Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Tanuljunk meg együtt őszintén szeretni!


Aranyosi Ervin:
Tanuljunk meg együtt őszintén szeretni!

Tanuljunk meg együtt őszintén szeretni,
elárvult szíveket is boldoggá tenni!
Varázsolni szívvel igaz boldogságot,
mennyországgá téve az egész világot!

Hisz csak szeretetre sóvárog a lélek,
egy kis szeretetért bármit megtennének,
de hiába, ha a szívük nem tud adni,
mások szeretetét nem képes fogadni!

Locsolgasd mosollyal, kedves szép szavakkal,
legyen a tenyered terülj-terülj asztal,
hagyd arcára sütni lelkedből a Napot,
így építs lelkébe szeretet alapot!

Tegyél néhány kedves gesztust társaidnak,
használd jóságodat lelkek közé hídnak!
Töltsd meg mások lelkét jó energiával,
s a földi pokolból mindenki kilábal!

Legyünk hát fényszórók, mutassuk az utat,
leljen rá mindenki, ki jó után kutat!
Tanuljunk meg együtt őszintén szeretni,
együtt boldogulni, és szeretve lenni!

Aranyosi Ervin © 2018-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élőn haldokló


Aranyosi Ervin: Élőn haldokló

Nem mozdul a kezed, lábad?
Megbénít a félelem?
Közben agyad azon lázad:
– Mért történik én velem?
Hová lett megannyi vágyad,
mért nem hajtja már erő?
Hited elbújt, és reményed
az sem kerül már elő?

Csontjaidat rozsda marja?
Lelked végleg kimerült?
Földre nyom a halál karja?
Lám csak, fölédbe került?
Már nem álmodsz boldogságról?
Amid volt, már elveszett,
alig jössz le már az ágyról.
Feladtad az életet?

Legyintesz! Már nem vagy képes!
A baj az, hogy elhiszed!
Jól laktál? Lelked nem éhes?
Többre most már nem viszed?
Az élet csak eddig tartott,
a múltadat siratod?
Amit nem tettél meg egykor,
ma sem teszed, feladod!

Mint a megfagyott folyóban,
megáll minden lendület!
Nincs már benned ott a lélek,
hogy felszítsa a tüzed?
Nem mozdul már kezed, lábad,
benned a lét megfagyott!
Bámulod a sötét árnyat,
s önmagadtól vagy halott!

Mozdítsd már meg kezed, lábad!
Hisz az élet halva fáj!
Ha azt hiszed, egy az élet,
akkor hol az akadály?
Nem itt kéne éppen élni,
élőbb ruhát ölteni?
Életedet csupa széppel,
örömökkel tölteni?

Megvalósítani álmod,
éleszteni a reményt:
Számításod megtalálod,
csak követned kell a fényt!
Élj a mának, élj a mában,
minden nap ültess magot!
Kergesd el a zord felhőket,
és csald elő a Napot!

Meglátod, ha tenni kész vagy,
világod is lelkesül,
a jó Isten cserben nem hagy,
s minden vágyad teljesül!
Amit vágytál egykor régen,
melegítsd most újra fel,
hagyd, hogy lelked visszatérjen,
s megújult világra lel!

Hadd olvadjon ki a jégből,
hadd szaladjon a folyód,
erő jön a mindenségből,
hagyd teremteni a szót!
Fogalmazd meg, mit szeretnél,
s hagyd, hogy átjárjon a vágy!
Teremtő vagy, ezért lettél,
erről szól a tudomány!

Kezdj el végre újra élni,
éleszd fel az álmaid!
A teremtő tiszta lélek
ma is még benned lakik!
Nyisd fel csukott szemeidet,
engedd újra be a fényt,
Felejtsd el a haldoklásod,
éleszd újra a reményt!

Aranyosi Ervin © 2018-11-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak hinnem kell…


Aranyosi Ervin: Csak hinnem kell…

Kerestem, kutattam
sok éven át,
kerestem merre van
a boldogság!
Most végre megtaláltam,
s az élet elindult felém!

Az élet rögös útján
járok ma is,
de végre régen vágyott
holnapba visz!
Tudom már merre menjek
örökös társam a remény.

Refrén:
Csak hinnem kell!
Hiszen a képzelet szabad!
Mért adnám fel,
hisz akkor semmim sem marad!
Indulnom kell,
hiszen várnak álmaim,
elérhetem
a képzelet szárnyain!

Kezemben életem,
teremthetek,
szabadon élhetek,
csak így lehet!
Álmodom új világom,
és tisztán látom szebb jövőm…

A világom kitárul,
szebb lesz a lét,
élhetem szép világom
jobbik felét,
mindent valóra váltok
és élek álmokat szövőn!

Refrén:
Csak hinnem kell!
Hiszen a képzelet szabad!
Mért adnám fel,
hisz akkor semmim sem marad!
Indulnom kell,
hiszen várnak álmaim,
elérhetem
a képzelet szárnyain!

Aranyosi Ervin © 2018-11-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor a szív fázik…


Aranyosi Ervin: Mikor a szív fázik…

Mikor a szív fázik, gyújts egy apró lángot,
segíts megtalálni így a boldogságot!
Legyél fény a ködben, hagyd hatni a szépet,
amely megmutatja, mitől szebb az élet!
Neked is jól esik, ha mást melegítesz,
mikor örömöket meglátni segítesz,
mikor a sötétben gyúl szeretet vágya,
és az éhes lélek végre megtalálja.
Ahol híján vannak szeretetnek, fénynek,
mutasd meg az útját éledő reménynek!
Engedd a magányost közelebb a tűzhöz,
ne lehessen többé, akit a sors üldöz!
Segítsd, hogy álmait válthassa valóra,
hogy az ő élete nem szól csakis róla!

Aranyosi Ervin © 2018-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeresd önmagadat


Aranyosi Ervin: Szeresd önmagadat

Szeretem magamat,
szeretet van bennem.
A szeretet segít
önmagammá lennem!

Akkor vagyok képes
szeretetet adni,
ha a belső lényem
el tudom fogadni.

Azzal, aki vagyok
meg tudok békélni,
s minden, mivé lettem,
engem segít élni!

Mivel egyek vagyunk,
ha magam szolgálom,
rögtön szebbé válhat
környező világom.

Mikor fény van bennem,
belőlem kiárad,
erősíti lelkem,
így az sosem fárad.

És, ha szeretettel
nézek a világra,
megadom a választ
a szeretet vágyra.

Szeretném, ha te is
megbecsülnéd magad,
hiszen erre okod
milliónyi akad!

Hiszem, a jó Isten,
mind jónak teremtett,
e tény támogatja
az isteni rendet.

Mert bennünk a lélek
a jó Isten része,
amíg ezt nem érted,
a teremtés kész-e?

Nem vagy tehetetlen,
kit a sorsa lökdös,
és nem is vagy szolga,
leláncolva röghöz.

Csupán rajtunk múlik,
akarunk-e szállni,
önmagunkért földi
angyalokká válni?

Szeresd hát magadat,
ismerd meg a lelked!
Saját magadban kell
Istenedre lelned!

Ha őt megtalálod,
megleled az utad,
ami jobb világba,
élhetőbbe mutat!

Szeretni csak az tud,
kiben van szeretet,
s addig nem találod,
míg kívül keresed!

Keresd hát magadban,
szeretet az Isten,
s addig nem találod,
amíg benned nincsen!

Amíg mástól várod,
hogy szeressen téged,
addig úgy érzed majd,
becsapott az élet.

Az isteni részünk
teremteni képes,
s mikor hiszel benne
bármi lehetséges!

Ma a teremtésben
csak a hited gátol,
higgy hát önmagadban,
s minden jön magától!

Szeresd önmagadat,
kezdj el végre élni,
fénylény lakik benned,
nincs hát mitől félni!

Csak a szeretetlen
képtelen örülni,
Isten szekerére
nap, mint nap fölülni.

Szeresd előbb magad,
s más is szeretni fog,
nehéz azt szeretni,
aki folyton nyafog.

Meg van benned minden,
ami szerethető,
szállj csak önmagadba,
s onnan keresd elő!

Szeresd önmagadat,
hagyd, hogy más szeressen,
hogy az egész világ
boldogabb lehessen!

Aranyosi Ervin © 2018-09-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Öreg barátnők…


Aranyosi Ervin: Öreg barátnők…

– Emlékszel még? Milyen csuda jó volt!
Hiszen a fél világ csakis nekünk bókolt!
Nem fütyültek reánk, inkább csak utánunk,
amikor utunknak ketten nekivágtunk!

Emlékszel még arra, hogy mennyit nevettünk?
Fiatalok voltunk, nyílt szívvel szerettünk!
Hétköznapok gondja nem őrölt, nem bántott,
ki tudtuk élvezni az egész világot!

Voltunk a legszebbek, a legcsinosabbak,
a szép emlékeink, lám, mind megmaradtak!
Mikor találkozunk, újra felidézzük,
ifjúságunk filmjét együtt, újra nézzük!

Bár a test megvénül, nem oly tetszetős már,
de a szívünk ifjú, mint a napsütött nyár,
s ami csodaszép volt emlékekben éljük,
ami eszünkbe jut, azt mind kicseréljük.

Hiszen, ma már másról dalol minden nóta…
Volt saját családunk ifjúságunk óta.
Éltük az életet, boldogságra leltünk,
néhány kis porontyot felnőtté neveltünk.

Együtt éltük létünk egy-egy kedves férjjel,
ki nappal dolgozott, és szeretett éjjel.
Mi meg melegséggel töltöttük meg fészkünk,
később unokáztunk, mire körülnéztünk.

Ám mindegy volt nekünk, hogyan telt az élet,
a változó világ köröttünk mivé lett,
örökké őriztük a jó barátságot,
ami végig kísért, s lélekben felrázott.

Végig élvezhettük minden kornak fényét,
nem féltünk előre, s nem vártuk a végét!
Hiszen az életünk ettől lett szép, kedves,
nem ragaszkodtunk a hulló levelekhez.

Minden egyes kornak megvan az ő bája,
úgy teljes az út, ha lábunk végigjárja.
Ha akad egy barát, aki végigkísér,
ez a jó barátság minden kincset megér.

Együtt sokkal könnyebb visszaemlékezni,
képzeletben újra fiatalnak lenni.
Örömöt találni az alkonyi Napban,
meglátni a szépet minden pillanatban.

Aranyosi Ervin © 2018-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Találj ki új varázslatot!


Aranyosi Ervin: Találj ki új varázslatot!

Találj ki új varázslatot,
tüntess el minden bánatot!
Gyógyíts meg sérült, bús szívet,
mely fáj, mert senki sem érti meg!
Teremts csak szebb világot itt,
amelyben csak jóság lakik,
ahol majd szívünkre hallgatunk,
ahol csak egymásért vagyunk.

Álmodjunk közös álmokat,
tegyünk boldoggá másokat!
Legyünk hát földi angyalok,
legyenek szárnyaink nagyok!
Éljünk egy boldog életet,
legyen világunk szép keret,
Legyen a Földünk tiszta szép,
tegyünk hát érte itt, ma még!

Refrén:
Nem kell több hozzá, mint szeretve lenni,
lentről a porból, mást felemelni,
adni hitet, hogy nyerhet boldogságot,
adni neki egy élhető világot.
Nem kell több hozzá, mint szeretve lenni,
lentről a porból, mást felemelni,
szívünkből adni, a fénybe lépve,
tenni a dolgunk a napjaink megélve!

Varázsolj szebb világot itt,
amiben egykor lelked hitt,
Fogd meg az emberek kezét,
mosolyod szórd csak szerteszét!
Tegyed a dolgod, légy erős,
legyen mindenki ismerős,
varázsold jobbá magadat,
éld meg a jót, s az igazat!

Refrén:
Nem kell több hozzá, mint szeretve lenni,
lentről a porból, mást felemelni,
adni hitet, hogy nyerhet boldogságot,
adni neki egy élhető világot.
Nem kell több hozzá, mint szeretve lenni,
lentről a porból, mást felemelni,
szívünkből adni, a fénybe lépve,
tenni a dolgunk a napjaink megélve!

Aranyosi Ervin © 2018-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Segíts nekem!


Aranyosi Ervin: Segíts nekem!

Segíts nekem, segíts nekem,
mitől lesz szép az életem?
Mondd el nekem, mondd el nekem,
álmom utol, hogy érhetem?

refrén1.:
Futnék csak át a réten,
a szél hátán szállnék az égen,
úsznék a boldogságban,
ha az álmaim megtaláltam.

Segíts tovább, repíts tovább,
mutasd a lét szebb oldalát!
Legyél barát, egy jó barát,
mutasd a lét tükörfalát!

refrén2.:
Felhők felett csak szállnék,
az örömre is rátalálnék,
fénylenék, álommá válnék,
végre a talpamra állnék!

Segíts nekem, segíts nekem,
mitől lesz szép az életem?
Mondd el nekem, mondd el nekem,
álmom utol, hogy érhetem?
Segíts nekem!

Aranyosi Ervin © 2018-05-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretnék adni

Aranyosi Ervin: Szeretnék adni

Szeretnék adni kezedbe új világot,
rád bízni mindent, mit rád hagyott az Ős!
Higgy önmagadban, s egy szép napon meglátod,
lelked a sorshoz már elég erős!

Csak hinned kéne élőn önmagadban!
Csak tudnod kéne: – Honnan jössz, s ki vagy?
Nem élhetsz mindig az anyagba ragadtan,
várva, hogy Isten egyszer majd élni hagy!

Mindennap újabb esélyt adj a létnek,
álmokat szőve indulj el felé!
Ne adj helyet a fájó csüggedésnek,
álmodd világod és szeress belé!

Keress örömöt, békét, boldogságod,
s találd meg úgy, hogy mind valóra váltod!

Aranyosi Ervin © 2018-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál


Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál

Minden, amit mással teszel,
egy napon majd visszajár.
A haragot, amit küldtél,
lehet, lelked issza már.

Azt add, amit elvársz mástól,
azt, aminek örülnél,
jobb az, mintha másokat csak
folyton képen törülnél!

Küldd inkább a mosolyodat
a világba szerteszét!
Szívét használja az ember,
ne csak “túl okos” eszét!

Szeretetet küldj másoknak,
ölelést, simogatást!
Tedd szebbé az életüket,
s figyeld csak meg a hatást!

A szeretet visszatalál,
érzed majd a melegét!
Csodák gyúlnak lángra benned,
s meglásd léted meseszép!

Emeld fel az elesettet,
a gyengének nyújts kezet,
ha így járod szép utadat,
földi mennybe elvezet.

A poklot is mi csináljuk,
hisz pusztít a haragunk.
Mikor pénzre, kincsre vágyunk,
s egyre többet akarunk.

Nem érjük be boldogsággal,
nem élvezünk örömet.
Jóból másokat kizárunk:
– Ne zavard a körömet!

Pedig inkább oda kéne,
be a körbe húzni őt,
lelassítva a rohanást,
megállítva az időt!

Megmutatni mindenkinek,
szebben élni, hogy lehet.
Megmutatni milyen az, ha
bennünket a szív vezet.

Próbálj szívvel közeledni,
szeress jobbá másokat.
Mert a szeretetlen lélek,
az igazán fáj sokat.

Nyisd hát meg a lelked bugyrát,
szeretettel töltve meg,
add tovább a lelked fényét,
hadd ébredjen a tömeg!

Nincs szükség csatározásra,
egy út van a szeretet,
adj az érző, szép szívedből
másoknak egy szeletet!

Ne ijedj meg, el nem veszhet,
egy nap majd visszakapod.
Így ereszd be a sötétbe,
melegítő szép Napod!

Aranyosi Ervin © 2017-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva