Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hála a kutyának…

Aranyosi Ervin: Hála a kutyának...

Aranyosi Ervin: Hála a kutyának…

Kicsi voltál, s azt hittem én tanítlak,
én mutatom az életet neked.
S ahogy a közös évek lassan teltek,
akkor láttam: – mit is köszönhetek?
Megtanítottál önzetlenül adni,
odafigyelni, és gondoskodni tán.
Ez volt bizony a legnagyobb ajándék,
a tanulásom, az életiskolám!

Szeretet, hűség, s az őszinte tettek,
sok együtt megélt csodás pillanat.
Érezni azt, hogy őszintén szeretnek,
s megannyi emlék, mely lelkemben marad.
S tudtál osztozni másokkal is rajtam,
tudtad, a szívem nem veszítheted.
S velem tartottál, ha én mást akartam,
mert neked én voltam imádott istened.

Olyan csekély volt, mit cserébe kértél,
hely a szívemben, csak egy közös világ!
Tanúja legyek kedves életednek,
– aki e létben téged élni lát…

Aranyosi Ervin © 2014-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

2 Responses to Aranyosi Ervin: Hála a kutyának…

  1. Szarvas Lajosné says:

    Ezt a verset kívülről fújom. Nagyon szeretem! Egyik kedvencem! <3

  2. Hortobágyiné Nóra says:

    Akkor most megint megsiratom a kutyusomat… 13 évig volt velünk. Az egész család imádta. Hiába vittük orvoshoz, kezeltettük, már nem tudtak rajta segíteni. The South’s Black Star Osirisnak hívták.

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..