Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hála Anyámnak


Aranyosi Ervin: Hála Anyámnak

Megszülettem és szóltam a világhoz,
s az első válasz, te voltál Anyám.
Az első élmény mindent meghatároz,
s amíg csak élünk, elkísér talán.

Napom voltál és fényesen ragyogtál,
szívszeretet, mely magával ragad,
s ma sincsen szebb az altató dalodnál,
pedig, mint dalnok, nem képezted magad.

Emlékeztem, hogy szívünk együtt dobbant,
s táplálta tested, apró testemet,
óvtál, míg szikrám végre lángra lobbant,
s világra hoztál, mint édes gyermeket.

S nem hagytad abba, folytattad a dolgot,
szellemem tőled értelmet kapott.
Ha tükröztem, te attól lettél boldog,
mert tetszett az, hogy értelmem ragyog.

És locsolgattál szeretet vízével,
hogy érzelmeim gazdagodjanak,
s megismertettél könnyed sós ízével,
ápoltál, s védtél, s így szállt napra nap.

Az anyanyelvem csak tőled tanultam,
te segítetted az első lépteim,
figyeltél ébren, amikor aludtam,
s begyógyítottad az első sebeim.

Elmondtál mindent, mit a létről tudtál,
– hogy jól, vagy rosszul – nem számít ma már.
Értékes volt, mert tanácsokat adtál,
s te voltál az, ki mindig hazavár.

Később aztán útjaink el-elváltak,
s te intettél, s figyeltél messziről.
Én része lettem egy másik családnak,
s vigyáztam most se maradj le semmiről.

Akartam adni hálát, büszkeséget,
s kívántam létem szemtanúja légy.
Mi nekem öröm, az boldogítson téged,
életem kincsét hordtam ide eléd.

Aranyosi Ervin © 2015-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

8 Responses to Aranyosi Ervin: Hála Anyámnak

Hozzászólás a(z) Jóczik Józsefné bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .