Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hallgass a medvére!


Aranyosi Ervin: Hallgass a medvére!

– Irgum-burgum – szólt a medve.
– Ne legyetek elképedve,
hogy ember nyelven beszélek,
de én gondolkodva élek!
Ha már gondolkodva élek,
az árnyékomtól se félek,
megy előttem, jön utánam,
eddig is a fényben jártam.

Az árnyékom néha hosszabb,
ha elfutnék, annál rosszabb,
hiszen úgyis utolérne,
talpam alatt is elférne,
s akkor sötét lenne bennem.
Ki kéne a fényre mennem,
hogy a sötét meneküljön,
és örökre elkerüljön!

De ha Napom bennem ragyog,
úgy érzem, hogy teljes vagyok.
Elkerül félelem, kétség,
elmenekül a sötétség!
Szeretet lép a helyébe,
s minden rossznak így lesz vége!
Csak utánozz, s lépjél végre,
s gyere ki a tiszta fényre!

Aranyosi Ervin © 2021.12.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Nap a lelkemben ragyog

Aranyosi Ervin: A Nap a lelkemben ragyog

Mikor a Nap lelkemben felragyog,
a világommal végre egy vagyok.
Álmomtól nem térít senki el,
az utam járnom, s célba érni kell!
A lelkemben magam vagyok a fény,
egy isteni, egy életképes lény,
mely megéli mindazt, amit teremt,
a tű hegyén billegő végtelent.

A lelkem még homály borítja el,
tükörfalát megtisztítani kell,
hogy láthassam, ami majd vár reám,
a saját énem jobbik oldalán.
Tanulni jót, s szeretni jöttem én,
az életem ne legyen rossz regény,
hisz nem béníthat gyötrő félelem,
a csodám meg fog történni velem!

Mert a Napom magam ragyogtatom,
és rendeződik majd minden atom,
a rendezettség lassan összeáll,
s majd bennem Isten szép rendet talál!
Majd felépítem saját váramat,
jó érzés adja majd tégláimat,
és felnyitok majd csukott szemeket,
mert jövőnk nyitja csak a szeretet!

Ha Napom fénye bentről kiragyog,
ha megértem, mért jöttem, ki vagyok,
ha belőlem majd ki árad a fény,
másban is feléled a remény!
Mert mindannyian fénylények vagyunk,
és akkor élünk, ha világítunk,
ha általunk az árnyék megszűnik,
s a félelem is véle eltűnik.

Hát jöjjetek, ragyogjatok velem,
az örömöm tibennetek terem,
ha arcotokon mosoly-fény ragyog,
mit nem lopnak el önző tolvajok!
Ha láthatom, hogy végre értitek,
ha képesek szeretni a szívek,
ha élő álmokat kergethetünk,
s a világ végre gazdag lesz velünk!

Aranyosi Ervin © 2021-08-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Királyfi


Aranyosi Ervin: Királyfi

Lehet, kicsi vagyok,
mégis félnek tőlem!
Talán ők már látják,
hogy mi lesz belőlem?
Látják a fejemen
fényes koronámat,
amit a vadvilág
egyszer úgyis rám ad?
Ma még nem is értem,
tőlem miért félnek,
én még pici vagyok,
még árnyékban élek,
de anyám árnyéka
mindenhová követ,
tán ezért rettegik
fenséges jöttömet?
Ezért nem mer velem
senki szembeszállni,
anyám árnyékában
naggyá tudok válni!

Aranyosi Ervin © 2021-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetlen világban


Aranyosi Ervin: Szeretetlen világban

Ölelésre váró lelkek,
mosolytalan hajnalon,
mint hadsereg menetelnek,
s árnyék csorog a falon…
Talán csak az ősz, a nyirkos,
szívja el a meleget?
Vagy elfolyik ereinkből
az élet, a szeretet?

Hová tűnt a Nap sugára,
ködbe borult a világ?
Nem hisz már nyitott szemének,
az a lélek, aki lát?
Szeretetlen lehet élni,
de hiszem, nem érdemes!
Érzés nélküli világban,
minden lépés végzetes!

Kihűl lassan a világunk,
minden szó szívünkre fagy,
s nem érzed saját erődet,
csak a gonosz tükre vagy!
Ölelés és mosoly nélkül
örök télre kárhozunk.
Félelmekből merítkezve
önmagunkra frászt hozunk.

Mi nem haldokolni jöttünk!
Megélni az életet!
Megtanulni szebben élni,
vajon mi történhetett?
Elrabolták a teremtést,
Atyánktól vett örökünk?
A szeretet idegen lett?
Miben leljük örömünk?

Mosolytalan reggelünket,
befordult nap váltja fel,
robotként éljük a létet,
senki, senkit nem ölel?
Elhiszed, hogy így kell élni,
ez az út maradt csupán?
Elhisszük a hazugságot,
és csak haldoklunk bután?

Aranyosi Ervin © 2020-10-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak vigyél magaddal…


Aranyosi Ervin: Csak vigyél magaddal…

Nem baj, hogyha elmész,
csak vigyél magaddal!
Hadd legyek árnyékod,
éjjel is, meg nappal!
Ne szaladj előre
és ne maradj hátra,
kézen fogva járva
nézzünk a világra!
Mert, ha együtt leszünk,
semmi sem hiányzik,
köztünk a szerelem
fényesen virágzik.

Aranyosi Ervin © 2019-07-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kis kalandom a konyhában


Aranyosi Ervin: Kis kalandom a konyhában

Lopakodtam, lopakodtam,
két lábra is álltam.
Mikor egy kis zajt hallottam,
kőszoborra váltam.
Nem mozdulok, így esetleg
nem vesznek majd észre,
s bejuthatok a konyhába,
az éttermi részre.
Meguntam a macskatápot,
más ebédre vágynék,
ezért kell úgy közlekednem,
csendben, mint egy árnyék.
Talán lelek finomabbat,
jobb ízűbbet itt bent.
Holnap pedig elmesélek
a kalandról mindent!

Aranyosi Ervin © 2019-03-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Ha elfordulsz


Aranyosi Ervin: Ha elfordulsz

(A Pink Floyd együttes On the turning away című dalának magyarítása
Az eredeti dal a YouTube-on: https://www.youtube.com/watch?v=ojf18wT_Xtk)

Ha a szem félre néz,
nem lát éhest, vagy félőt.
Mikor ellök a kéz,
nem ad többé erőt,
nem segít fel egy mélyben csüggedőt,
kinek az élete már félbetört
amikor nem is veszed észre őt,
te is szív nélkül élsz!

Ez egy átok csupán,
fényed árnyékká szürkül,
és csak merengsz bután,
furcsa közönyben élsz
mástól vársz megoldást s nem remélsz
néha égen szállsz, és néha félsz,
de már mást gondolsz, mást beszélsz,
ha már szív nélkül élsz.

Mikor leszáll az éj,
A nappal elfogy, mert rövid.
Szótlanok csend falán
a dal széjjeltörik,
Suttognak olyat mi nem volt talán,
rájuk a hold is jeget szórna tán
megtörik szívük fagyos oldalán.
Ha a szem félre néz…

Nehogy már félrenézz!
Nyisd ki végre a szemed!
Nehogy már félrenézz!
Kell, hogy lelkedbe láss,
ott van kihunyva a tűzvarázs,
világot lángra gyújtó látomás,
amit bárhol jársz is kell, hogy láss
mikor szeretve élsz!

Aranyosi Ervin © 2018-10-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lámpást viszek…


Aranyosi Ervin: Lámpást viszek…

Lámpást cipelni jöttem én,
járjon előtted tiszta fény.
Hogy megtaláld a jó utat,
amit a fényt hozó mutat.

Ha jössz utánam mutatom,
s végig kísérlek utadon.
Ám dönthetsz már másképpen is!
Válassz hát! Utad merre visz?

Lelkedbe látsz, ha kell a fény,
biztatlak jöjj, van még remény,
az út egy szebb világba visz,
amelyben lelked egyre hisz.

Ám, fel is adhatod hited!
De lelked pont az menti meg?
Járhatsz körbe, magad körül,
de meglásd, lelked nem örül.

Járhat eszed rossz dolgokon,
s mondhatod: – Épp gondolkodom!
Ám ha a sötét útra lépsz,
vajon azzal majd többre mész?

A bűnöd visszaszáll reád,
ne légy te egy “se hall, se lát”,
keresd a jót, leld meg a fényt,
adj magadnak egy jobb esélyt!

Lámpást adott az Istenem,
hogy fényben élj, gyere velem!
De dönthetsz úgy, hogy itt maradsz,
és inkább sötétben haladsz.

Lámpámat én még cipelem,
akad még fény a szívemen,
lesz még akinek adhatok,
fényt és utat mutathatok.

Hiszen a fény a szeretet,
s ha becsukod is szemedet,
megérint téged akkor is,
átmelengető Napba visz!

Mi kell? Az árnyék, vagy a fény?
A gyűlölet, vagy a remény?
Szeretet kell, vagy félelem,
ha jóra vágysz, maradj velem!

Aranyosi Ervin © 2018-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ketten vagyunk


Aranyosi Ervin: Ketten vagyunk

Ketten vagyunk, Én és az álomképem.
Mint fény, s az árnyék, mindig együtt leszünk.
Melyik kell néked, a valódi énem?
Vagy az a másik, mit elképzelt eszünk?

Tudod, a lényem mindig felruházod,
– ráaggatsz címkét, s magyarázatot.
És hogyha tévedsz? Ha becsapott világod?
Engem hibáztatsz, mert nem olyan vagyok!

Ismerj meg engem, önmagadba nézve!
Mi az, mi vonz, s mi az, ami taszít?
A külvilág, lelkednek tükörképe.
Elfogadásra, megértésre tanít!

Aranyosi Ervin © 2018-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Mit jósol a medve


Aranyosi Ervin: Mit jósol a medve

– Kijön, vagy bent marad? – tanakodott Lackó.
– Milyen időt jósol az idén a mackó?
Tovább álmodozni, van-e neki kedve,
vagy kint marad köztünk, szépben reménykedve?
Közeleg a tavasz, vagy a tél feltámad?
Visszamegy aludni, szundít még egy párat?
Vagy ünnepli velünk a Napot az égen,
s olyan szép tavasz jön, mint amilyen régen!

Kíváncsian várjuk, kijön-e a medve,
figyeljük az arcát, mihez támad kedve.
Lassan előcammog, most kiderül végre,
milyen időt jósol, ha felnéz az égre.
Vajon meglátja-e a saját árnyékát,
vagy mint rossz időjós, mond tücsköt, meg békát?
Vagy dörmög magában, s nem árul el titkot:
Láthatod-e eztán az erdőben itt-ott?

Hát kijött a Maci, s látta az árnyékát,
rögtön jelezte is az alvó szándékát.
Hosszú lesz még a tél, a maci úgy véli,
alszik, az életét barlangjában éli.
Na majd megfigyeljük, jó jós-e a medve,
ne legyünk a téltől úgy elkeseredve.
Van ám benne szép is, van ám benne jó is,
és ha lesz egy kis hó, élvezi Lackó is!

Aranyosi Ervin © 2018-02-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva