Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Engedjük el a múltat


Aranyosi Ervin: Engedjük el a múltat

Elengedem most a fájó múltat.
A jövőm hív – jöjjek – van remény.
Gyötrelmeim egy mély kútba hullnak,
s csak a mában hiszek, s élek én!

Nem gyötörnek fájó igazságok,
új álmokat lát képzeletem.
Átformálom a régi világot,
s remélem, majd ott leszel velem.

Szeretném, ha te is végre látnád,
a gondolat világot teremt.
Velem együtt te is megcsodálnád,
s végre élnéd, ezt a szép jelent.

Fel a fejjel, engedd el a múltat,
legyél mától teremtő, s szabad!
A teremtés módját megtanultad,
új világot építhet szavad!

Ha szeretnél élhetőbb világot,
nyisd fel bátran mások vak szemét.
Mondd el, hogy a jövőnk titkát látod,
s hallasz már egy boldogabb zenét!

Mert a jövő itt épül szívünkben,
ami rég fájt, azt mind elengedem!
Valósággá válhat életünkben,
amit láthat becsukott szemem.

Engedjük hát együtt el a múltat,
s álmodjunk egy sokkal szebb jövőt!
Használjuk az eddig megtanultat,
figyelve az álmokat szövőt!

Aranyosi Ervin © 2017-08-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

4 Responses to Aranyosi Ervin: Engedjük el a múltat

  1. Csodálatos ez a vers is, mint mindegyik kivétel nélkül. Hálásan köszönöm, hogy az emberek szívét melengeti és tudatukat bővíti ezekkel a szép mondanivalókkal. Szeretettel: Erzsébet.

  2. Teréz says:

    Nagyon szép vers, ismét, csak csodálni tudom, és mindig örömmel olvasom verseit!
    Egy viszont nagy baj, hogy mindig csak álmodjuk a szebb világot, talán eljön unokáink idejében ??? 🙁

    • Aranyosi Ervin says:

      A gondolat teremt és ha mi magunk nem hiszünk egy szebb világban, akkor gyermekeink és unokáink is ezt fogják átvenni, valóra váltani.
      Az utókor a mi példánkon nő fel és a mi hitrendszerünk adja a jövő felépítéséhez való eszközöket. A mi felelősségünk, hogy mit adunk nekik. Rossz alapokra nem lehet tartós, időtálló épületet felhúzni. Vizsgáljuk meg magunkban, hogy mi mit kaptunk a szüleinktől, mit sikerült felépítenünk és hogy jó lehet-e az a jövő nemzedékei számára?
      Mivel a világ fejlődése nem rajtunk kívül álló, nekünk kell ahhoz változnunk, hogy a világ követhessen minket.
      Legkönnyebb a sorsot hibáztatni, vagy a teremtőt, az ördögöt, a politikát, a vallást, a többi embert és mindenki, aki bábuként éli le az életét ezt is teszi. A kérdések:
      – Jó nekünk, ha dróton rángatnak?
      – Képesek vagyunk gondolatainkért, tetteinkért felelősséget vállalni?
      – Akarjuk-e formálni az életünket saját, és szeretteink érdekeit szem előtt tartva?
      – Képesek vagyunk példát mutatni az utánunk következőknek?
      A válaszok formálják a jövőt, hatással vannak minden jövőbeni történésre, ha komolyan gondoljuk és ha nem keresünk kifogásokat, hogy miért nem sikerülhet. A kétségek a vesztest gyengítik, a kifogás csak mentség keresés! A hitetlenség győzelem önmagad felett! (Aranyosi Ervin)

  3. Fehér Jánosné says:

    Köszönöm a szép verset, és a biztatást. Reménnyel, hittel lehet élni, de mint írta, tenni is érte. Merjünk álmodni, és tenni.

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.