Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kutyus és a törpe


Aranyosi Ervin: Kutyus és a törpe

Ideültem a törpéhez, hogy mesét olvasson,
csalja elő álmaimat, a lelkemre hasson!
Olyan mesét meséljen, hol én vagyok a főhős,
melynek köze van játékhoz, és szabadidőhöz!

Hol a kutya varázsolhat, gazdájára hathat,
és amikor kedve támad, kedvére ugathat!
Ahol a csontot elásva kincseket találok!
Amiben majd elkísérnek kedves, jó barátok!

Amiben a huncut macskát csőbe tudom húzni,
és a szomszédos kutyákat túl tudom vau-zni!
Én leszek a kutyakirály, kutyalányok álma,
szeretném már, ha a mese valóra is válna!

Ám a törpe nagyon csendes, csak magában olvas,
és a gomba nem engedi, hogy közel hajolhass!
Ejnye törpe, én itt hagylak, tovább nem hallgatlak,
elmegyek és álmodom egy szebb mesét magamnak!

Aranyosi Ervin © 2017-09-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Állj ki magadért!


Aranyosi Ervin: Állj ki magadért!

Mekkora állat vagy,
és mégis vezetnek!
Mért nem adod magad
át az élvezetnek?
Mért nem indulsz magad
álmaid nyomába?
Mért hagyod, hogy azok
vesszenek homályba?

Vajon mért engeded
magad megvezetni,
hogy mire vagy képes,
nem mondta el senki?
Más útját követve
szolga lesz a lelked,
itt lenne az idő
önmagadra lelned!

Nagyobb vagy, erősebb,
ügyesebb is másnál,
mi lenne, ha végre
saját lábra állnál?
Nem hinnél azoknak,
akik már becsaptak,
ellopott munkádért
alamizsnát adtak!

Vedd már észre magad,
és ne hagyd becsapni!
Ne akarj másoknak
szolgája maradni!
Becsüld önmagadat,
bátran állj ki érted!
Akkor látni fogod,
célodat elérted!

Aranyosi Ervin © 2017-09-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Amit ma megtehetsz


Aranyosi Ervin: Amit ma megtehetsz

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra,
építsd a jövődet mától jó alapra!
Úgy alkoss, hogy közben légy magadra büszke,
örömtől ragyogjon tiszta lelked tükre!

Amit ma megteszel, az már tiéd marad!
Tiéd az eredmény, tiéd a pillanat.
Tiéd a rád hulló boldog perc varázsa,
őrizd, ez a szikra gyújtja jövőd lángra.

Úgy végezd a dolgod, öröm legyen benne,
mintha ez a világ csakis érted lenne,
mintha a mindenség csupán rólad szólna,
mintha az életed a sajátod volna!

Mintha részed lenne minden másik ember,
így gondolj reájuk, mindig szeretettel.
Amit adsz, azt kapod, – így könnyű jót tenni,
már a Földön akarj vágyott mennybe menni!

Minden gondolatod, üzenet a mában,
teremtőként vesz részt a lét áramában,
hát csak olyat teremts, mit látni szeretnél,
büszke lehess arra, amit teremtettél.

Amit ma megtehetsz, tedd meg szeretettel,
s ha példád követi sok őszinte ember,
akkor jó úton jársz és érdemes élni,
akkor a holnaptól nincsen okod félni.

Aranyosi Ervin © 2017-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Add nekem a mosolyodat


Aranyosi Ervin: Add nekem a mosolyodat

Add nekem a mosolyodat, mosolyt adok érte!
Nézd, a Hold is szürkeségét napfényre cserélte.
Ragyogjon csak a világunk, úgy végezzük dolgunk,
mosollyal a szájunk szélén, könnyebb boldogulnunk.

Add nekem az érintésed, megölellek érte,
az óceán a Földünket éppúgy körül érte.
Figyelj belül milyen érzés kerekedik benned,
egy ölelés segít neked biztonságban lenned!

Te adsz nekem, én meg neked,
tanuljuk a szeretetet.
Ha egymásnak szívből adunk,
ketten együtt egyek vagyunk.
Te adsz nekem, én meg neked,
gazdagabb a világ veled!
Ha én adok, s te is nekem,
a hálát is megismerem!

Add nekem a szép szívedet, szívem adom érte.
szerethetlek, nem is várok semmi mást cserébe.
Amit adsz, azt elfogadom, én is tudok adni,
ha jó együtt, érdemes lesz egymással maradni!

Te adsz nekem, én meg neked,
tanuljuk a szeretetet.
Ha egymásnak szívből adunk,
ketten együtt egyek vagyunk.
Te adsz nekem, én meg neked,
gazdagabb a világ veled!
Ha én adok, s te is nekem,
a hálát is megismerem!

Aranyosi Ervin © 2017-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mókusos bevásárlás


Aranyosi Ervin: Mókusos bevásárlás

Elindultam vásárolni
az erdei boltba.
Szükségem van pár dióra,
néhány mogyoróra.
Itt van az ősz, az élelmet
most kell beszerezni,
hogy majd télen, mikor hó lesz,
legyen majd mit enni.
Ahogy látod, felöltöztem
ünnepi ruhámba,
Így indultam vásárolni
ma az áruházba!

Aranyosi Ervin © 2017-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felemás cica


Aranyosi Ervin: Felemás cica

Honnan veszed azt, hogy kétségeim vannak?
Az ilyen véleményt tartsd csak meg magadnak!
Azt se gondold rólam, hogy kétszínű vagyok,
csupán egyéniség, és az is maradok!
Ezt a kétféle színt azért fejlesztettem,
hogy az okoskodót mind-mind megtévesszem!
Így az árulkodók mindig másnak látnak,
sosem fognak hinni egyetlen macskának.
Azt hiszik, hogy enni többi is járkál ide,
Így az hazugság lesz, s gazdám nem veszi be!

Aranyosi Ervin © 2017-09-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Eső (avagy az élet körforgása)


Aranyosi Ervin: Eső
(avagy az élet körforgása)

Csepereg az eső,
ütemesen, lassan.
Millió esőcsepp,
földet ér, felpattan,
aztán megnyugodva
terül el az utcán,
némelyik gödörben,
másik homokbuckán.

Tudja, megérkezett,
sose tér már vissza,
hűs vízét a szomjas,
fáradt föld beissza,
magába öleli,
lassan befogadja,
rövid életének
örök végét adja…

Ez lenne hát minden
esőcsepp halála?
Ennyi volt az élet?
Nincsen benne hála?
Az eső csak esik,
lassan földre hullik,
soha nem juthat el
az életen túlig?

De hát a föld alatt
élet vize árad,
a föld kincsét oldja,
s itatni nem fárad.
Szomjas fák gyökerét,
mint anya táplálja,
esőcsepp életét
szívből meghálálja.

Mind-mind a növények
a víz által élnek.
Egész életükben
a haláltól félnek:
– Ezért szaporodnak,
hogy maradjon élő,
mert úgysincs mennyország,
nincs körforgás – félő!

Esőcseppek hullnak,
öngyilkosok lesznek?
Végtelen magasról
szörnyű mélybe vesznek.
Értelmetlen halál
várja őket, mégis,
fájó rítusukat
táplálja az ég is!

Ha a Nap akarja,
felszívja, mint párát,
szél szárítja testét,
s alkot felhőpárnát.
Mert a víznek is van
élő körforgása,
újjászületése,
jogos folytatása.

Bizony, sok esőcsepp
folyót, tavat táplál,
életet folytatni
jó oldalra átáll.
Talán nincs is más mód
méltó folytatásra?
Aki földre zuhan,
ne gondoljon másra?

Mindnek dolga akad,
hiszen okkal esnek!
Víz után szomjazók
táplálói lesznek,
Ők adnak életet
minden alvó magnak,
akik a víz nélkül
“halottak” maradnak.

Nos, ha belegondolsz,
pont ilyen az élet.
Születéstől fogva
várod földi véged.
S hiszed életednek
nincs is semmi haszna,
csupán a gyors halál
van így elhalasztva.

A félelem okán
nem tudsz szépen élni.
Egyet jól megtanulsz,
a haláltól félni.
Retteged a percet,
hogy földbe kerül tested,
s nem volt időd élni,
míg a véget lested.

Tehát több boldogság
jut egy esőcseppnek,
mint egy érző lénynek
kit emberként szeretnek?
Harcolsz félelmedben,
inkább, mint szeretnél,
mintha esőcseppként
te is földre esnél.

Tudod, az esőcsepp
élvezi az útját.
Maga mögött hagyja
értelmetlen múltját.
Talán az esőcsepp
odafentről látja,
hogy itt lent új élet,
s nem a halál várja.

Nem létezik halál,
körforgásban élünk.
Jövünk, aztán megyünk,
újra visszatérünk.
Hiszem, az utazást
kellene élveznünk,
örökre feledve
csúf halálfélelmünk.

Ennyi az üzenet:
– Legyél végre ember!
Béleld ki világod
érzőn, szeretettel.
Ne félj a haláltól,
tegyed csak a dolgod,
légy az utazástól
felhőtlenül boldog!

Aranyosi Ervin © 2017-09-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Küldök egy mosolyt


Aranyosi Ervin: Küldök egy mosolyt

Küldök most egy mosolyt, ragyogj te is tőle!
Remélem, örömöd származik belőle!
Remélem, a szíved boldogabban dobban!
Az volt csak a célom: – Érezd magad jobban!

Talán mosolyomtól jobb lesz majd a kedved,
vidám gondolatok éledeznek benned.
Ha te jókedvű vagy, a világ megszépül,
legjobb, ha a jövőd e mosolyra épül!

Tőlem mosolyt kaptál, ne tartsd meg magadnak,
mert a többiek úgy sötétben maradnak.
Fénylő mosolyoddal, gyújtsál bennük lángot,
mosolyogtassuk meg együtt a világot!

Küldjünk hát egy mosolyt szerte a világba,
ültessünk jó kedvet, hadd szökkenjen szárba!
Virágja nyíljon ki, mag teremjen benne!
– Bárcsak minden arcon új mosoly teremne!

Küldök most egy mosolyt és te is küldd tovább,
nem kell elmondanod másoknak az okát.
Elég, ha te tudod, jobb a kedved tőle,
hadd merítsen más is jó kedvet belőle!

Aranyosi Ervin © 2017-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Korai vendég


Aranyosi Ervin: Korai vendég

Reggel van, reggel van, ébredezni kéne!
Itt az első vendég, erdő éhes lénye.
Ha volna számomra  némi finom étel,
én korgó gyomorral, biztos nem mennék el!
Jöhet méz, vagy málna, egy kis áfonyával,
de mit is beszélek az üres konyhával?
Éhes a pocakom, már hangosan korog,
üvegajtótokon  már  a szemem kopog!
Légy jó házigazda, lássál már vendégül!
Örülj, asztalodnál ma mackó vendég ül!

Aranyosi Ervin © 2017-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy óvodás napja


Aranyosi Ervin: Egy óvodás napja

Milyen is egy óvodás,
vidám kedvű és csodás,
vagyis nincs benne hiba,
ezért járhat oviba!

Az oviban rá mi vár,
sok kis pajtás, gumi vár,
és az óvó néni is,
őt szereti Pisti is.

Tudod mi az óvoda,
miért járunk mi oda?
Vígan játszunk, nevetünk,
barátok közt lehetünk.

Mesét, verset hallgatunk,
délután meg alhatunk.
Van reggeli, van ebéd,
vígan teszik le eléd.

Rajzolunk is, jaj sokat,
lemásolunk másokat,
zöldre festjük az eget,
rajzolunk rá egeret.

A fű piros, s égig ér,
szaladj gyorsan kisegér,
mert most cicát rajzolok,
kinek pocakja korog.

Rajzolok egy kis lyukat,
ahová egy nyíl mutat,
hova majd a kisegér,
ha ügyes, hát belefér.

A rajz kész van, menni kell,
a cicának enni kell!
Tálat rajzolok neki,
étellel öntöm teli.

Vár az udvar, hát megyek,
a levegőn kint legyek!
Homokvárat építek,
alagutat mélyítek.

Nézd a Piri mit csinál,
sütit süt, s rá port szitál,
sütőjébe beteszi,
s az egész csoport ezt eszi.

Na jó, számba nem veszem,
csak úgy játékból eszem,
s elképzelem, de finom,
mint a múltkori mignon.

De jó is az óvoda,
ezért is járok oda,
s látod, itt az oldalon,
elmeséltem egy napom.

Végül anyu jön értem.
– Lehorzsoltam a térdem!
De nem sírok, semmi vész,
kis baleset az egész.

– Most már mehetünk haza!
– anyunak van igaza.
Mert holnap megint jövök,
amíg nagyra nem növök.

Aranyosi Ervin © 2017-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva