Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kiállni a sorból

Aranyosi Ervin-Kiállni a sorból
Aranyosi Ervin: Kiállni a sorból

Mikor egy irányba nézünk,
hogy változik világképünk?
Egy a célunk, egy az álmunk?
Mindig közös úton járunk?
Biztos, hogy csak az a jó út,
hogy a mások útját rójuk?
Lehet, más életét éljük?
Álmainkat elcseréljük?
Ha nem megyek, különc vagyok?
Jobban tudják ezt a nagyok?

Mi lenne, ha másként élnék,
ha az újtól én nem félnék?
Mennék saját vágyam után,
s nem másokkal vakon, bután?
Felfedezném a világot,
meglátnám, mit más nem látott!
Igaz, csak egyedül lennék,
nem kísérne senki sem még.
A szeretet hiányozna,
az életem magányt hozna?

Biztos nincs, ki velem jönne?
Kinek pont így hullik könnye?
Talán akad olyan lélek,
kinek tetszik ahogy élek.
Aki mindent hátrahagyna,
álmodozó lény maradna,
kiben él a lélek lángja,
ki a végtelent kívánja!
Ki egy szebb világot épít,
s nem őrzi a romos régit!

Aranyosi Ervin © 2017-03-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

One Response to Aranyosi Ervin: Kiállni a sorból

  1. Kiss Lászlóné says:

    Sok a mondanivalója ennek a versnek!!! Szép!!!

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.