Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mikor a szív fázik…


Aranyosi Ervin: Mikor a szív fázik…

Mikor a szív fázik, gyújts egy apró lángot,
segíts megtalálni így a boldogságot!
Legyél fény a ködben, hagyd hatni a szépet,
amely megmutatja, mitől szebb az élet!
Neked is jól esik, ha mást melegítesz,
mikor örömöket meglátni segítesz,
mikor a sötétben gyúl szeretet vágya,
és az éhes lélek végre megtalálja.
Ahol híján vannak szeretetnek, fénynek,
mutasd meg az útját éledő reménynek!
Engedd a magányost közelebb a tűzhöz,
ne lehessen többé, akit a sors üldöz!
Segítsd, hogy álmait válthassa valóra,
hogy az ő élete nem szól csakis róla!

Aranyosi Ervin © 2018-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeresd önmagadat


Aranyosi Ervin: Szeresd önmagadat

Szeretem magamat,
szeretet van bennem.
A szeretet segít
önmagammá lennem!

Akkor vagyok képes
szeretetet adni,
ha a belső lényem
el tudom fogadni.

Azzal, aki vagyok
meg tudok békélni,
s minden, mivé lettem,
engem segít élni!

Mivel egyek vagyunk,
ha magam szolgálom,
rögtön szebbé válhat
környező világom.

Mikor fény van bennem,
belőlem kiárad,
erősíti lelkem,
így az sosem fárad.

És, ha szeretettel
nézek a világra,
megadom a választ
a szeretet vágyra.

Szeretném, ha te is
megbecsülnéd magad,
hiszen erre okod
milliónyi akad!

Hiszem, a jó Isten,
mind jónak teremtett,
e tény támogatja
az isteni rendet.

Mert bennünk a lélek
a jó Isten része,
amíg ezt nem érted,
a teremtés kész-e?

Nem vagy tehetetlen,
kit a sorsa lökdös,
és nem is vagy szolga,
leláncolva röghöz.

Csupán rajtunk múlik,
akarunk-e szállni,
önmagunkért földi
angyalokká válni?

Szeresd hát magadat,
ismerd meg a lelked!
Saját magadban kell
Istenedre lelned!

Ha őt megtalálod,
megleled az utad,
ami jobb világba,
élhetőbbe mutat!

Szeretni csak az tud,
kiben van szeretet,
s addig nem találod,
míg kívül keresed!

Keresd hát magadban,
szeretet az Isten,
s addig nem találod,
amíg benned nincsen!

Amíg mástól várod,
hogy szeressen téged,
addig úgy érzed majd,
becsapott az élet.

Az isteni részünk
teremteni képes,
s mikor hiszel benne
bármi lehetséges!

Ma a teremtésben
csak a hited gátol,
higgy hát önmagadban,
s minden jön magától!

Szeresd önmagadat,
kezdj el végre élni,
fénylény lakik benned,
nincs hát mitől félni!

Csak a szeretetlen
képtelen örülni,
Isten szekerére
nap, mint nap fölülni.

Szeresd előbb magad,
s más is szeretni fog,
nehéz azt szeretni,
aki folyton nyafog.

Meg van benned minden,
ami szerethető,
szállj csak önmagadba,
s onnan keresd elő!

Szeresd önmagadat,
hagyd, hogy más szeressen,
hogy az egész világ
boldogabb lehessen!

Aranyosi Ervin © 2018-09-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Öreg barátnők…


Aranyosi Ervin: Öreg barátnők…

– Emlékszel még? Milyen csuda jó volt!
Hiszen a fél világ csakis nekünk bókolt!
Nem fütyültek reánk, inkább csak utánunk,
amikor utunknak ketten nekivágtunk!

Emlékszel még arra, hogy mennyit nevettünk?
Fiatalok voltunk, nyílt szívvel szerettünk!
Hétköznapok gondja nem őrölt, nem bántott,
ki tudtuk élvezni az egész világot!

Voltunk a legszebbek, a legcsinosabbak,
a szép emlékeink, lám, mind megmaradtak!
Mikor találkozunk, újra felidézzük,
ifjúságunk filmjét együtt, újra nézzük!

Bár a test megvénül, nem oly tetszetős már,
de a szívünk ifjú, mint a napsütött nyár,
s ami csodaszép volt emlékekben éljük,
ami eszünkbe jut, azt mind kicseréljük.

Hiszen, ma már másról dalol minden nóta…
Volt saját családunk ifjúságunk óta.
Éltük az életet, boldogságra leltünk,
néhány kis porontyot felnőtté neveltünk.

Együtt éltük létünk egy-egy kedves férjjel,
ki nappal dolgozott, és szeretett éjjel.
Mi meg melegséggel töltöttük meg fészkünk,
később unokáztunk, mire körülnéztünk.

Ám mindegy volt nekünk, hogyan telt az élet,
a változó világ köröttünk mivé lett,
örökké őriztük a jó barátságot,
ami végig kísért, s lélekben felrázott.

Végig élvezhettük minden kornak fényét,
nem féltünk előre, s nem vártuk a végét!
Hiszen az életünk ettől lett szép, kedves,
nem ragaszkodtunk a hulló levelekhez.

Minden egyes kornak megvan az ő bája,
úgy teljes az út, ha lábunk végigjárja.
Ha akad egy barát, aki végigkísér,
ez a jó barátság minden kincset megér.

Együtt sokkal könnyebb visszaemlékezni,
képzeletben újra fiatalnak lenni.
Örömöt találni az alkonyi Napban,
meglátni a szépet minden pillanatban.

Aranyosi Ervin © 2018-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Találj ki új varázslatot!


Aranyosi Ervin: Találj ki új varázslatot!

Találj ki új varázslatot,
tüntess el minden bánatot!
Gyógyíts meg sérült, bús szívet,
mely fáj, mert senki sem érti meg!
Teremts csak szebb világot itt,
amelyben csak jóság lakik,
ahol majd szívünkre hallgatunk,
ahol csak egymásért vagyunk.

Álmodjunk közös álmokat,
tegyünk boldoggá másokat!
Legyünk hát földi angyalok,
legyenek szárnyaink nagyok!
Éljünk egy boldog életet,
legyen világunk szép keret,
Legyen a Földünk tiszta szép,
tegyünk hát érte itt, ma még!

Refrén:
Nem kell több hozzá, mint szeretve lenni,
lentről a porból, mást felemelni,
adni hitet, hogy nyerhet boldogságot,
adni neki egy élhető világot.
Nem kell több hozzá, mint szeretve lenni,
lentről a porból, mást felemelni,
szívünkből adni, a fénybe lépve,
tenni a dolgunk a napjaink megélve!

Varázsolj szebb világot itt,
amiben egykor lelked hitt,
Fogd meg az emberek kezét,
mosolyod szórd csak szerteszét!
Tegyed a dolgod, légy erős,
legyen mindenki ismerős,
varázsold jobbá magadat,
éld meg a jót, s az igazat!

Refrén:
Nem kell több hozzá, mint szeretve lenni,
lentről a porból, mást felemelni,
adni hitet, hogy nyerhet boldogságot,
adni neki egy élhető világot.
Nem kell több hozzá, mint szeretve lenni,
lentről a porból, mást felemelni,
szívünkből adni, a fénybe lépve,
tenni a dolgunk a napjaink megélve!

Aranyosi Ervin © 2018-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Segíts nekem!


Aranyosi Ervin: Segíts nekem!

Segíts nekem, segíts nekem,
mitől lesz szép az életem?
Mondd el nekem, mondd el nekem,
álmom utol, hogy érhetem?

refrén1.:
Futnék csak át a réten,
a szél hátán szállnék az égen,
úsznék a boldogságban,
ha az álmaim megtaláltam.

Segíts tovább, repíts tovább,
mutasd a lét szebb oldalát!
Legyél barát, egy jó barát,
mutasd a lét tükörfalát!

refrén2.:
Felhők felett csak szállnék,
az örömre is rátalálnék,
fénylenék, álommá válnék,
végre a talpamra állnék!

Segíts nekem, segíts nekem,
mitől lesz szép az életem?
Mondd el nekem, mondd el nekem,
álmom utol, hogy érhetem?
Segíts nekem!

Aranyosi Ervin © 2018-05-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretnék adni

Aranyosi Ervin: Szeretnék adni

Szeretnék adni kezedbe új világot,
rád bízni mindent, mit rád hagyott az Ős!
Higgy önmagadban, s egy szép napon meglátod,
lelked a sorshoz már elég erős!

Csak hinned kéne élőn önmagadban!
Csak tudnod kéne: – Honnan jössz, s ki vagy?
Nem élhetsz mindig az anyagba ragadtan,
várva, hogy Isten egyszer majd élni hagy!

Mindennap újabb esélyt adj a létnek,
álmokat szőve indulj el felé!
Ne adj helyet a fájó csüggedésnek,
álmodd világod és szeress belé!

Keress örömöt, békét, boldogságod,
s találd meg úgy, hogy mind valóra váltod!

Aranyosi Ervin © 2018-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál


Aranyosi Ervin: A szeretet visszatalál

Minden, amit mással teszel,
egy napon majd visszajár.
A haragot, amit küldtél,
lehet, lelked issza már.

Azt add, amit elvársz mástól,
azt, aminek örülnél,
jobb az, mintha másokat csak
folyton képen törülnél!

Küldd inkább a mosolyodat
a világba szerteszét!
Szívét használja az ember,
ne csak “túl okos” eszét!

Szeretetet küldj másoknak,
ölelést, simogatást!
Tedd szebbé az életüket,
s figyeld csak meg a hatást!

A szeretet visszatalál,
érzed majd a melegét!
Csodák gyúlnak lángra benned,
s meglásd léted meseszép!

Emeld fel az elesettet,
a gyengének nyújts kezet,
ha így járod szép utadat,
földi mennybe elvezet.

A poklot is mi csináljuk,
hisz pusztít a haragunk.
Mikor pénzre, kincsre vágyunk,
s egyre többet akarunk.

Nem érjük be boldogsággal,
nem élvezünk örömet.
Jóból másokat kizárunk:
– Ne zavard a körömet!

Pedig inkább oda kéne,
be a körbe húzni őt,
lelassítva a rohanást,
megállítva az időt!

Megmutatni mindenkinek,
szebben élni, hogy lehet.
Megmutatni milyen az, ha
bennünket a szív vezet.

Próbálj szívvel közeledni,
szeress jobbá másokat.
Mert a szeretetlen lélek,
az igazán fáj sokat.

Nyisd hát meg a lelked bugyrát,
szeretettel töltve meg,
add tovább a lelked fényét,
hadd ébredjen a tömeg!

Nincs szükség csatározásra,
egy út van a szeretet,
adj az érző, szép szívedből
másoknak egy szeletet!

Ne ijedj meg, el nem veszhet,
egy nap majd visszakapod.
Így ereszd be a sötétbe,
melegítő szép Napod!

Aranyosi Ervin © 2017-12-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élvezd a világod!


Aranyosi Ervin: Élvezd a világod!

Nem igazán szerencsés cél
túlélésre hajtani.
Jobb lenne a jót megélni,
s jó irányba tartani!
Keresni a boldogsághoz
elvezető szép utat,
amit majd a szív érzése
szeretettel megmutat.

Jó lenne csak vidámsággal
fűszerezni a napot!
Arcon szép mosolyt viselni,
s ha másoknak ezt adod,
visszatér és jó érzéssel
tölti meg a lelkedet,
nincs boldogabb lélek annál,
mint akit egy szív szeret!

Aki napról napra él csak,
célok nélkül lődörög,
az nem tudja mi az élet,
s megszállták az ördögök.
Magányos csak akkor lehetsz,
ha bezárod szívedet,
mikor végleg elfelejted,
milyen, ha a szív szeret.

Engedd csak szíved szeretni,
s szeresd előbb önmagad,
ki kevésre tartja magát,
az mind egyedül marad.
Hogyan tudna más szeretni,
ha te magad sem tudod?
Elhiteted önmagaddal:
– Neked ez a sors jutott!

Vedd hát végre a kezedbe,
az életed fonalát,
ne vágyakozz túlvilágra,
hátha jobb lesz odaát!
Itt, e drága földi létben,
élvezd ki a napjaid,
hisz a holnap termő magja
szép szívedben ott lakik!

Teremts végre szebb világot,
vágyakozót, éltetőt,
sose állj meg utad során,
ne állj le a cél előtt!
Mindig kell egy újabb lépés,
legjobb hát, ha tervezed,
minden álmod teljesülhet,
mely felé a vágy vezet!

A túlélés csak zsákutca,
fordíts hát a sorsodon!
A teremtés képességét
én magamban hordozom.
Ha majd rájössz, ezt akarta
megmutatni Istened,
megtalálod a megoldást,
s jobbá válik életed!

Nyisd meg szíved mások előtt,
hadd láthassák, hogy ki vagy!
Akkor más sem fog bántani,
szeretni fog, s élni hagy.
Tegyél másért, könnyebb az út,
amikor a szív szeret,
csodásabb lesz ez a világ,
amikor már élvezed!

Aranyosi Ervin © 2017-11-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A harmadik vérkör


Aranyosi Ervin: A harmadik vérkör

Van egy folyó a testünkben, mely szívünkből árad,
benne a vért keringetni szívünk el nem fárad.
Szívünk beszív, aztán pumpál, úgy is mondjuk dobban,
a munkája, ha figyeled, nem marad titokban.

Van egy vérkör, a tüdőtől, mely oxigént szállít,
elhasználva a sejtekben másik gázzá válik,
és a vérünk gondoskodik az elszállításról,
széndioxidról beszélek, nem pediglen másról.

Belélegzünk, kilélegzünk, levegőt cserélünk,
s a vér ellát oxigénnel, ameddig csak élünk.
Minden egyéb tápanyagot is a vérünk szállít,
eljuttatja sejtjeinkhez, s a részünkké válik.

A képződött salakanyag ugyanígy tér vissza,
azokat is egytől-egyig a vérünk szállítja.
Mirigyeink váladékát is viszi magával,
serkent, avagy éppen gátol, hormon anyagával.

Immunrendszer? Védekezés? Vérünk részt vesz benne,
vérünk nélkül egész testünk oly védtelen lenne.
Mindent ellát tápanyaggal, éltet és vezérel,
ezért menthetsz életeket a szép, tiszta vérrel.

S van egy harmadik vérkörünk, ami láthatatlan.
A szeretetet azon árad lelki, szép alakban.
A szívünkből kiáramlik szerte a világba,
és amikor viszonozzák, megérint a hála.

A szeretet láthatatlan? Ha akarod látod!
Vele tudod szebbé tenni, akár a világot.
Ha a szereteted árad, gyógyít, megvigasztal,
a csodáktól roskadozó terülj-terülj asztal.

Fájó szíveket is táplál, felemel, jobbá tesz,
láthatatlan vérkörön át jutsz el más szívéhez.
Szereteted nem fogy, olyan akár a Nap fénye,
gazdagodik általa a világ összes lénye.

Más lelkében hálává lesz, s onnan visszaárad,
ha a szeretet vezérel, nincs gazdagabb nálad.
A szeretet szép folyóját engedd eláradni!
A Föld körül futótűzként körbe fog szaladni.

Érintsen meg minden embert, melegítsen lelket,
emeld fel a csüggedőket, benne reményt lelnek.
Fürössze meg a lelkeket fénylő áramában,
a harmadik vérkör legyen kötelék a mában!

Kötelék, mely egymáshoz fűz és megtanít élni,
ha mibennünk jóság bujkál, nincsen mitől félni!
Adjunk hitet szeretettel, s örüljünk, hogy élünk,
a szeretet szép vérkörén áradjon a fényünk!

Aranyosi Ervin © 2017-11-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mesélő angyal

Festmény: Jacsó Teodóra (akvarell)

Aranyosi Ervin: Mesélő angyal

Egyszer volt, hol nem volt,
talán a mesében…
Élt egyszer egy angyal,
zafír füvű réten.

Mikor eső esett,
szivárványt varázsolt,
és hogy meg ne ázzon,
az alá bemászott.

Vitte mesekönyvét,
és olvasni kezdte,
miközben a felhő
nedvét eresztette,

Napfényes perceket
olvasott belőle,
így a morcos felhő,
tovaszállt felőle.

Mindig és mindenre
volt egy jó meséje,
akinek gondja volt,
rögtön lett reménye.

Mert bizony az angyal,
mesével varázsolt,
mosollyal vidított,
bús lelkeket ápolt.

Minden apró gyerek,
ki róla vett példát,
megtanulta tőle,
hogy: – Mesédet éld át!

Keress olyan mesét
mely szíved vidítja,
mert a boldogságnak
vidámság a nyitja.

Amikor teheted,
végy egy mesekönyvet,
mert a mese szárnyán
élni, s szállni könnyebb.

Mikor bánatos vagy,
keresd meg az angyalt,
ő már a mesékkel
mást is megvigasztalt.

Egyszer volt, hol nem volt,
s lesz a valóságban!
Vidáman, nyílt szívvel
járjál a világban!

Angyal és a mese
mindig legyen véled!
Legyél attól boldog,
hogy álmaid éled!

Aranyosi Ervin © 2017-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva