Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Fakutya


Aranyosi Ervin: Fakutya

Látod ezt a kutyát? Nagyon szófogadó!
Gazdára figyelő, hangot nem is adó.
Hűségesen őrzi a telket, a házat,
sohasem kér enni, és sohasem lázad.
Bizony a gazdája egy fából faragta,
a fatörzs darabja ott maradt alatta.
Dicsérjük a gazdát, hisz a műve szép lett!
Egy ilyet alkotni igazi művészet!

Aranyosi Ervin © 2019-06-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szösz-szonettek

Aranyosi Ervin: Szösz-szonettek

Íródott tőlem sok-sok szösszenet,
sokféle vers, mit lelkem alkotott.
Kevés volt köztük, mely igazán szonett,
de néhány mégis egy csepp reményt adott.

Shakespeare után van jogom ilyet írni?
Én nem másolnám semmiképpen őt!
Jobb költeni, mint egymagamban sírni,
s nem megjelenni az olvasók előtt!

Mondják el ők, hogy érdemes-e lelkem,
hogy írogasson szép szonetteket?
Ám írásközben megnyugvásra leltem,
hisz annyi mindent írtam már neked!

Remélem, hogy majd megérintik lelked,
sikerül köztük szépre, jóra lelned!

Aranyosi Ervin © 2018-03-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emelkedj fel…

Aranyosi Ervin: Emelkedj fel…

Lehajoltál, hogy bekössed a cipőfűződet,
ez egy lassú folyamat már, s közben jött egy ötlet.
– Ha már úgyis odalent jársz, van-e még akármi,
amit ott lent, lehajolva meg lehet csinálni.

Mert ugyebár lehajolni, nem megy már túl könnyen,
itt-ott, ez-az fájdogál és szemed úszik könnyben!
Ha már odalent vagy, nézd meg, nincs-e mit felszedni?
Tegnap elgurult a gyógyszer, s nem tudtad bevenni!

Kapd el gyorsan, ne engedd meg, hogy tovább guruljon,
nehogy már a jó egészség a mozgáson múljon!
Bár, ha nem a gyógyszert szednéd sokkal jobban lennél,
ha egy párszor lehajolnál, s felegyenesednél!

Ha élveznéd a perceket, jó nagyot sétálnál,
lelkedben fiatalodva kisgyerekké válnál!
Ha feladod, rozsdás lesz majd a kezed, a lábad,
megfájdul a mozdulattól, s szemed könnybe lábad!

Ne a ráncaidat számold a tükörbe nézve,
vágjál inkább vidám arcot és aztán vedd észre:
Ha mosolyogsz, s jókedved van, megszépül az arcod,
ha mosolyogsz, minden könnyebb, s nem vallhatsz kudarcot!

Ha már ráérsz, s nyugdíjas vagy, gondolkodj előre,
ne ücsörögj rendelőben, ott nem kapsz erőre!
Ne panaszkodj, figyelmedet inkább tereld másra,
a sétából, a jókedvből áradó hatásra.

Gyerekkorban álmodoztál, volt annyi szép álmod,
mondd csak mindaz megvalósult, ma emlékként látod?
Vagy akad, mit életedből ki kellett már hagynod,
mert nem volt rá elég időd és félbe maradt ott!

Most van időd, hát mi lenne, ha valóra válna?
Ha a kezed megmozdulna, s alkotni próbálna?
Ha szellemed szabadulna a test fogságából,
és kivennéd a részedet újra a világból.

Hisz kincseket gyűjtögettél, tudást bölcsességet,
s képes lennél megújulni, hiszen vár az élet!
Lehajoltál? Emelkedj fel, ne maradj a porban,
keresd meg a szépségeket mindig, minden korban!

Aranyosi Ervin © 2018-12-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Becsüld elődöd és utódod!


Aranyosi Ervin: Becsüld elődöd és utódod!

Lehajolni, közel kerülni,
egy szinten lenni szép lehet.
Közelről nézve megbecsülni,
elismerni az életet!
Észrevenni a feltörekvőt,
meglátni benne a csodát,
hadd lássa benned léte múltját,
ha stafétádat adod át!

Légy büszke rá, akitől kaptad,
örökké érted alkotott,
tette a dolgát lankadatlan,
s a mádba szép jövőt hozott.
A múlt terheit mind lerázta,
legyőzött érted száz veszélyt,
nyomot hagyott, hogy útját folytasd,
életre adott szép esélyt.

Becsüld meg hát, hisz ez a dolgod,
múlt és jövő ma összeér.
Becsüld elődöd és utódod,
s legyél csak hálás mindenért.
Fogd hát kezét és ne ereszd el,
érezze, tőle több a lét,
segítsd, hogy méltón megélhesse,
a reá testált életét!

Aranyosi Ervin © 2018-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Esti hála


Aranyosi Ervin: Esti hála

Minden este ünnep lészen,
kigyúlnak a csillagok.
újra élem emberségem,
Istenemmel egy vagyok.

Refrén:
Hálát adok hát az úrnak,
megélem világomat,
engem hívott el tanúnak,
tapasztalni álmomat

Hála, hála, hála, hála
hálám bennem felragyog.
Hála, hála, hála, hála
Teremtőmmel egy vagyok.

Hálát adok hát az úrnak,
megélem az életem,
engem hívott el tanúnak,
hogy világom jobb legyen

Hálás vagyok én az Úrnak
teremtőnek alkotott,
bennem élő vágyak gyúlnak,
vele, s benne egy vagyok.

Refrén:
Hála, hála, hála, hála
hálám bennem felragyog.
Hála, hála, hála, hála
Teremtőmmel egy vagyok.
Élek élek, végre élek,
végre élem életem,
élek élek, végre élek,,
a világom egy velem.

Aranyosi Ervin © 2018-06-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A magyar nyelv


Aranyosi Ervin: A magyar nyelv

A magyar nyelv képet alkot,
lelkedben ölt alakot,
a szavai táplálékok,
jóllakató falatok.

Ha kimondod, valóság lesz,
képernyődre vetíted,
használd szépen, és helyesen,
– életedet segíted.

A magyar nyelv megmagyaráz,
máris minden érthető,
olyan életet teremthetsz
vele, amely élhető.

Tanuld hát meg jól használni,
beszéld tisztán, helyesen!
Bánj jól vele, alázattal,
becsülettel, rendesen!

Meríts erőt őbelőle,
gazdagodsz is általa,
e nyelven szólt egykor hozzád
édesanyád szép dala.

Légy büszke a magyar nyelvre,
Isten megáldott vele,
olyan fontos a lelkednek,
mint fának a levele.

Minden felépített mondat,
teljessé tesz, gazdagít,
értelemmel tölti lelked,
színesítve napjaid.

Magyar nyelven gondolkodva
értékesebb, több leszel,
ötleteket kelt életre,
vele könnyen tervezel.

Oly sokszínű, változatos,
ritmusos és dallamos,
annyi szép szót ad minékünk,
amit irodalma hoz.

Művelni kell, mint a földet,
alkotásokhoz segít,
s vele tudod megtisztelni
a magyarok Istenit!

Elég bármit kitalálnod,
s meghatároz, kifejez,
nincs magyar, ki arra gondol:
– Nem kell néki, minek ez?

Becsüld hát meg, ez tesz naggyá,
ha megszólalsz felemel,
becsüld meg a magyar nyelvet,
mert figyelmet érdemel!

Ha érted is, amit mondasz,
akkor látod, hogy tanít,
átformálja életedet,
átitatja napjaid.

Isteneddel így beszélhetsz,
s teremtő is így lehetsz.
Legjobb, hogyha magyar nyelven,
beszélsz, vagy írsz, és szeretsz!

Összeköti ezt a népet,
kitágítja a hazát,
míg beszéli, minden magyar
megvédheti igazát.

Reményt, hitet lelhetsz benne,
a lelkednek élelem,
szép szavakkal bátoríthat,
s menekül a félelem.

Én hiszem, hogy a világon,
a legszebb nyelv a magyar!
Kifejezi mindazt a jót,
amit ez a nép akar!

Beszéld tehát, és idegen szót
ne is keverj bele.
Mindenre van magyar szavunk,
keresd meg és élj vele!

Nem érheti nemzetünket
semmi baj, míg megmarad,
beszéld népem anyanyelved,
soha ne felejtsd szavad!

Aranyosi Ervin © 2017-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva