Aranyosi Ervin: Reád szomjazom

Aranyosi Ervin: Reád szomjazom
Szomjazlak, mint vándor forrás hűs vízét,
s keresem az ösvényt, hogy hozzád eltaláljak,
hogy csillapítsd végre lelkem vad tüzét,
s végre teáltalad önmagammá váljak!
Keresem az utat, mely szívedhez vezetne,
lábad elé szórnám lelkem aranyát!
Nem élhetek másképp, csak általad szeretve,
adj hát menedéket, érzésből szőtt tanyát.
Követem szemednek izzó csillagfényét,
enyémen keresztül szívem rád ragyog.
innám minden szavad, szép szíved reményét,
mindenemet adnám, hisz tiéd vagyok.
Itasd hát a lelkem csókjaid vízével,
hadd álmodjak tovább a szerelem ízével!
Aranyosi Ervin © 2018-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
One Response to Aranyosi Ervin: Reád szomjazom