Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Harmadnapon…

Festmény: Víg Ottó: Harmadnapon

Aranyosi Ervin: Harmadnapon…

Nem akarok már többé hazugságot!
Ne szédítsétek tovább a világot!
Tegyetek jót, hisz mind azért vagyunk!
Mert ahogy vetünk, pont úgy aratunk!

Éljetek békében együtt, a jóban,
leljetek megnyugvást itt, a valóban!
Álljatok már saját lábatokra,
hogy nézhessetek büszkén magatokra!

Rég harmadnap van, feltámadni kéne,
és kiáradni, önmagunkba nézve,
megérteni, hogy valakik vagyunk!
Van lelkünk is, nemcsak sivár agyunk.

Vakon hiszel, s mint állatot vezetnek,
sosem leszel része a szervezetnek!
Kilök magából, és ott maradsz vakon,
mint síró barmok vágóhidakon.

S lám, mindig van egy álnok, gaz csalétek,
mindennap dobnak egy koncot elétek,
hogy legyen min elmarakodnotok,
s mint robotok tegyétek dolgotok!

Nem lenne jobb, átírni ezt a sorsot?
Inkább a lélek súlyos terhét hordod,
csak részt kérhess a megcsúfolt világból,
ami felett az üszkös tető lángol.

Nem látod át, hogy színjáték az élet?
Hogy hazugság minden rád szórt ígéret?
Mi közben dőzsöl ki e darabot írta,
s követi őt a sok húsvéti birka.

A Megváltó is bömbölne, ha látna,
hogy mivé lettünk sok évvel utána,
mindőnkre vár ma is az a kereszt,
mit cipelünk, hisz el sosem ereszt.

Ö feláldozta önmagát miértünk,
s mi sajnáljuk, de még semmit sem értünk!
Bután élünk, s egyszer bután halunk,
s már nem hisszük, hogy feltámadhatunk!

Aranyosi Ervin © 2019-04-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

One Response to Aranyosi Ervin: Harmadnapon…

Hozzászólás a(z) Mara Samu bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .