Aranyosi Ervin: Beleadom szívem, lelkem!

Aranyosi Ervin: Beleadom szívem, lelkem!

Beleadom szívem, lelkem,
– nem tudom, hogy átmegy-e?
Kell, hogy szívem dobbanását,
szíved lassan átvegye!
A szeretet hullámhosszán,
álmok szárnyán repülünk,
hogy belássuk a világot,
felhő szélére ülünk!

Beleadom szívem, lelkem,
mert az élet így kerek,
szeretetet kapnak tőlem
mind, a kedves emberek!
Mindez ott van mosolyomban,
és simogat a szavam,
bárcsak visszamosolyognál,
vegyél végre komolyan!

Szívem, lelkem beleadom,
így írom a verseket,
lelkem minden gondolatát,
én így adom át neked!
Szeretném, ha megértenéd,
s jól éreznéd magadat,
a világot szebbé tenni,
ennyi csak a feladat!

Szívem, lelkem beleadom,
add hát te is a tiéd,
legyen tőlünk teljesebb,
és boldogabb a földi lét!
Ha mindenki beleadná,
ha győzne a szeretet,
értelmet kapna a létünk,
s látnánk, szebb is lehetett!

Beleadom szívem, lelkem,
szépüljön meg a világ!
Hadd kövesse a példámat,
minden ember, aki lát!
Adjunk esélyt holnapunknak,
élhető és szebb legyen,
s minden ember jól szeressen,
s mást is boldoggá tegyen!

Aranyosi Ervin © 2023-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!