Legjobb, hogyha magyar nyelven,
beszélsz, vagy írsz, és szeretsz!

Összeköti ezt a népet,
kitágítja a hazát,
míg beszéli, minden magyar
megvédheti igazát.

Reményt, hitet lelhetsz benne,
a lelkednek élelem,
szép szavakkal bátoríthat,
s menekül a félelem.

Én hiszem, hogy a világon,
a legszebb nyelv a magyar!
Kifejezi mindazt a jót,
amit ez a nép akar!

Beszéld tehát, és idegen szót
ne is keverj bele.
Mindenre van magyar szavunk,
keresd meg és élj vele!

Nem érheti nemzetünket
semmi baj, míg megmarad,
beszéld népem anyanyelved,
soha ne felejtsd szavad!

Aranyosi Ervin © 2017-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Testvérvárosi köszöntő


Aranyosi Ervin: Testvérvárosi köszöntő

Mindegy a világnak mely táján születtél,
te a testvérünk vagy, ha magyarrá lettél!
Ősi szülőhelyünk összeköti létünk,
együtt dobban szívünk, egy nyelvet beszélünk.
Mindegy, a világunk miért szakadt széjjel,
magyarul álmodunk mindig, minden éjjel!
Összeköt a szívünk, összeköt a vérünk,
légy hát üdvözölve jó magyar testvérünk!

Boldoggá tesz minket: – Nem vagyunk egyedül,
vannak kik még élnek Kárpátokon belül!
Kerestük a hidat, s végre rátaláltunk,
s minden jó magyarral gazdagabbá váltunk!
Nagyborzsova: falu, Beregszász járásban,
Ukrán területen, a Borzsa partján van.
Onnan jött most hozzánk egy kedves küldöttség,
hogy ezt a pár napot a körünkben töltsék!

Kis műsort terveztünk a tiszteletükre,
ami a mi falunk kulturális tükre.
Egy kis ízelítő pár helyi szokásból,
néhány dal, néhány tánc, amit nem látsz máshol.
Bele csomagoltuk szívünk szeretetét,
érezze jól magát, itt, nálunk a vendég.
Bemutatjuk nékik a szűkebb hazánkat,
melyet feldicsérni megnyitjuk a szánkat!

Közös a mi múltunk, legyen jövőnk is az!
Legyen barátságunk őszinte és igaz!
Ápoljuk nyelvünket, büszke hagyományunk,
megismerve egymást, jó testvérré váljunk!
Vigyétek hát hírét Tiszaörs népének,
baráti jobb kezet nyújtunk most felétek.
Építkezzünk ebből, – nyíló barátságból –
közös jövőt adó tervekre a mából!

Aranyosi Ervin © 2017-10-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üzenet a nagyvilágnak


Aranyosi Ervin: Üzenet a nagyvilágnak

Üzenem a nagyvilágnak:
– Nem mehetek, otthon várnak!
Hazavárnak szeretettel,
a mennybe sem mehetek fel!
Hiszen nincsen más fontosabb,
mint ki ölel, szívvel fogad,
kinek minden nap hiányzom,
kinek jókedvét vigyázom!
Kinek fontos egészsége,
aki úgy vár haza: – Végre!
Akik nélkül nem megy dolgom,
akik hazavárnak otthon.

Üzenem a nagyvilágnak:
– Ha megyek is visszavárnak,
hazahúz a szívem, lelkem,
boldogságra csak itt leltem.
Szebb lehet a világ máshol,
de távol e kis hazától
honvágy kínoz, húzna haza,
s e kötelék sosem laza!
Mert szeretem a hazámat,
itt ér öröm, itt ér bánat,
itt kell boldogulnom, élnem,
sosem szabad elcserélnem.

Üzenem a nagyvilágnak:
– Szívemben nem maradt másnak
ilyen vonzó, kedves helye,
ezért térek vissza, bele.
Itt születtem, magyar vagyok!
Máshol élni? Akadna ok!
Ám mindenütt magyar lennék,
s visszahúzna minden emlék.
Visszahúzna szülőföldem,
sose legyen messze tőlem!
Anyanyelvem itt beszélik,
magyarságom csak itt élik!

Üzenem a nagyvilágnak:
– Az eszemben ősök járnak,
akik itt éltek e honban,
kiknek szíve velem dobban!
Üzenem a nagyvilágnak,
ha minden fát is kivágnak,
gyökereim idekötnek,
mert őseim visszajöttek,
visszatértek, s e hazában
hittek maguk igazában.
Nem érdekel, hogy mit hittél,
aki magyar, ma is itt él!
Kárpátok közt, magyar tájon,
lelkem helyét itt találom!

Aranyosi Ervin © 2017-10-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szüret


Aranyosi Ervin: Szüret

Nevetnek a szőlőszemek,
mindegyikük édes.
Mosolyukat begyűjteni
most lett esedékes.
Most van itt a must ideje,
– jó helyen és jókor –
hosszú utat jár be,
mire lesz belőle jó bor.

Borongós ugyan az idő,
na de mi mulassunk!
Szüreteljük le a termést,
hogy mustot ihassunk!
Csendüljön fel lelkünkből
egy hangulatos bordal!
Emeljük a jó kedvünket
a tavalyi borral.

Hadd teljen meg a puttonyunk,
a szép idő szálljon!
Édes illat lengedezzen
szerte-szét a tájon.
Préseljük ki a szőlőnkből
édes levét, vérét,
kóstoljuk meg az óborunk
kisebbik testvérét!

Szüreteljünk jó kedvűen,
vidámságunk hasson,
hogy a vendég, mikor eljön,
itt jó bort ihasson!
Hadd teljenek meg a hordók,
finom “hegylevével”,
büszkélkedjen az itókánk
a borász nevével!

Aranyosi Ervin © 2017-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mai költészet

Aranyosi Ervin: Mai költészet
(hozzászólva Tóth Enikő: Mi is ma az irodalom? című verséhez)

Vers helyett csak rövid sorok,
szanaszét tört gondolatok.
Szerencsétlen próza, beszéd,
verssoroknak tördelve szét.

S azt, ki verset ír javából,
elüldözik a világból.
Hiába a rímje, sója,
száz szerelmes olvasója!

Mert a hatalom irányít,
ma már írhat bárki, bármit,
ami butít, vakít, gátol,
mit a jó ellök magától.

Mert ki pénzt, hatalmat kerget,
tehetséget nem ismernek,
sőt kiirtják, eltapossák,
föld színéről mind lemossák.

Mert hatalmon úgy tud lenni,
félős világot vezetni,
hogyha erős, hogyha gazdag,
mikor félelem igazgat!

Celebbé válik a világ,
s kihalsz, hogyha nem írsz lilát,
ha az ősök nyomdokában
próbálsz élni e hazában.

Nyugodjál meg költőtársam,
van még szépség a világban!
Tarts ki, s írjad szép verseid,
magyar nyelved, hited szerint!

Aranyosi Ervin © 2017-09-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva


By

Aranyosi Ervin: Ébredned kell nemzetem!


Aranyosi Ervin: Ébredned kell nemzetem!

Csipke Rózsa álmaidból ébredned kell nemzetem,
akarnod kell szebben élni, itt ezen a szent helyen!
Nem egymással hadakozva! Összefogva, mint egy nép!
Szeretettel elfogadva a magyarok Istenét!

Mert az Isten mellettünk van és ha kérjük megsegít!
Gyermekeit el nem hagyja, lehet még nagy nemzet itt!
Egymást kéne kézen fognunk és egymást emelni fel,
ezer éve gyötört népünk, most már többet érdemel!

Ne legyünk hát rabszolgái más népeknek, nem, soha!
Ne higgyük, hogy sorsunk üldöz, mert ez a sors mostoha!
Nem kell messze menekülni elhagyva népet, s hazát,
találja meg minden magyar e honban az igazát!

Vegyük elő tiszta lelkünk, s tiszta lappal indulunk,
keressük az igaz ösvényt, hol jövőnkbe eljutunk.
Hisz a magyar többre képes, lelkében az ereje,
szeretettel élni hívlak, szebb jövőbe jöjj, gyere!

Fogjunk össze, váljunk eggyé, hiszen mi egy nép vagyunk,
szeretettel, figyelemmel új világot alkotunk.
Akarjunk egy nemzet lenni, felejtsük a pártokat,
a megosztott népünk szíve széthúzástól fáj sokat!

Ne háborúzz, nem ez a cél, az erőszak nem segít,
a szeretet emelhet emelhet fel, a jó erőt így merít!
Ne hagyjuk hát megvezeti és becsapni nemzetünk,
szeretetet arathatunk, ha szeretetet vetünk!

Használjuk ki éles elménk, szeretetre kész szívünk!
Van remény egy szebb jövőre, ha magunkban még hiszünk!
Ébredjünk fel álmainkból, s építsünk egy új hazát,
adjuk vissza itt e népnek igaz hitét, igazát!

Aranyosi Ervin © 2017-06-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A bennem élő költők


Aranyosi Ervin: A bennem élő költők

A hajam Petőfi, a szívem szín-Arany,
költészetem helye kissé bizonytalan.
Ady megérintett, nem gúny a mosolyom,
kedves költőimet lelkemben hordozom.

Babits tán a lelkem, s az eszem sem Tompa,
írom verseimet rakásra, halomba.
Példát veszek néha József Attiláról,
Radnótit követni, csak halála gátol.

Kölcseyként hordom édes hazám sorsát,
s hiszem, szebb időket lát még ez az ország.
Szabó Lőrincként is tudok szülő lenni,
Csokonai versén el tudok merengni.

Aranyosi néven láttam én világot,
s írom amit lelkem a világban látott.
Néha gondolatom tanítani próbál,
s nem áll le egyszerű mondanivalónál.

Kimondom én mindig, mi a szívem nyomja,
s hiszem, nem vagyok én a falu bolondja!
Olvasd hát versemet, szívem adom vele,
s összes szeretetem írom neked bele!
Aranyosi Ervin © 2017-06-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyar testvérem, élni hívlak!


Aranyosi Ervin: Magyar testvérem, élni hívlak!

Magyar testvérem, élni hívlak!
Teremtsünk együtt szebb hazát!
Nem csábítlak, csak megtanítlak:
– Dalold az élet himnuszát!

Kövesd velem az ősök útját,
amerre érző szív vezet,
s pengesd meg bátran lelked húrját,
csendüljön rajta szeretet!

Tanuljunk újra együtt élni,
együtt, egymásért, közösen!
A jó útról kár volt letérni,
– figyeld a múlt miképp üzen!

Legyél világod fénylő Napja,
melegíts, fényt adj, lelkesíts!
Legyen álmod jövőd alapja,
egy élhetőbb jövőt vetíts.

Ami csak kell, már megvan, minden:
– Bőn termő föld, víz, levegő,
szellemi, lelki, testi szinten,
minden elem elérhető!

Nyújts hát kezet a csüggedőknek,
emelj fel, éltess másokat!
Hazug világok dőlnek össze,
ahol a pénz sírt ásogat!

Feledd az ármányt, megkisértést,
legyen utad a szeretet,
s fentről kapsz tudást, hozzáértést,
ha mások lelkét eteted.

Maradj magyar és védd hazádat,
s védd meg néped értékeit!
S ha elnyomótól lelked lázad,
védd meg a nemzet kincseit!

Magyar testvérem, kezet nyújtok,
emelkedjünk a gond fölé!
Lelkedbe fénylő lángot gyújtok,
gyújtson tüzet, s gyűljünk köré!

Egymás kezét erősen fogva
visszatér majd az ős-erőnk!
Nem lesz lelkünk a mások foglya,
s nem lesz a föld a szemfedőnk.

Föld hátán hazug nem maradhat,
ne éltessük a gazt, gonoszt!
Közös létet csak egység adhat,
töröljük el, mi még megoszt!

Pártoskodásra nincsen szükség,
alkossunk együtt nemzetet!
Ne hagyd, hogy lángodat lehűtsék,
tűz nélkül égni nem lehet!

Menjünk hát mindig egy irányba,
s nyelvünk, a magyar nyelv segít!
Emelkedjünk a napsugárba,
megáldva népünk Istenit!

Egy az utunk – a többi téves –
a jó felé csak egy vezet!
A hazugság már ezer éves,
s így élnünk tovább nem lehet!

Magyar testvérem, élni hívlak!
Teremtsünk együtt szebb hazát!
Nem csábítlak, csak megtanítlak:
– Dalold az élet himnuszát!

Aranyosi Ervin © 2017-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha újra nemzetté válnánk…

Aranyosi Ervin: Ha újra nemzetté válnánk…

Hej, ha újra, s végre egy nemzetté válnánk,
közös célok mentén, szebb jövőt szolgálnánk!
Együtt tennénk dolgunk, egymást támogatva,
munkánkba lelkünket szívből beleadva.

Nem bűnhődnénk tovább a mások bűnéért,
nem adnánk el lelkünk soha piszkos pénzért,
a kezünk nyomában bőség, kincs teremne,
s a jövőnk csírája készülődne benne!

Ha a magyar ember egyként tenné dolgát,
nem játszanánk többé a hajlongó szolgát!
Jövőt teremtenénk, Istenünknek hála,
minden magyar ember egy nemzetté válna!

Szórd az anyaföldbe szét a jövőnk MAG-ját,
felejtsd el a múltnak bánatát, haragját.
Épüljön az ország, legyen jó alapja,
az erőt majd hozzá a jó Isten adja!

Segítsünk magunkon, Isten hadd segítsen,
hagyjuk, hogy az élet jókedvre derítsen!
Szálljon áldás reánk, szeretet és béke,
viruljon lelkünkben a jók egészsége!

Bennünket az úton szeretet vezessen,
hogy a magyar mind-mind büszkévé lehessen!
Együtt, egyenlően, egyként összefogva,
tudással szívünkben, összemosolyogva.

Múlt zavaros vizét húzza le az örvény,
végre az igazság legyen jog és törvény!
S úgy, mint Isten előtt legyünk egyenlőek,
egyként részesei a közös jövőnek!

Váljunk egy nemzetté, összefogó néppé,
idegen hatalom ne zúzhasson péppé!
Hisz erősek vagyunk, amíg jót akarunk,
amíg Istent szolgál, s hazát épít karunk!

Legyen minden magyar, úgy mint rég, testvéred,
a közös célokért hulljon csak a véred!
Oltalmazd karoddal, éltesd szeretettel,
hadd váljon boldoggá minden magyar ember!

Aranyosi Ervin © 2017-06-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva