Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál


Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál

Minden, amit mással teszel,
egy napon majd visszajár.
A haragot, amit küldtél,
lehet, lelked issza már.

Azt add, amit elvársz mástól,
azt, aminek örülnél,
jobb az, mintha másokat csak
folyton képen törülnél!

Küldd inkább a mosolyodat
a világba szerteszét!
Szívét használja az ember,
ne csak “túl okos” eszét!

Szeretetet küldj másoknak,
ölelést, simogatást!
Tedd szebbé az életüket,
s figyeld csak meg a hatást!

A szeretet visszatalál,
érzed majd a melegét!
Csodák gyúlnak lángra benned,
s meglásd léted meseszép!

Emeld fel az elesettet,
a gyengének nyújts kezet,
ha így járod szép utadat,
földi mennybe elvezet.

A poklot is mi csináljuk,
hisz pusztít a haragunk.
Mikor pénzre, kincsre vágyunk,
s egyre többet akarunk.

Nem érjük be boldogsággal,
nem élvezünk örömet.
Jóból másokat kizárunk:
– Ne zavard a körömet!

Pedig inkább oda kéne,
be a körbe húzni őt,
lelassítva a rohanást,
megállítva az időt!

Megmutatni mindenkinek,
szebben élni, hogy lehet.
Megmutatni milyen az, ha
bennünket a szív vezet.

Próbálj szívvel közeledni,
szeress jobbá másokat.
Mert a szeretetlen lélek,
az igazán fáj sokat.

Nyisd hát meg a lelked bugyrát,
szeretettel töltve meg,
add tovább a lelked fényét,
hadd ébredjen a tömeg!

Nincs szükség csatározásra,
egy út van a szeretet,
adj az érző, szép szívedből
másoknak egy szeletet!

Ne ijedj meg, el nem veszhet,
egy nap majd visszakapod.
Így ereszd be a sötétbe,
melegítő szép Napod!

Aranyosi Ervin © 2017-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élvezd a világod!


Aranyosi Ervin: Élvezd a világod!

Nem igazán szerencsés cél
túlélésre hajtani.
Jobb lenne a jót megélni,
s jó irányba tartani!
Keresni a boldogsághoz
elvezető szép utat,
amit majd a szív érzése
szeretettel megmutat.

Jó lenne csak vidámsággal
fűszerezni a napot!
Arcon szép mosolyt viselni,
s ha másoknak ezt adod,
visszatér és jó érzéssel
tölti meg a lelkedet,
nincs boldogabb lélek annál,
mint akit egy szív szeret!

Aki napról napra él csak,
célok nélkül lődörög,
az nem tudja mi az élet,
s megszállták az ördögök.
Magányos csak akkor lehetsz,
ha bezárod szívedet,
mikor végleg elfelejted,
milyen, ha a szív szeret.

Engedd csak szíved szeretni,
s szeresd előbb önmagad,
ki kevésre tartja magát,
az mind egyedül marad.
Hogyan tudna más szeretni,
ha te magad sem tudod?
Elhiteted önmagaddal:
– Neked ez a sors jutott!

Vedd hát végre a kezedbe,
az életed fonalát,
ne vágyakozz túlvilágra,
hátha jobb lesz odaát!
Itt, e drága földi létben,
élvezd ki a napjaid,
hisz a holnap termő magja
szép szívedben ott lakik!

Teremts végre szebb világot,
vágyakozót, éltetőt,
sose állj meg utad során,
ne állj le a cél előtt!
Mindig kell egy újabb lépés,
legjobb hát, ha tervezed,
minden álmod teljesülhet,
mely felé a vágy vezet!

A túlélés csak zsákutca,
fordíts hát a sorsodon!
A teremtés képességét
én magamban hordozom.
Ha majd rájössz, ezt akarta
megmutatni Istened,
megtalálod a megoldást,
s jobbá válik életed!

Nyisd meg szíved mások előtt,
hadd láthassák, hogy ki vagy!
Akkor más sem fog bántani,
szeretni fog, s élni hagy.
Tegyél másért, könnyebb az út,
amikor a szív szeret,
csodásabb lesz ez a világ,
amikor már élvezed!

Aranyosi Ervin © 2017-11-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A harmadik vérkör


Aranyosi Ervin: A harmadik vérkör

Van egy folyó a testünkben, mely szívünkből árad,
benne a vért keringetni szívünk el nem fárad.
Szívünk beszív, aztán pumpál, úgy is mondjuk dobban,
a munkája, ha figyeled, nem marad titokban.

Van egy vérkör, a tüdőtől, mely oxigént szállít,
elhasználva a sejtekben másik gázzá válik,
és a vérünk gondoskodik az elszállításról,
széndioxidról beszélek, nem pediglen másról.

Belélegzünk, kilélegzünk, levegőt cserélünk,
s a vér ellát oxigénnel, ameddig csak élünk.
Minden egyéb tápanyagot is a vérünk szállít,
eljuttatja sejtjeinkhez, s a részünkké válik.

A képződött salakanyag ugyanígy tér vissza,
azokat is egytől-egyig a vérünk szállítja.
Mirigyeink váladékát is viszi magával,
serkent, avagy éppen gátol, hormon anyagával.

Immunrendszer? Védekezés? Vérünk részt vesz benne,
vérünk nélkül egész testünk oly védtelen lenne.
Mindent ellát tápanyaggal, éltet és vezérel,
ezért menthetsz életeket a szép, tiszta vérrel.

S van egy harmadik vérkörünk, ami láthatatlan.
A szeretetet azon árad lelki, szép alakban.
A szívünkből kiáramlik szerte a világba,
és amikor viszonozzák, megérint a hála.

A szeretet láthatatlan? Ha akarod látod!
Vele tudod szebbé tenni, akár a világot.
Ha a szereteted árad, gyógyít, megvigasztal,
a csodáktól roskadozó terülj-terülj asztal.

Fájó szíveket is táplál, felemel, jobbá tesz,
láthatatlan vérkörön át jutsz el más szívéhez.
Szereteted nem fogy, olyan akár a Nap fénye,
gazdagodik általa a világ összes lénye.

Más lelkében hálává lesz, s onnan visszaárad,
ha a szeretet vezérel, nincs gazdagabb nálad.
A szeretet szép folyóját engedd eláradni!
A Föld körül futótűzként körbe fog szaladni.

Érintsen meg minden embert, melegítsen lelket,
emeld fel a csüggedőket, benne reményt lelnek.
Fürössze meg a lelkeket fénylő áramában,
a harmadik vérkör legyen kötelék a mában!

Kötelék, mely egymáshoz fűz és megtanít élni,
ha mibennünk jóság bujkál, nincsen mitől félni!
Adjunk hitet szeretettel, s örüljünk, hogy élünk,
a szeretet szép vérkörén áradjon a fényünk!

Aranyosi Ervin © 2017-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mesélő angyal

Festmény: Jacsó Teodóra (akvarell)

Aranyosi Ervin: Mesélő angyal

Egyszer volt, hol nem volt,
talán a mesében…
Élt egyszer egy angyal,
zafír füvű réten.

Mikor eső esett,
szivárványt varázsolt,
és hogy meg ne ázzon,
az alá bemászott.

Vitte mesekönyvét,
és olvasni kezdte,
miközben a felhő
nedvét eresztette,

Napfényes perceket
olvasott belőle,
így a morcos felhő,
tovaszállt felőle.

Mindig és mindenre
volt egy jó meséje,
akinek gondja volt,
rögtön lett reménye.

Mert bizony az angyal,
mesével varázsolt,
mosollyal vidított,
bús lelkeket ápolt.

Minden apró gyerek,
ki róla vett példát,
megtanulta tőle,
hogy: – Mesédet éld át!

Keress olyan mesét
mely szíved vidítja,
mert a boldogságnak
vidámság a nyitja.

Amikor teheted,
végy egy mesekönyvet,
mert a mese szárnyán
élni, s szállni könnyebb.

Mikor bánatos vagy,
keresd meg az angyalt,
ő már a mesékkel
mást is megvigasztalt.

Egyszer volt, hol nem volt,
s lesz a valóságban!
Vidáman, nyílt szívvel
járjál a világban!

Angyal és a mese
mindig legyen véled!
Legyél attól boldog,
hogy álmaid éled!

Aranyosi Ervin © 2017-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Üzenet a nagyvilágnak


Aranyosi Ervin: Üzenet a nagyvilágnak

Üzenem a nagyvilágnak:
– Nem mehetek, otthon várnak!
Hazavárnak szeretettel,
a mennybe sem mehetek fel!
Hiszen nincsen más fontosabb,
mint ki ölel, szívvel fogad,
kinek minden nap hiányzom,
kinek jókedvét vigyázom!
Kinek fontos egészsége,
aki úgy vár haza: – Végre!
Akik nélkül nem megy dolgom,
akik hazavárnak otthon.

Üzenem a nagyvilágnak:
– Ha megyek is visszavárnak,
hazahúz a szívem, lelkem,
boldogságra csak itt leltem.
Szebb lehet a világ máshol,
de távol e kis hazától
honvágy kínoz, húzna haza,
s e kötelék sosem laza!
Mert szeretem a hazámat,
itt ér öröm, itt ér bánat,
itt kell boldogulnom, élnem,
sosem szabad elcserélnem.

Üzenem a nagyvilágnak:
– Szívemben nem maradt másnak
ilyen vonzó, kedves helye,
ezért térek vissza, bele.
Itt születtem, magyar vagyok!
Máshol élni? Akadna ok!
Ám mindenütt magyar lennék,
s visszahúzna minden emlék.
Visszahúzna szülőföldem,
sose legyen messze tőlem!
Anyanyelvem itt beszélik,
magyarságom csak itt élik!

Üzenem a nagyvilágnak:
– Az eszemben ősök járnak,
akik itt éltek e honban,
kiknek szíve velem dobban!
Üzenem a nagyvilágnak,
ha minden fát is kivágnak,
gyökereim idekötnek,
mert őseim visszajöttek,
visszatértek, s e hazában
hittek maguk igazában.
Nem érdekel, hogy mit hittél,
aki magyar, ma is itt él!
Kárpátok közt, magyar tájon,
lelkem helyét itt találom!

Aranyosi Ervin © 2017-10-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne féltsd a szívedet!


Aranyosi Ervin: Ne féltsd a szívedet!

Ne féltsd a szívedet,
engedd csak szeretni!
Akarj a boldogság
áramában lenni!

Hagyd, hogy csak jót adjon,
jó érzéssel teljen,
visszakapott érzést
gyakran ünnepeljen!

Ne féltsd a szívedet,
még ha fáj is néha!
Engedd, hogy az érzés
gyakran érjen célba!

Engedd a szívedet,
őszintén szeretni,
engedd be a Napot,
s hagyd benned nevetni!

Hadd áradjon benned,
az örömnek fénye,
légy a világodnak
legboldogabb lénye!

Ezt a ragyogó fényt,
engedd tündökölni,
arcodról a mosolyt
ne hagyd letörölni!

Ne féltsd hát a szíved,
szeress mást is jobbá!
Váljanak másoké,
tőled boldogokká!

Tárd ki a szívedet,
hogy mások se féltsék,
engedd, hogy örökre
nevük belevéssék!

Aranyosi Ervin © 2017-10-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne maradj ki!


Aranyosi Ervin: Ne maradj ki!

Kimaradsz a boldogságból,
ha nem mersz szeretni!
Ha ebben a szép világban
nem akarsz részt venni.
Kívülállóként figyeled,
hogy szeretnek mások,
s várod azt az életedben,
hogy majd legyen rá ok!

Mi lenne, ha megpróbálnál
szeretni ok nélkül,
hogy ne maradj szeretetlen,
s boldogtalan végül.
Adj jó esélyt önmagadnak,
s várd a boldogságot,
töltsd meg inkább szeretettel
az üres világod!

Engedd be s szeretetet,
fénylő szíved tárd ki!
Hadd lépjen be szeretettel,
kis kapuján bárki.
Bárki, aki téged szívből
megszeretni képes,
bárki, kinek te is eljutsz
szerető szívéhez!

Bezárt szívvel – hidd el nekem –
nem érdemes élni!
Ha nem hinnéd, hitrendszered
ki kéne cserélni.
Szeretettel vagyunk készen
csak a boldogságra,
tekints tehát szeretettel
mától a világra!

Légy része a boldogságnak,
hidd el, ez a dolgod,
egy értelme van a létnek,
ha az ember boldog.
Boldogítsuk egymás szívét,
szeressük csak jobbá,
váljunk hát jobb emberekké,
földi angyalokká!

Aranyosi Ervin © 2017-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne igazit keress!


Aranyosi Ervin: Ne igazit keress!

Vannak emberek, kik túl soká keresnek…
Egész életükben az igazira lesnek.
Elhiszik, hogy olyan létezik e létben,
s amíg nem találják, szívük addig tétlen.
Az igazi, nem egy ember általában,
minden ember hordoz egy részt önmagában,
mely tán tökéletes, szép emberi érték,
de a teremtéskor kincseit szétmérték.

Mindenkiben találsz belőle egy cseppet,
amit egy másik szív őszintén szerethet.
Persze, mindőnk visel némi gyarlóságot,
ami megszürkíthet egy plátói álmot.
Miért is kell nekünk a Föld összes kincse,
hogy a szívünk mindezt sajátnak tekintse?
Miért nem érjük be apró kis csodával,
szívben tükröződő, fénylő csillogással?

Vannak emberek, kik folyton csak csalódnak,
nagyravágyásukban folyton becsapódnak.
Nem lelik másokban az igazt, a szépet,
egyetlen lélekben keresnek egészet.
Tudd, az az igazi, akit tudsz szeretni,
kivel lelked képes boldogan nevetni,
aki vonz magához, mert van cseppnyi bája,
mely mellett eltörpül számtalan hibája!

És a sok hibáját, mind el kell fogadnod!
A szép kapcsolatban önmagadat adnod!
Eszedbe ne jusson változtatni rajta,
mert a szerepjáték oly hálátlan fajta!
S tudd, hogy a párodon sem tudsz változtatni,
hite határolja, úgy sem tudsz rá hatni,
csak időlegesen képes változásra,
nem tud fátylat dobni megrögzött szokásra.

Nincsen tehát nagy Ő, csupán kicsik vannak,
a legfontosabbat keresd meg magadnak,
amire nagyon vágysz, s lelkednek hiányzik,
ami talán párod lelkében tanyázik.
Ne igazit keress, inkább boldogságot,
mert ha mindent akarsz, meg sosem találod!
Olyan lelket keress, ki magával ragad,
kivel boldogabbnak érezheted magad!

Aranyosi Ervin © 2017-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Boldogságra vágyunk!


Aranyosi Ervin: Boldogságra vágyunk!

Apró, kicsi szívünk szeretetért koldul,
bennünk a szeretet kicsit túl is csordul!
Szeretnénk valakit őszintén szeretni!
mondd csak, te nem akarsz a mi gazdánk lenni?

Vagy csak egyikünké, s hidd el, majd meglátod,
szeretettel telik meg szíved, s világod!
Kell nekünk valaki, akire felnézzünk,
aki iránt csodát, szeretetet érzünk.

Aki a gazdánk lesz, s gondoskodik rólunk,
kit boldoggá teszünk. Még időben szólunk!
Nem vágyunk kincsekre, kevéssel beérjük,
csak a szereteted, figyelmedet kérjük!

Légy a legfontosabb, kérünk légy a gazdánk,
– a boldog kutyus címkét, kérünk te ragaszd ránk!

Aranyosi Ervin © 2017-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tervezem a boldogságot


Aranyosi Ervin: Tervezem a boldogságot

Figyelem a nagy világot,
annyi szépség, csoda vár.
Engedjetek végre élni,
engedjetek oda már!
Mosolyomat hadd szórjam szét,
áradjon a szeretet,
úgy hiszem, hogy nekem szánták
az angyali szerepet!
Mindenkire rámosolygok,
s rögtön minden szem ragyog.
A szeretet prófétája
– higgyétek el – én vagyok!
Lelkem tiszta, még nem félek,
nem ismerek bánatot!
Tervezem a boldogságot,
leírtam a vázlatot…

Aranyosi Ervin © 2017-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva