Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Közhelyekben élünk


Aranyosi Ervin: Közhelyekben élünk

Az emberek közhelyekkel okosítják magukat,
semmit mondó életképek beszélnek hasba lyukat.
Okoskodók így sírják el másoknak a bánatuk,
mintha létünk gazdagodna, jobbá válna általuk.
Így megosztva, nyilvánossá teszik a panaszkodást,
azt kívánva, más se tudjon átérezni soha mást.
Kifogásként használható, magyarázó szövegek,
degradálják alantassá, sivárrá az életet.
De jó lenne felébredni, s meglátni az igazat,
mitől javul az életünk, mi jó nekünk, mi vacak?
Rossz hitrendszert terjesztgetni, ami téged igazol,
mikor gyommal telt a kerted, s nincsen, aki kigazol?
Szerencsétlen flótásokkal gyógyíttatod lelkedet?
Mint egy haldokló sírásó, akit nincs ki eltemet?
Elrabolják bizalmadat, másba vetett hitedet,
s mindig akad, ki ezt látva hazugsággal hiteget.
Csukott szemmel a világban, csak túlélni akarunk?
Igazoljuk önmagunkat, egyszer úgyis meghalunk?
Tudatlanul, mások által megírt sorstól szenvedünk?
Azt mondják, hogy egyszer élünk. Ilyen élet kell nekünk?

Aranyosi Ervin © 2019-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..