Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nézni is rossz!


Aranyosi Ervin: Nézni is rossz!

Jaj Istenem, nem bírom már,
összevissza beszélnek!
Okoskodnak, hazudoznak,
s ebből szépen megélnek!
Rémisztgetik a butákat,
fegyverük a félelem,
én bíz’ rögtön rendet tennék,
próbálnák meg énvelem!
Minden nap más az igazság,
s gondolkodni sem szabad!
Rossz, ostoba szabályok közt,
normális egy sem marad.
A sok birka tépi egymást,
és megvédi a csalót…
Az meg másnap bejelenti,
hogy az egész kacsa volt!

Aranyosi Ervin © 2020-06-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Noé birkája


Aranyosi Ervin: Noé birkája

Noé újra készülődik,
épített egy bárkát,
csakhogy mások, odafentről
hajóját meglátták.
Elterjedt a médiában:
– Özönvízre készülj,
de ha lenne elég időd,
asszony, azért még szülj!

Noé ahogy egykoron is,
állatokat mentett,
felvitt tehát a bárkára,
minden párból egyet.
Ám a bárka félig sem telt,
sok faj már kipusztult,
ezért aztán Noé apánk
egy hirdetést posztolt.

Kerestetik olyan ember,
kit lehet vezetni,
akit mások megvezetnek,
s nem képes szeretni.
Aki elvan önmagával,
mégis van egy párja,
aki folyton minta szerint,
mások útját járja.

Ki elhiszi, a hatalom
nincs másért, csak érte,
és a buta törvényeket
önmagára kérte.
Aki betart minden szabályt,
ahogy meg van írva,
akit bárki irányíthat,
s úgy él, mint egy birka.

Hogyan, hogy nem, gyűlt a tömeg,
jaj, sok volt belőlük,
Noé lassan a világot
alig látta tőlük.
Hogyan kéne választani,
birkák tömegéből,
amikor egy üzenet jött,
egyenest az égből.

– Hagyd fiam a sok-sok kergét,
miattuk csinálom,
mert az újabb özönvíz
egy jövőt hozó álom.
Ezek közül egyet válassz,
kinek nincsen párja,
ki látástól – Mikulásig
kanosszáját járja!

Aki másoknak dolgozik,
kinek nincs családja,
aki szabadidejében
a cégét szolgálja.
Ki benyal a főnökének,
másokat beárul,
hátha magasabb beosztás
kap majd jutalmául.

Aki csak a munkának él,
nem akar családot,
éppen ezért egyedüli,
birkasággal áldott.
Hát keresd meg azt az egyet,
a többit hagyd magára,
híreszteld el, hogy akciós
lett az agy mag ára.

Meglátod, mind elrohannak,
mindegyiknek ész kell,
a fejükben a sötétség,
s az ész helye fészkel.
Azt az egyet, aki marad
elnevezem rólad,
Noé birkájának hívom,
könyvembe ezt rójad!

Aztán jöhet az özönvíz,
tisztuljon a Föld meg!
Majd meglátod, magától is
kihal a jelölted.
Hisz magában boldogulni
sohasem lesz képes.
Így majd te a családoddal
szebb jövőbe léphetsz.

Aranyosi Ervin © 2019-08-31
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nyájas mese


Aranyosi Ervin: Nyájas mese

Vezérürün szól a kolomp,
követi őt a sok bolond.
– Vannak újabb híreim!
Gyertek enni híveim!

Hallhattátok tőlem párszor,
követem ha hív a pásztor!
Így hát mindenről tudok,
hírekhez csak én jutok.

Én vagyok a főkolompos,
s azért jutottam kolomphoz,
mert hatalmas az eszem,
amit Ő mond, azt teszem!

Ti meg kövessetek engem,
a vezetőt látva bennem.
Mert én oly oKos vagyok,
a kolompom is ragyog.

S lám, én nektek közvetítem,
mit mondott az ember-isten,
adakozzatok neki,
a jó szénát szereti!

Amíg azt én megeszem,
fogadjatok szót nekem,
csendben imádkozzatok,
vastag gyapjút hordjatok.

Ezt a gyapjút adjuk néki,
ha már olyan szépen kéri,
mi másikat növesztünk,
jóságáért törlesztünk.

Imádkozzunk hozzá okkal,
szálljon szembe farkasokkal,
védjen minket, ha lehet,
szálljon ránk a szeretet.

Mert ő jó, meg nagy, meg bátor,
imádja a birkatábor.
Bégessetek mind neki,
ezért hajt majd rendre ki!

Ám jó lesz, ha tőle félünk,
általa, de érte élünk,
imádjuk, hisz oly hatalmas,
nem úgy öl meg, mint a farkas.

Tőle, szülhetsz gyereket,
de add neki tejedet,
vagyis azt a felesleget,
mit gyermeked meg nem evett.

Ő először megfej téged,
megszerzi a nyereséget,
ami marad, add fiadnak,
s hálálkodjál az uradnak!

Túrót, sajtot, gyapjút, szénát,
add neki, s a létet éld át,
s érezd magad szabadabbnak,
étket kaparj csak magadnak!

Vezérürün szól a kolomp,
követi őt a sok bolond,
templommá vált az akol,
s ott bégetnek valahol…

Aranyosi Ervin © 2019-06-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Harmadnapon…

Festmény: Víg Ottó: Harmadnapon

Aranyosi Ervin: Harmadnapon…

Nem akarok már többé hazugságot!
Ne szédítsétek tovább a világot!
Tegyetek jót, hisz mind azért vagyunk!
Mert ahogy vetünk, pont úgy aratunk!

Éljetek békében együtt, a jóban,
leljetek megnyugvást itt, a valóban!
Álljatok már saját lábatokra,
hogy nézhessetek büszkén magatokra!

Rég harmadnap van, feltámadni kéne,
és kiáradni, önmagunkba nézve,
megérteni, hogy valakik vagyunk!
Van lelkünk is, nemcsak sivár agyunk.

Vakon hiszel, s mint állatot vezetnek,
sosem leszel része a szervezetnek!
Kilök magából, és ott maradsz vakon,
mint síró barmok vágóhidakon.

S lám, mindig van egy álnok, gaz csalétek,
mindennap dobnak egy koncot elétek,
hogy legyen min elmarakodnotok,
s mint robotok tegyétek dolgotok!

Nem lenne jobb, átírni ezt a sorsot?
Inkább a lélek súlyos terhét hordod,
csak részt kérhess a megcsúfolt világból,
ami felett az üszkös tető lángol.

Nem látod át, hogy színjáték az élet?
Hogy hazugság minden rád szórt ígéret?
Mi közben dőzsöl ki e darabot írta,
s követi őt a sok húsvéti birka.

A Megváltó is bömbölne, ha látna,
hogy mivé lettünk sok évvel utána,
mindőnkre vár ma is az a kereszt,
mit cipelünk, hisz el sosem ereszt.

Ö feláldozta önmagát miértünk,
s mi sajnáljuk, de még semmit sem értünk!
Bután élünk, s egyszer bután halunk,
s már nem hisszük, hogy feltámadhatunk!

Aranyosi Ervin © 2019-04-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A farkas és a számolás…


Aranyosi Ervin: A farkas és a számolás…

Volt egyszer egy farkaskoma.
Ritkán várta nagy lakoma,
de nagy néha jóllakott,
s telten várt új holnapot.

Egyszer az történt vele,
nagyjából úgy dél fele,
hogy nagyon megéhezett,
s ebéd még nem létezett!

Kisétált a mezőre,
eltervezte előre,
birka lesz ma az ebéd!
Csak azt nem teszik eléd!

Azért bizony menni kell,
s nem érni be ennyivel,
el kell kapni, s megnyúzni,
a vackára elhúzni.

A mezőre ballagott,
hátha birkák vannak ott.
Egy dombra fel lépdel Ő,
a völgyben a legelő.

Széles réten sok a hely,
egy rakás birkára lel.
Ott találja a nyájat.
Mennyi finom, nagy állat!

Boldog volt, hogy ennyit lát,
számolni is kezdte hát.
Ahogy számolt úgy maradt,
mindkét szeme leragadt.

Egy, kettő… és számolta,
a többit már álmodta.
Három birka, négy birka,
ébren tovább nem bírta!

Álmában számolt tovább,
ha már kijárt iskolát,
tudta mekkora a tét,
hány birka lesz az ebéd.

Bizony megszámolt sokat,
anyákat, meg kosokat,
apró bárány, mennyi volt,
a bundájuk csupa folt.

Így számolt ő estelig,
közben gyomra megtelik,
álmában jól is lakott,
estére tüzet rakott.

Furcsa hangra ébredt fel,
ez amolyan életjel,
gyomra korgott egy nagyot,
s benne kétséget hagyott.

– Átaludtam a napot,
most még éhesebb vagyok!
– gondolta és felnézett,
s nem érti az egészet!

Közben rászakadt az éj.
– Na de Farkas, nehogy félj!
Bizony, ma már nem eszel,
gyomrod korog, az neszel.

Nincs már birka a mezőn,
hűlt helyük a legelőn,
hazamentek aludni,
az éjszakát letudni.

Vajon holnap lesznek-e,
a zöld fűből esznek-e?
A farkas is hazament,
éhes gyomra korgott bent.

Jó dolog a számolás,
lehet szép az álmodás,
ám jóllakva jobb neked,
az alvást is élvezet!

Ne számolj, inkább egyél,
inkább jóllakott legyél!
Utólag meg, számolva,
az álmod is szebb volna.

Ám, ha nem tudsz aludni,
akkor jó lehet tudni,
számolj birkát sorba meg,
hisz a tudás sokra megy.

Akkor használd mikor kell,
s ha tested álomra lel,
nem lesz a birka kevés,
jól jön majd a pihenés!

Aranyosi Ervin © 2019-02-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Köszönés


Aranyosi Ervin: Köszönés

Ha valaki köszön, ne nézz rá, mint birka,
ki a köszönésre nem lett megtanítva!
Fogadd illendően, köszönj neki szépen,
legyél udvarias mindenféleképpen!
Mert azért egy birka biztos visszabéget,
ne nézzenek le hát, már eleve téged.
Persze, még szebb, mikor te köszönsz előre,
s a normális nem küld el a legelőre!
Köszönésed ő is illendőn fogadja,
ettől is megszépül egy nem-birka napja!

Aranyosi Ervin © 2018-08-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Birka-mese

aranyosi_ervin-birka-mese
Aranyosi Ervin: Birka-mese

Egy hazában lakott a szarka, s a birka.
A birka dolgozott, ahogyan csak bírta.
A szarka figyelte, honnan lesz a pénze,
hogy a falatot a szájából kinézze.

Ígért neki fűt fát, – csodás füvű rétet.
farkastól megvédi, hogy ne legyen sértett.
Cserébe annyit kért, hogy élelmet hozzon,
dolga végeztével majd neki adózzon.

S lám a birka hitte, hogy a szarka képes
megóvni a nyájat, így hát a mellékest,
nem raktárba hordta, a szarkának adta,
magától a luxust könnyen megtagadta.

Úgy hitte fontosabb szerényebben élni,
mindent odaadott, csak ne kelljen félni.
Ám, ne hidd a szarka ennyivel beérte,
eledele után a gyapját is kérte.

Mikor szegény birka, mindet odaadta,
jött a szörnyű farkas, s torkát átharapta.
Van-e tanulsága ennek a mesének?
Hát csak azoknak van, kik birkasorban élnek.

Csak hát kényelmesebb jó birkának lenni,
mert, ha gondolkozol, nem fognak szeretni!
De ez csak egy dogma, s pont a szarka írta,
s azóta hiszi el minden kerge birka…

Aranyosi Ervin © 2013-07-05.
A vers  és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy birkának nézzenek!


Aranyosi Ervin: Ne hagyd, hogy birkának nézzenek!

Ülsz a Tv előtt. A híreket nézed.
Magad napról napra, rossz kedvűbbnek érzed.
Tehetetlen dühöd, egyre csak növekszik,
helyed a világban, régóta nem tetszik.
Úgy hiszed, a sorsod régen meg van írva,
ezért terelgetnek, úgy élsz, mint egy birka.
Nem csoda, hogy aggódsz, félelmek gyötörnek,
járványok, háborúk életedre törnek.

Gúzsba kötik régen összes figyelmedet,
s amit csak akarnak, azt etetik veled.
Pedig az a doboz, mit nap, mint nap nézel.
Egy szuggerálógép, mit egy csoport pénzel.
Mint egy kábítószer, önmagához láncol,
ahogy ott fütyülnek, az ember úgy táncol.
Tudatalattidat irányítják csendben,
ízlésed formálják, átvitt értelemben.

Kitörlik agyadból, minden célod, vágyad,
maradj inkább nyugton, abban nincs kockázat.
Hozzád hasonlóval, hogyha találkozol,
Tv-ből vett témát, borzalmakat hozol.
Energiád szintjét, leviszed jó mélyre,
borzalmak vonzását fejleszted tökélyre.
Aztán siránkozol: – Nem sikerül semmi!
Pedig többre vágytál, több akartál lenni.

Ám míg a Tv-re szűkül a világod,
a tényleges képet javulni nem látod.
Addig nem is lehetsz ura Önmagadnak,
míg a szemellenzők rajtad fönnmaradnak.
Kapcsold ki a Tv-t, nézd a valóságot,
próbáld szebbé tenni elcsúnyult világod.
Lépj egy apró lépést, s lesz aki segítsen,
– segíts önmagadon, s megsegít az Isten!

Aranyosi Ervin © 2012-02-11.
A vers  és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva