Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Elindulnék a szeretet útján


Aranyosi Ervin: Elindulnék a szeretet útján

Elindulnék megszámolni,
hány lépés is a világ.
Megpróbálnék jobbá tenni
minden embert, aki lát.
Megpróbálnék mosolyt csalni
az arcukra, ha lehet,
arra vágyom, terjedjen el
mindenütt a szeretet!

Elindulnék a világba,
keresnék barátokat.
Vigasztalnék elesettet,
kinek szíve fáj sokat.
Álmodnék egy szebb világot,
s hívnék minden álmodót,
terjesszük el álmainkat,
ültessük el csak a jót!

Refrén:
Volna kedved velem jönni?
Volna kedved nevetni?
Volna kedved a világot
boldogabbá szeretni?
Volna kedved simogatni,
már megfáradt lelkeket?
Volna kedved tenni érte,
hogy terjedjen a szeretet?

Elindulnék a világba,
s tán jönnének mások is,
ha van kedved, gyere velem,
hogy másokat bátoríts!
Szeretetnek fénylő lángját,
tápláljuk, s adjuk tovább!
Tegyük jobbá világunkat,
szívünkből adjunk csodát!

Refrén:
Volna kedved velem jönni?
Volna kedved nevetni?
Volna kedved a világot
boldogabbá szeretni?
Volna kedved simogatni,
már megfáradt lelkeket?
Volna kedved tenni érte,

Refrén2:
Volna kedved, volna kedved?
Én már holnap indulok,
Szeretettel más szívekhez,
szép szóval is eljutok.
Hiszem, nem kell többet tennünk,
csak szívünkből szeretnünk!
Jó érzéstől, kitisztul majd
a zord ég is felettünk!

Aranyosi Ervin © 2020-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Búbos Banka, a tündérlány

Fénykép: Balog Lajos

Aranyosi Ervin: Búbos Banka, a tündérlány

Búbos Banka tündérlány volt,
amolyan kis jó boszorkány,
kinek volt szép tudománya,
s varázssíp is szólt a torkán!

Ha nem látták, átbucskázott,
kedves, színes madárrá vált,
így járta a nagyvilágot,
és repülve élte álmát.

Bejárta a mezőséget,
élvezte az életét,
megcsodálta a világot,
s minden szép volt, meseszép!

Néha szél hátán repülve,
repkedett a fák felett,
néha versenyt szállt nevetve,
előzve pár verebet.

Patak parton, árok szélén,
megállt nézni a vizet,
a látványért a pataknak,
tükörképével fizet.

Rendbe tette tollacskáit,
felkötötte a haját,
copfjából búbot varázsolt,
hajkorona taraját.

Lepkékkel is kergetőzött,
majd friss fűbe elhevert,
ám egy kicsit egyedül volt,
barátokra sose lelt.

A kisebbek féltek tőle,
s veszélyesek a nagyok.
– Csoda szép az én világom,
de oly egyedül vagyok!

Erdőbe szállt s ott egy ágon,
kényelmesen megpihent,
Alatta egy hangyasor ment,
egy egész nagy regiment.

A hátukon élelmesen
sok élelmet cipeltek,
amitől a nehéz napok
a hangyáknál kiteltek.

Ahogy üldögélt az ágon,
a fán kinyílt egy odú,
mókus néni jött ki rajta,
s látszott rajta: szomorú!

Búbos Banka nézte, nézte,
s megsajnálta: – Jaj, szegény,
milyen bánat nyomja lelked?
Segíthetek rajtad én?

Mókus néni körül nézett,
s meglátta a madarat.
Nem indult el az útjára,
s talán jobb is ha marad!

– Jaj, kedveském – siránkozott,
beteg lett a gyerekem,
lázas is, és nincs étvágya,
s nincs kedve jönni velem.

Odú mélyén, ágyát nyomja,
fájós, nyűgös, kedvtelen,
rossz nyavalya ébresztette
fel ezen a reggelen.

Erre így szólt Búbos Banka:
– Megnézem, meggyógyítom,
dalolok egy gyógyító dalt,
és jobb kedvre vidítom!

S úgy is lett, ahogy ígérte,
ahogy kedves dala szállt,
úgy repült el a betegség,
s mókus kedve jobbra vált!

Mert ez egy kis varázs dal volt,
mitől a kór menekült,
s a kis mókus rögtön gyógyult,
s már az ágy szélére ült.

– Anyukám, úgy megéheztem –
szólt a mókus csemete
tudnál adni egy kis diót,
jól esne a csemege.

Anyukája vitte hírét,
Búbos Banka kész csoda!
Ha valaki nincsen épp jól,
hát hívjátok el oda.

Meg is hívták onnan kezdve,
gyógyított is remekül,
mert hol Búbos Banka dalol,
a betegség menekül.

Nem volt többé már magányos,
gyógyított sok beteget,
s örült lelke nagy titokban,
hogy közöttük lehetett.

Mennyi hála szállt feléje,
oly boldog volt a szíve,
sok baráttal gazdagodott
a kis tündér, izibe’.

Este aztán haza repült,
lassan visszaváltozott,
és örült, hogy a varázslat,
ennyi barátot hozott.

Hogyha látod Búbos Bankát,
tudd, hogy ő egy tündérlány,
este biztos átváltozik,
mikor a Nap halovány.

Nyugovóra tér házában,
csuda szépet álmodik,
nappal lehet erre jár majd,
ha sokáig várod itt!

Te is szert tehetsz barátra!
Ez a mese lényege.
Benned is élhet varázslat,
mint egy tündér éneke.

Rá kell lelned, mivel tennéd
szebbé mások életét?
Mi a te saját varázsod,
mitől gazdagabb a lét.

Miben lehetsz tehetséges,
s mire jó az másoknak?
Ha majd szíved adni képes,
a többiek rászoknak!

Mert ki szeretettel adja,
arra a jó visszaszáll,
a szívből kiküldött jóság,
jólesőn visszatalál!

Aranyosi Ervin © 2020-05-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Süni-cica visszaváltozik


Aranyosi Ervin: Süni-cica visszaváltozik

Süni-cica megunta,
a tüskés rút kabátot,
amióta tüskéje nőtt,
nem talált barátot.

Már mindenki elkerülte,
senki nem szerette,
a napocska nem sütött rá,
árnyék ült felette.

Nem állt szóba vele senki,
már nem simogatták,
jó nagy ívben elkerülték,
folyton békén hagyták.

Kezdett tehát unatkozni,
magányos volt, árva,
sajnálta a sok-sok időt,
mely ezért ment kárba.

Úgy döntött, hogy felkeresi
újra a Jótündért,
változtassa a tüskéket
cicaszőrre tüstént.

Ám a tündér nem akarta
visszavarázsolni:
– Nem úgy van, hogy kitalálom,
aztán jövök szólni!

Ezt akarom, azt akarom,
ám nem tudom, mégse!
– Magyarázott a Jótündér –
hogy a cica értse.

Nem úgy van, hogy kitalálom:
– kell a tüskés holmi!
Azután meg rohansz hozzám,
visszavarázsolni.

A varázslat csak akkor jó,
hogyha van értelme,
hogyha folyton varázsolnék
értéke sem lenne.

Döntened kell, átgondolni,
hogy mi akarsz tenni,
nem lehet a jó tündérhez
öt percenként menni!

De nem bánom, most az egyszer
visszavarázsollak,
ám tüskéért ne keress már,
ne jöjj hozzám holnap!

S lám, a cica megígérte,
nem kér többé tüskét,
így lett aztán a szőrméje
újra mindenütt szép!

Hej, azóta nagyon boldog,
van megint barátja,
szeretgetik, simogatják,
s ezt boldogan látja.

Másokhoz is kedvesebb lett,
megtanult szeretni,
így már könnyebb barátokkal
magát körül venni!

Aranyosi Ervin © 2020-05-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Saját bunda


Aranyosi Ervin: Saját bunda

Nézegetem körbe-körben,
önmagamat a tükörben:
– Van-e hozzám fogható?
Csudaszép az, amit látok,
irigyelnek a barátok,
és ez lelkemig ható!
Megcsodálják csíkos bundám.
Mitől ilyen? Bárcsak tudnám!
De én pont így szeretem!
Soha másé nem kell nekem,
amíg élek ezt viselem
és soha le nem vetem!

Aranyosi Ervin © 2020-01-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Szeretetdal


Aranyosi Ervin: Szeretetdal

Írtam egy dalt neked,
és ha elhiszed,
a szívedbe zárod és elviszed.
Egy furcsa dal,
ami rád nevet,
ami mosolyt fakaszt, mit a szív szeret.

Amikor szól neked,
csak a szív vezet,
élvezni kezded az életet.
Amikor elhiszed,
amikor élteted,
barátok dalolnak még veled!

Refrén: Legyen ez a dal a himnuszunk,
benne van a szó, amit tudunk,
mindenkinek szól, nekem, s neked
ha megszólal a békét élteted.
Legyen ez a dal egy szép levél,
vigye el a szív, dúdolja szél,
Lélekben legyen mindig veled,
boldog az a szív, amely szeret,
amely szeret, amely szeret.
boldog az a szív, amely szeret!

Hoztam egy dalt neked,
és ha dúdolod,
ez átírhatja a holnapod.
Egy furcsa dal,
talán élvezed,
ami szívből szól, s táncra kél veled.

Refrén: Legyen ez a dal a himnuszunk,
benne van a szó, amit tudunk,
mindenkinek szól, nekem, s neked
ha megszólal a békét élteted.
Legyen ez a dal egy szép levél,
vigye el a szív, dúdolja szél,
Lélekben legyen mindig veled,
boldog az a szív, amely szeret,
amely szeret, amely szeret.
boldog az a szív, amely szeret!

Írtam egy dalt neked,
és ha elhiszed,
a szívedbe zárod és elviszed.
Egy furcsa dal,
ami rád nevet,
ami mosolyt fakaszt, mit a szív szeret.

Amikor szól neked,
csak a szív vezet,
élvezni kezded az életet.
Amikor elhiszed,
amikor élteted,
barátok dalolnak még veled!

Aranyosi Ervin © 2016-10-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ígéret a pacinak


Aranyosi Ervin: Ígéret a pacinak

Meglátod, majd úgy megnövök,
ülök majd a hátadon!
Szeretetem addig is majd,
rendszeresen átadom.

Megtanulok lovagolni,
mindenfelé elviszel,
elmesélem vágyaimat,
te meg mindent elhiszel!

Fontos, hogy te ne nőj tovább,
maradj mindig ekkora!
Hisz’ tudod, a méret fontos,
nem a barátok kora!

Néhány év, és biztonságban
ülhetek a hátadra.
Addig csak úgy néha-néha,
a hátadra ráadva!

Aranyosi Ervin © 2018-06-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kutyaországban jártam!

Fotó: Facebook

Aranyosi Ervin: Kutyaországban jártam!

Lefeküdtem, elaludtam, álmom útján jártam,
álmomban én önmagamat – képzeld – hol találtam!
Olyan országba jutottam, hol csak kutyák voltak,
kutyanyelven beszélgettek, kutyanyelven szóltak.

Vakkantottak és csaholtak – én figyeltem őket –
láttam kutya-férfiakat, s persze kutya-nőket!
Volt ott sok kis kutyagyerek, pedigréjük nem volt,
mégsem láttam kutyaorrot, mit gazdája fenn hord!

Bár a rangsor megvolt köztük, nemigen harcoltak,
nem siettek, nem futottak, csak úgy araszoltak.
Szépen köszöntötték egymást, szépen körbejárták,
megszaglászva társaikat szívüket kitárták.

Néha összedörgölőztek, vagy játszottak egyet,
kivel jó volt ez a játék, jó barátok lettek.
Kutyaházat, kutyaólat én sehol sem láttam,
kint laktak mind a szabadban, szabadon és bátran.

Néha, mikor megéheztek, élelmet kerestek,
kutya vonyító-koncerttel teltek el az estek.
Mindannyian énekeltek a nagy, kövér Holdnak,
elmondták, hogy milyen jó is itt egy Földlakónak!

Jól megfértek egymás mellett, hisz szívük nem ártott,
kutyák között, bizony senki, senkit meg nem bántott.
Csak egy dolog hiányzott e nemes kutyanépnek,
mind-mind egy gazdára vágyott, kiért szíve éghet.

Hát, amikor észrevettek, mind odajött hozzám,
udvaroltak, kedveskedtek, hátha viszonoznám.
Mindegyiket simogattam, kedvesen becéztem,
mindegyiknek a szemébe mélyen belenéztem.

Belenéztem a szemükbe, s a szívükbe láttam,
szeretettel telt meg szívem, hisz jó helyen jártam.
Mindegyik csupán azt kérte, legyek a gazdája,
hűséges lesz, szeretni fog, s ezzel meghálálja.

Mindnek mondtam, hogy szívesen, hiszen erre vágyom,
s én lennék a legboldogabb ember a világon.
Így lettem hát kutyaország első, nagy királya,
s egyből milliónyi kutya kedves, jó gazdája.

Úgy döntöttem, minden éjjel vissza fogok térni,
s a kutyáim szeretetét mindig fogom kérni!
Jól fogok majd bánni velük, s lesz részük a jóban,
simogató két kezemben, kedveskedő szóban.

Ezért, ha az álom eljön, mindig visszatérek,
az áradó szeretetből nagy adagot kérek.
Kitárom az én szívem is, szolgálom a népem,
hisz a legszebb foglalkozás: – Ez, tulajdonképpen!

Aranyosi Ervin © 2018-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A barátok…


Aranyosi Ervin: A barátok…

A barátok támogatnak,
felemelnek, erőt adnak.
Közelebb visznek a célhoz,
ami téged megacéloz.
Segítenek célba jutni,
önmagadat többnek tudni.
Támogatnak és szeretnek,
a lelkedhez közelednek,
hogy könnyebben legyél boldog,
véghez vihess sok szép dolgot!

Becsüld hát meg a barátod,
segíts rajta, hogyha látod,
szüksége van segítségre,
te is tehetsz érte végre.
A barátság így működhet,
kölcsönösség összeköthet.
Ha van néhány jó barátod,
velük szépül a világod,
lelkük velük gazdagodhat,
életedbe sok fényt hozhat!

Aranyosi Ervin © 2017-11-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Újra itthon (dalszöveg)

Aranyosi Ervin: Újra itthon
(Blackmore’s Night: Home Again című dalának magyarítása)

Jártam a világnak,
számos szép helyén,
új kalandra csábított a vágy.
De mit számít mindez,
ha szívem rejtekén,
egy érzés mindig visszahúz hozzád.

Refrén:

Drága jó barátok,
régi cimborák
a világot bárhol járom én,
hangotok meghallom,
a szív hívószavát,
álmaimon át repül felém.

Táncot jár a holdfény,
az eső dalol,
Itthon érzem magam én csak jól!
Nevet rám a napfény,
madár hangja szól,
itthon érzem magam én csak jól!

Ha játszol a tűzzel,
megégeted magad,
de kaphatsz még a sorstól új esélyt!
Ha tanulsz belőle,
az jó tapasztalat,
de ne feledd, ki itthon vár és félt!

Refrén:
Drága jó barátok,
régi cimborák
a világot bárhol járom én,
hangotok meghallom,
a szív hívószavát,
álmaimon át repül felém.

Táncot jár a holdfény,
az eső dalol,
Itthon érzem magam én csak jól!
Nevet rám a Napfény,
madár hangja szól,
itthon érzem magam én csak jól!

Mikor elfáradok
visszatérhetek,
csendben ülni, s megpihenni én.
Megrohan sok emlék,
– de szép volt veletek –
s őrzöm kincsem szívem rejtekén!

Refrén:

Drága jó barátok,
régi cimborák
a világot bárhol járom én,
hangotok meghallom,
a szív hívószavát,
álmaimon át repül felém.

Táncot jár a holdfény,
az eső dalol,
Itthon érzem magam én csak jól
Nevet rám a Napfény,
madár hangja szól,
itthon érzem magam én csak jól!

Drága jó barátok,
régi cimborák,
a világot bárhol járom én,
hangotok meghallom,
a szív hívószavát,
álmaimon át repül felém.

Táncot jár a holdfény,
az eső dalol,
itthon érzem magam én csak jól
Nevet rám a Napfény,
madár hangja szól,
itthon érzem magam én csak jól!

Táncot jár a holdfény,
megdobban a szív
amikor megérzem az otthon hív!
Felderül a lelkem,
az Isten megsegít,
amikor meghallom az otthon hív.

Aranyosi Ervin © 2017-09-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nézzünk farkasszemet!


Aranyosi Ervin: Nézzünk farkasszemet!

Nézz jól a szemembe,
nézzünk farkasszemet!
Szememen át lásd meg
hó-tiszta lelkemet!
Én a te lelkedbe,
szintén belelátok,
s ha tetszik a látvány,
lehetünk barátok.

Egyetlen nézésből
megtudom, ki lehetsz,
hozzám vajon milyen
szándékkal közeledsz?
Ha a szándékod jó,
a szemeden látom,
akkor elfogadlak,
s lehetsz a barátom!

Aranyosi Ervin © 2017-08-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Fotó: Ádám Korinna