Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ne nyúlj az őzgidához!

Ne nyúlj az őzgidához

Elfektetett őzgida (fotó: Polster Gabriella)

Aranyosi Ervin: Ne nyúlj az őzgidához!

Ha erdőn-mezőn jársz, s őzgidára lelnél,
kérlek, ne nyúlj hozzá, tudom, kedveskednél,
csak megsimogatnád, lelked erre vágyna,
ám ne tedd! A gida hátrányára válna!

Tudd, azért, mert fekszik, nem beteg, nem árva,
így van biztonságban, az anyjára várva.
Kérlek, hagyd őt nyugton, ne kezdjen el félni,
menj tovább utadon, hagyd a gidát élni.

Anyja fektette el, legyen biztonságban,
a magas fű között hagyja általában.
Több oka is lehet, hogy magára hagyta,
talán csak enni ment el az istenadta.

Olyankor is így tesz, mikor veszélyt érez,
s így a ragadozó nem jut kicsinyéhez.
Az anya ilyenkor feltűnően “meglép”,
s így vonja magára a támadó figyelmét.

Ha gidát találnál, kérlek, hagyd őt békén,
ne hagyd az illatod gidán, vagy vidékén,
ne ejtsd szeretetből, rajongásból túszul,
mert anyja ott hagyja, s akkor éhen pusztul.

Aranyosi Ervin © 2016-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hasonulás


Aranyosi Ervin: Hasonulás

Én nem hallok, én nem látok,
én meg nem beszélek!
Elfogadom úgy, ahogy van,
s tudatlanul élek.
Biztos úgy jó, ahogy mondják,
az Ő tudományuk!
Nincs diplomám, se ötletem,
– hallgatok reájuk.
Ők hozzák a szabályokat,
én pedig betartom.
Ha az eszem mást diktálna,
úgy sem lenne pardon.
Így legalább békén hagynak,
dolgozom ezerrel,
majom vagyok, utánozok,
pont úgy, mint egy ember!

Aranyosi Ervin © 2014-11-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva