Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Legyél földi angyal!

Aranyosi Ervin: Legyél földi angyal!

Angyallá nem a szárnyak tesznek,
s nem fej felett a glória!
Az angyalok szívből szeretnek,
onnan kell a dalnak szólnia!

Aki szívéből adni képes,
az tettével nem kérkedik.
Hozzátesz mások életéhez,
csak ad és nem ítélkezik!

Nem is nehéz angyallá válni,
csak kell egy elhatározás,
hogy képes vagy másért kiállni,
hogy magad vagy a változás!

Engedd hát szíved szeretni,
s ne bántson, ha bárki bánt.
Bocsáss meg, és szeresd jobbá,
légy elnézőbb az iránt!

Emeld fel a csüggedőket,
elesettnek nyújts kezet,
válj angyallá, jó tündérré,
tedd szebbé az életet.

Nem szárnyaktól leszel angyal,
merd használni szép szíved!
Tedd boldoggá a világod,
s azzá lesz, ha elhiszed!

Aranyosi Ervin © 2018-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jön és ébreszt a cicám


Aranyosi Ervin: Jön és ébreszt a cicám

Jön és ébreszt a cicám, bújik és dorombol!
Alig látszik ki az éj-sötét koromból.
Fekete bundáját nehéz észrevenni,
de a szívem látja, s nagyon kell szeretni!
Tanít is szeretni, és rávesz a jóra,
könnyen nyílik tőle szemem, szám mosolyra.
Mikor dörgölődzik, nehéz ellenállni,
szeretettel mindig meg szabad kínálni!

Nekem is jó érzés bundájába túrni,
s tudni, hogy a játék sem fog eldurvulni.
Ő is kedveskedik, visszahúzva karmát,
nem vonja magára a visszavágó karmát.
Hiszen jó szeretni és szeretve lenni,
néhány pillanatra földi mennybe menni.
Élvezni az élet apró örömeit,
ami boldoggá tesz és örömbe merít!

Aranyosi Ervin © 2018-12-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanuljunk meg együtt őszintén szeretni!


Aranyosi Ervin:
Tanuljunk meg együtt őszintén szeretni!

Tanuljunk meg együtt őszintén szeretni,
elárvult szíveket is boldoggá tenni!
Varázsolni szívvel igaz boldogságot,
mennyországgá téve az egész világot!

Hisz csak szeretetre sóvárog a lélek,
egy kis szeretetért bármit megtennének,
de hiába, ha a szívük nem tud adni,
mások szeretetét nem képes fogadni!

Locsolgasd mosollyal, kedves szép szavakkal,
legyen a tenyered terülj-terülj asztal,
hagyd arcára sütni lelkedből a Napot,
így építs lelkébe szeretet alapot!

Tegyél néhány kedves gesztust társaidnak,
használd jóságodat lelkek közé hídnak!
Töltsd meg mások lelkét jó energiával,
s a földi pokolból mindenki kilábal!

Legyünk hát fényszórók, mutassuk az utat,
leljen rá mindenki, ki jó után kutat!
Tanuljunk meg együtt őszintén szeretni,
együtt boldogulni, és szeretve lenni!

Aranyosi Ervin © 2018-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetre vágyunk


Aranyosi Ervin: Szeretetre vágyunk

Mások vagyunk, nyughatatlan lelkek,
kik földre szállva szeretetre leltek!
S nem csak találtak, de megtanultak adni,
és szeretnének szeretve megmaradni!

Hisszük a Földön minden élő vágya
hogy a szeretetet mind-mind megtalálja.
S mind azt hiszi, hogy harcolni kell érte,
pedig csak jó érzést kell adni cserébe!

Szeretnünk kell, mert erről szól az élet,
s ha szívedet másokkal elcseréled,
megleled majd a világ legszebb kincsét,
s lenyomhatod a mennyország kilincsét!

Aranyosi Ervin © 2018-12-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem lopok!


Aranyosi Ervin: Nem lopok!

Neked tele van a tálad,
az én pocakom üres!
Örülnék, ha megmaradna,
e jó kinézetű test.
Nem lopok, csupán megszerzem,
a betevő falatot,
ha nem tetszik, menj pecázni,
találsz elég halat ott!
Én most, látod, itt találtam,
s nem volt rajta a neved!
Ne is akard bebeszélni,
hogy ezt mindet megeszed!

Aranyosi Ervin © 2018-12-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretned kell!


Aranyosi Ervin: Szeretned kell!

Segíts összerakni a széjjel tört álmot!
Hozzá a jó eszközt szívedben találod!
Szeretetnek hívják, s hidd el, hogy létezik,
amikor megszületsz, rögtön beléd teszik.

Szüleidtől kapod, s annyi van belőle!
Mindenki a Földön boldog lehet tőle!
Minél jobban osztod, annál több száll vissza,
a szeretet vizét szíved mohón issza!

Ám mikor s szívek másra hangolódnak,
szomorúságukkal telik meg a holnap!
Álmok törnek össze a szeretet nélkül,
s mindenki mást hívna rögtön segítségül!

Oly sokan nem tudják magukat szeretni,
a saját szívükkel megbékélve lenni.
Minden megbántásért másra mutogatnak,
szeretet sóváran háborút folytatnak.

Ám a szeretetet szívünkből kell adni!
Nem lehet azt mástól – csak úgy – elragadni!
Próbáld ki, ha te adsz, reád visszaszáll majd,
nem kell érte vívnod senkivel sem párbajt.

Szeresd magad jobbá, aztán környezeted,
szeretet kulcsával nyiss bezárt szíveket!
Amikor a lelkek egymásra találnak,
a szeretett szívek boldogokká válnak!

Aranyosi Ervin © 2018-12-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emelkedj fel…

Aranyosi Ervin: Emelkedj fel…

Lehajoltál, hogy bekössed a cipőfűződet,
ez egy lassú folyamat már, s közben jött egy ötlet.
– Ha már úgyis odalent jársz, van-e még akármi,
amit ott lent, lehajolva meg lehet csinálni.

Mert ugyebár lehajolni, nem megy már túl könnyen,
itt-ott, ez-az fájdogál és szemed úszik könnyben!
Ha már odalent vagy, nézd meg, nincs-e mit felszedni?
Tegnap elgurult a gyógyszer, s nem tudtad bevenni!

Kapd el gyorsan, ne engedd meg, hogy tovább guruljon,
nehogy már a jó egészség a mozgáson múljon!
Bár, ha nem a gyógyszert szednéd sokkal jobban lennél,
ha egy párszor lehajolnál, s felegyenesednél!

Ha élveznéd a perceket, jó nagyot sétálnál,
lelkedben fiatalodva kisgyerekké válnál!
Ha feladod, rozsdás lesz majd a kezed, a lábad,
megfájdul a mozdulattól, s szemed könnybe lábad!

Ne a ráncaidat számold a tükörbe nézve,
vágjál inkább vidám arcot és aztán vedd észre:
Ha mosolyogsz, s jókedved van, megszépül az arcod,
ha mosolyogsz, minden könnyebb, s nem vallhatsz kudarcot!

Ha már ráérsz, s nyugdíjas vagy, gondolkodj előre,
ne ücsörögj rendelőben, ott nem kapsz erőre!
Ne panaszkodj, figyelmedet inkább tereld másra,
a sétából, a jókedvből áradó hatásra.

Gyerekkorban álmodoztál, volt annyi szép álmod,
mondd csak mindaz megvalósult, ma emlékként látod?
Vagy akad, mit életedből ki kellett már hagynod,
mert nem volt rá elég időd és félbe maradt ott!

Most van időd, hát mi lenne, ha valóra válna?
Ha a kezed megmozdulna, s alkotni próbálna?
Ha szellemed szabadulna a test fogságából,
és kivennéd a részedet újra a világból.

Hisz kincseket gyűjtögettél, tudást bölcsességet,
s képes lennél megújulni, hiszen vár az élet!
Lehajoltál? Emelkedj fel, ne maradj a porban,
keresd meg a szépségeket mindig, minden korban!

Aranyosi Ervin © 2018-12-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: De jó nekem!


Aranyosi Ervin: De jó nekem!

De jó nekem, hiszen nem kell
korán reggel kelnem!
Álmodhatom álmaimat,
senki nem hajt engem!
Szabad vagyok, mint a madár,
mosolygok is, látod?
Nem akarom megváltani
még a nagyvilágot!
Nincsen semmi kötelező,
örülnek, hogy élek,
babusgatnak, dédelgetnek,
így hát sosem félek.
Lesik minden kívánságom,
mi kell egy babának!
Vágyaim mind teljesülnek,
s boldog percek várnak.
Nekem csupán egy a dolgom,
szüleim szeretni,
és amikor rám nevetnek,
csak visszanevetni!

Aranyosi Ervin © 2018-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hó kívánság


Aranyosi Ervin: Hó kívánság

Hófelhő száll fenn az égen,
benne sok-sok hópihe.
Nem szabad, hogy tovaszálljon
és az álmunk elvigye!

– Állj meg állj meg, szürke felhő,
el ne vidd az álmaink,
engedd el a hópihéket,
hadd hullhasson ránk ma mind!

Fesd szépre a szürke tájat,
minden hófehér legyen!
Teljesítsd most ezt a vágyat,
hulljon hó völgyön, s hegyen!

– Állj meg állj meg, szürke felhő,
ne vidd tovább terhedet!
Töltsd meg végre örömökkel
ezt az idei telet!

Hadd csúszkáljunk földön, jégen,
hadd szálljon a hógolyó,
hadd derüljön minden lélek:
– Hidegben is élni jó!

-Hadd épüljön sok hóember,
hó nélkül azt nem lehet!
Drága felhő, engedd végre,
földre szállni terhedet!

S lám a felhő szót fogadott,
szállingózni kezd a hó,
rájött, hogy a hó hullásra
csak ez az évszak való!

– Köszönjük, és hála néked,
lassan minden hófehér!
Ablakon át lestük eddig,
ahogy a hó földet ér:

Aztán gyerünk, öltözködni,
vár a havas táj reánk,
sál tekeredik a nyakra,
s rajtunk van már a kabát!

Csizma kerül lábainkra,
fejünket sapka fedi,
kint a felhő hópihékkel
jókedvünket eteti!

Szaladunk is ki a hóba,
arcunk ragyog és nevet!
Drága felhő, úgy köszönjük,
szebbé tetted a telet.

Legyen fehér Mikuláskor,
legyen friss hó, ropogós,
hadd élvezze minden gyermek,
iskolás és totyogós!

A karácsony hadd ragyogjon,
szikrázzon a szép havon,
hadd örüljön minden gyermek,
legyen elég alakalom!

– Szia felhő, drága felhő,
köszönünk mindent neked,
Köszönjük, hogy segítetted
feldobni az ünnepet!

Tekints le a sok gyerekre,
ki a hóban toporog!
Látod? Örömet okozni
csodálatos, jó dolog!

Aranyosi Ervin © 2018-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az élet csodás


Aranyosi Ervin: Az élet csodás

Az élet csodás, szép kirakós játék,
apró részletekből rakjuk össze mind!
Akad benne fájó, és sok szép ajándék,
kinek-kinek hitünk, s vágyaink szerint.

Gyakran érezzük úgy, hogy egy helyben járunk,
ugyanazt a bús kört írva le megint.
Igyekszünk és mégis bánt a csalódásunk,
ahogyan a lelkünk tegnapba tekint.

Ki kellene lépni az ördögi körből,
változtatnunk kéne rossz szokásokon!
Ám a gyermek lelkünk hitek által nőtt föl,
amit megtanított néhány jó rokon!

Persze mindannyian keressük utunkat,
hogy járhatnánk jobban, mint elődeink,
de ugyanúgy féljük szeretett Urunkat,
s hisszük hogy jól tudták mindezt őseink!

Végül unalmas lesz ugyanaz a játék,
de mitől változna, ha ugyanúgy hiszünk?
Ha cselekedetünkben nincs is önző szándék,
akkor sem lesz tisztább az ivóvizünk.

De jó lenne tudni, miről szól az élet,
de jó lenne végre összerakni már!
Megtudni, hogy mitől lesz boldog a lélek,
s mitől lesz az élet kihalt, vagy sivár.

Ha megismerhetnénk merre járunk jobban,
hogy jutunk a fénybe, mikor, mit tegyünk?
A tudást többé nem tartanánk titokban,
hisz egymásért élünk, hogy egyekké legyünk.

Hisz egy a világunk, s össze kéne fognunk,
nem játszmákban élve darabolni szét!
Mindenből van bőven, nem kell nyomorognunk,
csak használnunk kéne mindőnknek eszét.

Hiszen, ha a jóság, szeretet vezetne,
sosem fájna semmi, s az élet szép lehetne,
mindenkit a többi boldoggá szeretne,
és az egész világ egy csodás hely lenne!

Aranyosi Ervin © 2018-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva