Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Eső és szél ellenére


Aranyosi Ervin: Eső és szél ellenére

Megyek az utcán és nézem,
ahogy csepeg az eső.
Felhők könnyét én átérzem,
lelkem a sírást leső.
Fúj a szél is. Viszi kedvem,
– ázom-fázom szomorún?
Hát a napfény ragyog bennem,
keresztül a bús borún.

Kabátomat szél tépázza,
s azzal vajon mire megy?
Hiszi, lelkem megalázza,
s a napsütés lesz a kegy?
Eső és szél, mit akartok?
Ellopni a kedvemet?
Meglocsoltok, belém martok?
Folyton szomorú legyek?

Lelkemben a Napot őrzöm,
tőle jókedvű vagyok,
inkább derűben időzöm,
s a mosolyom kiragyog.
Feledem a szürkeséget,
napjaimba színt viszek,
eső és szél nem vet véget
annak, amiben hiszek.

Mert, amikor jó a kedvem,
a lelkem is felragyog,
s előcsalogatom menten
felhők mögül a Napot.
Mások arcára is írom
saját fényem, mosolyom,
többé nem lesz okom sírnom,
gond nem ráncol homlokon.

Kinn az utcán eső csepeg?
Fákat cibál most a szél?
Én mégis napfényre lelek,
s lelkem is derűt remél!
Nem hagyom, hogy keserítsen,
hisz világom változó!
Bentről jó kedvre derítsen,
a lelkembe fényt hozó!

Aranyosi Ervin © 2020-02-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

One Response to Aranyosi Ervin: Eső és szél ellenére

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .