Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Közös dallam


Aranyosi Ervin: Közös dallam

Szeretlek én, simítlak én,
csak érezd jól magad!
Dorombolj, tárd ki szívedet,
s húzd vissza karmodat!
Lelkünk rezegve összeér,
egy hullámon vagyunk,
s egymás szívében kellemes,
kedves nyomot hagyunk.
Ez jó neked és jó nekem,
és boldog a szívünk,
közös dallamot írhatunk,
s ebben egyként hiszünk!

Aranyosi Ervin © 2020-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Értelemmel…

Aranyosi Ervin: Értelemmel…

Hej emberek, ha mind felébrednétek,
s szemetek végre látni kezdene,
nem gyilkolhatna meg mérgezett érdek,
nem szólna bennünk monoton zene.

Nem adnátok a testetek a kórnak,
nem gyilkolhatná szét az őrület,
s lenne esélye méltó utókornak,
és nem törne meg bízó lendület.

Ha látnátok a nagy-nagy igazságot,
elfogynának a hazug szavak,
egy szebb világ köszönne végre rátok,
ahol még a gondolat szabad!

Ám odalenn a mélységes sötétben,
az útvesztőkben lélek ténfereg,
s csak tükrök vannak, s mindegyik idétlen,
mögéjük nézni pedig nem lehet!

Ha nem leljük meg saját igazságunk,
talán soha, már fel sem ébredünk.
Sziszifuszin csak megpihenni vágyunk,
s a süllyesztőbe dalolva megyünk.

De legalább, ha magunk előtt tolnánk
a hazugot a szakadék felé,
és önmagunkra mind-mind büszkék volnánk,
hogy értelemmel haltunk csak belé!

Hej emberek, hát meghalt az igazság?
A rettegő hazug oldalra állt?
Egy világot éget fel kreált gazság,
s a szeretet pokol tűzébe szállt?

Csak kullogunk, mint vágóhídi barmok,
csak tűrünk csendben, semmit sem teszünk?
Hadd dőzsöljön, ki vágóhídra hajtott,
és holnap már mind semmivé leszünk!

Holnap már… De kinek lesz itt holnap?
Az utódaink velünk tűnnek el!
Élveztük kényelmét az akolnak?
Vagy csak a “gazdánk” az ki ünnepel?

Hogyan uralhat pénzeszköz világot,
miért vakíthat látó szemeket?
Miért támogatja a gonoszt, az ártót,
s mért tűnik el nyomán a szeretet?

És várjuk, hogy majd megsegít az Isten?
De önmagunknak mégsem segítünk.
A hogyan-okhoz már ötletünk sincsen,
mert figyelmünkkel ellopták hitünk.

Félre ne érts, nem háborúzni hívlak,
hanem a békét megteremteni!
Szemét felnyitni a sok, még naivnak,
kinek a pénz ma még az isteni.

Gondoljuk át és éljünk értelemmel,
a hazugságnak legyen vége már!
Hadd legyen boldog, minden élő ember,
s kapjunk esélyt! Az élet végre vár!

Aranyosi Ervin © 2020-07-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bárki lehet költő?


Aranyosi Ervin: Bárki lehet költő?

Hiszem, költő bárki lehet,
mindenki kaphat ihletet.
Leírhatja szép verseit,
amit lelke elé vetít.
De vajon költő, mind ki ír,
a költészet mindent kibír?
Ha versed csak siránkozás,
boldog lehet-e tőle más?

Ha minden vers, csak rólam szól,
én eltévedtem valahol,
az életem kit érdekel,
ha másokhoz nem érek el?
Ha versem máshoz nem dalol,
csak magamról, s magamnak szól,
ha más ezt fel nem ismeri,
s nem adok új érzést neki.

Mert költőnek születni kell,
létről sok ember énekel,
de aki nem talál utat,
ki szebb jövőt meg nem mutat,
az lehet, meg sem született,
költő mindaddig nem lehet,
míg nem szól verse másokért,
míg más szívekhez el nem ér.

Szépség és jóság, párban jár,
jó lenne felfedezni már,
nem kellenek üres szavak,
töltsd fel a léttel önmagad!
Taníts szeretni, élni még!
Mert az üresség nem elég!
Érzésekkel kell tölteni,
alvó lelket felkölteni!

Felnyitni lehunyt szemeket,
mutatni, hogy a szeretet,
a tisztaság adhat erőt,
mely felemel sok csüggedőt,
kik nem is élnek már talán,
a világ sötét oldalán
keresik azt, mi elveszett!
Mikor kihűlt a szeretet.

Aranyosi Ervin © 2020-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretet-percek


Aranyosi Ervin: Szeretet-percek

Mire vágysz kiscicám,
kedves érintésre,
hogy a sóvárgásod
gazdid vegye észre?

A bundádba túrjak,
kényeztessem arcod,
és a másikat is
rögtön odatartod?

Dörgölődsz, kedveskedsz,
dorombolsz szívemnek,
amíg válaszommal
kedvesen megleplek.

Szeretetet adunk,
s kapunk érintéssel,
élményeket, miket
a szívembe vésel.

S hiszem a szívedben
nekem is van helyem.
Sok szeretet percünk
én nagyon kedvelem!

Aranyosi Ervin © 2020-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Miért is jöttem?


Aranyosi Ervin: Miért is jöttem?

Tanulni jöttem,
s tán jobbá válni,
utam a fénybe,
úgy megtalálni,
hogy ne bánthasson
a vaksötét,
boldoggá tegyen,
a puszta lét.

Szeretni jöttem,
kitárni szívem,
átírni sorsom,
ha rosszul hittem.
Utam a létben
úgy megtalálni,
képessé váljak
jobbá válni!

refrén:
Hiszem, hogy rajtunk múlik minden,
legyen hát kezünk a kilincsen,
a fénynek végre ajtót nyithatunk,
magunkból többet, jobbat adhatunk.

Álmodni jöttem,
egy jobb világot,
amit a lelkem,
a fényben látott,
Mutatni másnak,
hogy ez is lehet,
teljessé teszem
az életet.

refrén:

Hiszem, hogy rajtunk múlik minden,
legyen hát kezünk a kilincsen,
a fénynek végre ajtót nyithatunk,
magunkból többet, jobbat adhatunk.

Aranyosi Ervin © 2020-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Azt a kutyafáját neki!

Fotó: László István

Aranyosi Ervin: Azt a kutyafáját neki!

Már terem a kutyafája,
itt az első gyümölcse!
Már csak le kell szüretelni,
hogy a posztját betöltse!
Tavaly fehér kutyát termett,
most a gyümölcs fekete.
De ne kérdezd, hogy a kutyát,
megkóstolni lehet-e?
Alapjában ennivaló,
és a gazdi szereti,
de nem eszi,
jószerével szeretettel eteti.
Azt a kutya meghálálja,
őrzi, védi otthonát,
s megtiszteli locsolással,
az őt termő kutyafát!

Aranyosi Ervin © 2020-07-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csiga-biga szárnyat növeszt


Aranyosi Ervin: Csiga-biga szárnyat növeszt

A csiga szárnyat növesztett.
Azt hihetnéd, ez nemes tett,
ám a szárny csak álmában nőtt,
nem is repíthette hát őt!

Figyelte a madarakat,
s úgy gondolta, ha nekik szabad,
ha ők képesek repülni,
ő sem fog a földön ülni!

Mert azt vette a fejébe,
szárnya lesz és repül véle,
hogy a felhőkre felszálljon,
nyálból épült csigaszárnyon.

Húzott csíkot csiganyálból,
arra egy levelet rámol,
amit levett egy bokorról,
ami vázat, szárnyat pótol.

Aztán húzott rá egy csíkot,
ez is olyan nyálas csík volt,
másik levelet tett rája,
hogy a szárnyát megcsinálja.

Két levelét összevarrta,
fűszálcérna összetartja,
majd a háza oldalára
felszögelte valahára.

Aztán két másik levéllel,
másik szárnyat is “megérlel”,
így hát háza mindkét szélén,
szárnyak lettek már a végén.

Szárnyak, amik nem mozogtak,
csak álltak és mosolyogtak,
Csiga-biga mérgeskedett,
a megoldás késlekedett.

Fűszálakból kötél készült,
és a két szárny kiegészült,
azzal mozgatta meg őket,
ám a szárnyak kettétörtek.

Rájött, neki nem lesz szárnya,
ám ekkor egy madár árnya,
egész lényét betakarta,
a csigát vinni akarta.

Felkapta a csiga házát,
s vitte vele a gazdáját,
és a csiga végre örült,
álma eljött, s végre röpült.

Ám mesénknek rossz a vége,
vitték a csigát ebédre,
aznap ő volt a főfogás,
kezdődhetett a nyafogás.

Ha tervezel, gondold végig,
lehet, eljuthatsz az égig,
de néha jobb földön járni,
mint a lehetetlent várni!

Aranyosi Ervin © 2020-07-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha jól figyelnél


Aranyosi Ervin: Ha jól figyelnél

Hej, ha figyelmedet a jóra terelnéd,
szívedet kitárva, csendesítve elméd,
megszabadulhatnál minden félelemtől,
elnyernéd a csodád, a nagy végtelentől!
Ha a szépet látnád, s öröm lenne társad,
szeretet érne el, mert szíved kitártad,
mosolyodat szórnád a még csüggedőkre,
eltűnne a bánat belőlük örökre.

Hej, ha hinni tudnál isteni magadban,
s megélnéd a csodát minden pillanatban,
mások asztalára örök mannát tennél,
szíveket vidítva őszintén szeretnél.
Csak a hiteidet kéne megvizsgálnod,
s változni, hogy veled változzon világod,
másik nézőpontból nézni fűre, fára,
életet locsolva az egész világra!

Hej, ha képes lennél holnapodban hinni,
szeretet zászlódat lobogtatva vinni,
hogy az ki az útját sehogy sem találja,
követni akarjon, s beálljon alája.
Csak egy jó cél kéne, s követendő példa,
útmutatás melyen eljuthat a célba,
talán feladnák a bús rabszolgaságot,
s együtt emelhetnénk fel a nagyvilágot!

Aranyosi Ervin © 2020-07-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fájdalmas igazság


Aranyosi Ervin: Fájdalmas igazság

Kimondtam az igazságot,
s páran megtagadtatok?
Ám, az igazságnál többet
nektek én nem adhatok!
Próbálom a szemeteket
felnyitni, hogy lássatok,
szeretném, hogy a tudásba
még mélyebben ássatok.

Vaj’ hány féle igazság van,
és helyes-e az enyém?
Azt nektek kell eldönteni,
már rögtön az elején.
Mit tudok és mit tanultam,
vajon, mihez érthetek?
Milyen szándékaim vannak,
vezetnek-e érdekek?

Ha szeretet van szívemben,
ha hiszem, hogy jót adok,
ha utamat tisztán járom,
talán jó példa vagyok.
De az utat te választod,
követheted léptemet,
vagy választhatsz jobbat is,
ha úgy érzed, az szép lehet.

Nekem mindegy, de ha letérsz,
már ne én rám mutogass,
ha álmaid összetörné,
néhány szerencselovas.
Aki pénzért lelkét adja,
s eladja a tiedet,
mert rájött, hogy a lelkedet,
könnyen vezetni lehet.

Kimondom az igazságot,
s akit zavar, menjen hát!
Keresse meg saját útját,
ha rossz, amit bennem lát!
Rossz álomból ébredezők,
ti meg gyertek csak velem!
Miattatok írom versem,
s nyitott könyv az életem.

Aranyosi Ervin © 2020-07-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Eltakart mosoly

Aranyosi Ervin: Eltakart mosoly

Eltakarod a mosolyod,
leplezed a kedvedet?
Derű nélkül, mosoly nélkül
szépen élni nem lehet!
Lelked kedves melegségét,
kéne visszaadni rád!
Mosoly nélkül kipusztulhat,
tönkre mehet a világ.
Mosoly nélkül bezárkózol,
s végül magadra maradsz,
a közönybe belehalhatsz,
kínzó álmokba szaladsz!
Rámehet az egészséged,
mikor nem kapsz levegőt!
Hiszem, a kór nem betegít
tiszta szívvel nevetőt!
Takard hát ki mosolyodat,
hadd láthassa a világ!
Ne aggasson betegséget
és rossz kedvet senki rád!

Aranyosi Ervin © 2020-07-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva