Aranyosi Ervin: Hiszek én!

Aranyosi Ervin: Hiszek én!

Hiszek én! Szívből, igazán,
de valláshoz nem tartozom.
Nincs emberibb vallás talán,
mert minden szív a templomom.

Márvány oszlopa szeretet,
erre épülnek álmaink,
s lakják felnőttek, s gyerekek,
kikben a béke ott lakik.

Kívánom, egyre több legyen,
ki tisztán lát, s nyíltan szeret.
Átjutva álom tengeren,
ébredjenek az emberek!

Nyíljon fel lassan a szemük,
jusson lelkükbe be a fény!
Változzon szebbre életük,
s Menny legyen itt, e földtekén.

A pokol zárja be kapuját!
Illúzió, – nem létezik!
Változzon jobbá a világ,
– lakjon hát jól, ki éhezik.

Váljon könnyűvé ez az út,
segítsd a még rászorulót!
Folyónk egy szép tengerbe fut,
s éljünk meg minden szép valót.

Legyen a Földünk kánaán,
minden élő legyen szabad.
Élhető világ vár ma ránk,
mit nem lakhat rabszolgahad!

Vallásom hát a szeretet,
lelkemben Isten ott lakik.
Mindannyiunkat vezetett,
hogy legyünk már végre valakik.

Hát jöjj te is, nyújtom kezem,
tárd ki szíved, légy Önmagad!
S akkor rájössz, miért teszem,
– a világ miért eképp halad?

Aranyosi Ervin © 2013-08-07.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva