Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nyelvet nyújtva

Aranyosi Ervin: Nyelvet nyújtva

Lóg a nyelvem, kicsúfollak,
aztán jókat nevetek.
Élvezem a napjaimat,
amíg gyerek lehetek.
Szemem csillog a mosolytól
minden napom csodaszép!
Azt nem értem a sok felnőtt,
mért veszti el az eszét?

Miért veszik túl komolyan
ezt az egész életet?
Mért nem hagyják, hogy a lelkük
hadd maradjon csak gyerek!
Én reájuk nyújtom nyelvem,
én nem leszek keserű,
azt akarom, életemet
vidámítsa a derű!

Minden napra kitalálok
vidám, vicces dolgokat.
Megfigyelem, mi jó nekem,
mitől vagyok boldogabb?
Kiélvezek minden percet,
amíg gyerek lehetek,
vígan játszom, bohóckodom,
huncutkodom, nevetek.

Mi lenne, ha példát vennél,
s eldobnád a gondokat!
Megfigyelnéd, hogy a lelked,
mitől lenne boldogabb?
Kiélveznél minden percet,
s figyelnéd mi jó neked,
s hagynád azt, hogy mától kezdve
szebb legyen az életed!

Aranyosi Ervin © 2020-03-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

One Response to Aranyosi Ervin: Nyelvet nyújtva

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .