Aranyosi Ervin: Vagyok

Aranyosi Ervin: Vagyok

Nem ismerem csillagok titkait,
nem jósolhatok méltó holnapot,
de jövőm tán a lelkemben lakik,
és magam is egy teremtő vagyok.

Apró porszem világmindenségben,
bolygónyi űr a semmi peremén,
s mégis csoda, és napról napra érzem,
hisz mindennap újat teremtek én!

Élek, vagyok a szálló pillanatban,
és mindaddig, amíg dobog szívem,
alkotni kész lelkem egy test-alakban,
míg teremtésem tökélyre viszem.

Teszem a dolgom, s mástól tanulok,
sokat hibázva – hiszem – javulok!

Aranyosi Ervin © 2018-01-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva