Aranyosi Ervin: A könyv tündére 47. rész
Aranyosi Ervin: A könyv tündére 47. rész
Kinyitottam könyvem,
hol is hagytuk abba,
hát sietnem kellett,
gyorsan, nagy iramban.
Nehogy lemaradjak
a mai meséről,
kezdhetném elölről,
a legelejéről.
Na de ilyet bizony
nem fogok megtenni!
Varázsló várába
kellett visszamenni.
Siettünk hát gyorsan
be a palotába,
ahol a varázsló
már jöttünket várta.
Már mindenkit ismert,
de a szegény embert,
csak mesében látta,
– kit az átok megvert.
Most meg vidám arccal,
jókedvvel érkezett,
és a varázslónak
nyújtott rögtön kezet.
Varázsló kutyája
is odasomfordált,
gazdája kezéhez
odanyomta orrát.
Az megsimogatta,
magához ölelte,
látszott, hogy kutyáját
mennyire szerette.
Ám egy jó időre
csak lemondott róla,
de a szeretetét
semmi nem pótolta.
A mágus mindenkit
jól vendégül látott,
bőséggel telt asztal,
sok jóval megáldott,
étel, ital, amit
csak el tudsz képzelni,
azon az asztalon
meg lehetett lelni.
Mert varázsasztal volt,
elég rágondolni,
s azonnal ott termett
minden finom holmi.
Pont olyan ízesen,
ahogyan szerették.
Nagyon elégedett
volt hát minden vendég.
Aztán mindenkit
egy palackba varázsolt,
megfogtuk a dugót,
aztán pukkanás volt.
Mi meg a dugóval
messzire repültünk,
majd ejtőernyővel
a földre kerültünk.
Tündér palotának
csoda szép kertjében,
ott találtam magam,
mikor földet értem.
Jöttek a többiek,
egymás után sorban,
ki pázsiton landolt,
ki jázmin bokorban.
Aztán összegyűltünk,
s vártunk a csodára,
csak előkerül az,
kinek ez a vára.
Jöttek is rohanvást,
örömmel, vidáman.
Annyi kedves vendég
volt most ott a várban.
Csak eddig megírtak
több ezer levelet,
meghívtak mindenkit,
akit csak lehetett.
A lakodalomból
nagy ügyet csináltak,
minden kedves embert
szeretettel vártak.
Aztán elérkezett
az esküvő napja,
sürgött tündérország
apraja és nagyja.
Mindenki örömmel
végezte a dolgát,
mind maguk csinálták,
nem tartottak szolgát.
Folyt a sütés-főzés,
s persze a varázslat,
megadták a módját,
a jó mindent áthat.
Hát én alig győztem,
figyelni már rájuk,
a többit úgy hiszem,
majd holnap meglátjuk.
A folytatáshoz kattints ide!
Aranyosi Ervin © 2019-08-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Pingback: Aranyosi Ervin: A könyv tündére 46. rész | Aranyosi Ervin versei