Aranyosi Ervin: Szemed tükrébe nézve

Hartman Anikó festménye

Aranyosi Ervin: Szemed tükrébe nézve

Szemed tükrébe, hogyha nézek,
megláthatom, ki is vagyok.
Visszahull rám, mindaz, mit érzek,
ha engem látva felragyog!
Szemeden át lelkedbe látok,
olvashatom érzéseid,
s eltűnik rólam minden átok,
mert feloldoznak szemeid!

Lelked, az érzésekben bízva,
engem többnek és jobbnak lát,
gondjaimtól megszabadítva,
kijavít minden rút hibát.
Vagy csak rám hagyod megbékélve,
elfogadva: az is enyém!
Értékeimmel együtt élve,
szép jövőnkre van még remény.

Talán, te is az én szememben,
tükörben látod önmagad,
s mikor a fátyol majd lelebben,
várod, hogy szép, mennyi marad?
Egymás szemében jobbnak látszunk,
s elhisszük jobbá válhatunk!
Megváltoztatjuk a világunk,
mikor lelkünkön át hatunk!

Aranyosi Ervin © 2021-02-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva