Aranyosi Ervin: Jót akaró hótakaró…
Jót akaró,
hótakaró
betemet
egy tetemet?
Miska bátya
kiskabátja
meg nem óvta?
Reggel óta
nyelve szótlan.
Benne holtan
sem beszél
a szembe szél.
Hallja Eszti,
s eszét veszti,
mert dermedve
nem egy medve,
alszik mélyen
erdőszélen.
- Ki? – A Miska,-
kis hamiska!
Az, a részeg,
bolhafészek.
Megfagyott,
s lett tetszhalott.
Ám a teste,
ami este,
még elázott,
- s nem teázott! -
alkohollal átitatva.
a hatását nem vitatva,
hóban ágyat keresett,
és el is szenderedett.
Eszti mikor rátalála,
akkor lett szörnyű halála.
A sodrófa kemény éle,
lesújtott Miskánk fejére
és a hóban elterült,
majd jobb létre szenderült…
Jót akaró,
hótakaró
betemet
egy tetemet…
Categories: Humor, vidámság, tréfa álom, angyal, Angyalok..., elbeszélés, gondolatok, havazás, hó, hótakaró, humor, írások, kaland, kedves, költemény, költő, líra, Mese, móka, morbid, mosoly, mosolyvarázs, nevetés, történet, vers, verses mese, vicc
Ezen jót derültem, bar ha belegondolunk tiszta horror!
Ezek a gondolatok annyira nagyszerűen vannak versbe szedve, egészen Romhányis. Szóval nagyon tetszik!
Versbe szedett remekem,
nem nekem
lett megszerkesztve,
mert eszement
eszet vesztve
keresett egy menhelyet,
ehelyett.
Erven