Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok az életről


Aranyosi Ervin: Gondolatok az életről

Azt hiszed, ha végére érsz, megítélnek téged?
Bírád elé fogsz kerülni, s jön a végítélet?
Az fog rajtad ítélkezni, aki mindent látott?
Aki hagyta, hogy tönkretedd csodaszép világod?
Aki látta bűneidet, és mégsem szólt közbe,
mintha nem is lenne kapocs teközted és közte?
Mindent rád hagy, mint a szülő buta gyermekére,
és a végén ráolvassa bűneit fejére?

Azt mondjátok, egyszer élünk, s azért állunk sorba,
hogy ki menjen mennyországba és ki a pokolba?
Ha bűneid elköveted, s azután megbánod,
csak a jótett lesz érvényes, s veheted kabátod?
Nem számít már amit tettél, a lét tanítása,
úgy sem születsz le a Földre, s nem lesz rád hatása?
Ha ez így van, valójában mi motivál téged?
Szerintem még ma sem érted miről szól az élet.

Hányszor jövünk, hányszor megyünk? Nem tudom a választ.
Keressük a helyes utat és a lelkünk választ.
Érzések és gondolatok befolyással vannak.
Hogy mi a jó? Megtalálni neked kell, magadnak!
A jó Isten figyel téged, általad tapasztal,
ha a lelkedet kitárod fényével vigasztal.
Szűrőiden engeded át azt, mik reád hatnak,
s vagy megoldódnak a dolgok, vagy új rejtvényt adnak.

Nincs jó ember, nincs rossz ember, bűntelen, vagy bűnös!
S el ne hidd, hogy boldogabb, ki közelebb a tűzhöz!
Az életünk csak tanulás – senki nem osztályoz –
csak a lélek kerül közel igaz valójához.
Minden tetted visszakapod, ezért úgy bánj mással,
hogy ne legyen túl sok dolgod majd a megbánással.
Azt add, amit te szeretnél, amit várnál mástól,
s akkor nem lesz félnivalód e szép tanulástól.

Mindannyian egyek vagyunk, hát egymásért élünk!
Leszületünk újra, s újra, csak testet cserélünk.
Cipeljük a bűneinket, míg jóvá nem tesszük.
A másokét megbocsájtjuk, s végleg eleresztjük.
Az csak a baj, a legtöbbünk csak a végét várja,
s iskoláját tudatlanul újra, s újra járja.
A túl sok kör felesleges, elszenvedett élet,
ezért aztán sokakba csak hálni jár a lélek!

Ha mindenki megértené, miért jött a Földre,
létünk csodás, közös útja átválthatna zöldre.
Egymásért és támogatva tennénk mind a dolgunk,
s rájönnénk, hogy bizony eddig vakok, buták voltunk.
Nem harcolnánk, versengenénk többé már egymással,
lelkünk összhangba kerülne milliárdnyi társsal.
Nem bántanánk világunkat, vígan élnénk benne!
Végleg eltűnne a pokol. Itt Mennyország lenne!

 Aranyosi Ervin © 2018-07-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lámpást viszek…


Aranyosi Ervin: Lámpást viszek…

Lámpást cipelni jöttem én,
járjon előtted tiszta fény.
Hogy megtaláld a jó utat,
amit a fényt hozó mutat.

Ha jössz utánam mutatom,
s végig kísérlek utadon.
Ám dönthetsz már másképpen is!
Válassz hát! Utad merre visz?

Lelkedbe látsz, ha kell a fény,
biztatlak jöjj, van még remény,
az út egy szebb világba visz,
amelyben lelked egyre hisz.

Ám, fel is adhatod hited!
De lelked pont az menti meg?
Járhatsz körbe, magad körül,
de meglásd, lelked nem örül.

Járhat eszed rossz dolgokon,
s mondhatod: – Épp gondolkodom!
Ám ha a sötét útra lépsz,
vajon azzal majd többre mész?

A bűnöd visszaszáll reád,
ne légy te egy “se hall, se lát”,
keresd a jót, leld meg a fényt,
adj magadnak egy jobb esélyt!

Lámpást adott az Istenem,
hogy fényben élj, gyere velem!
De dönthetsz úgy, hogy itt maradsz,
és inkább sötétben haladsz.

Lámpámat én még cipelem,
akad még fény a szívemen,
lesz még akinek adhatok,
fényt és utat mutathatok.

Hiszen a fény a szeretet,
s ha becsukod is szemedet,
megérint téged akkor is,
átmelengető Napba visz!

Mi kell? Az árnyék, vagy a fény?
A gyűlölet, vagy a remény?
Szeretet kell, vagy félelem,
ha jóra vágysz, maradj velem!

Aranyosi Ervin © 2018-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Farkas-ima


Aranyosi Ervin: Farkas-ima

Ó hold, Te látod odafentről,
hogy nem ártunk mi senkinek!
Bűnünk csak annyi, élni vágyunk,
ó mondd, lelkünk ki menti meg?
Nem állunk be a birkasorba,
s a pásztor üldöz mindezért,
s bár Ő rabolja le a nyájat,
a vád, mint bűnöst, minket ért.
Ó hold, Te látod odafentről,
ki nyájat vezet, mind csaló!
Hová menjen, ki nem hódol be,
s nem lesz rabszolga, mint a ló?

Aranyosi Ervin © 2017-11-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vegyük már le végre Jézust a keresztről!

Vegyük hát le végre jézust a keresztről
Aranyosi Ervin: Vegyük már le végre Jézust a keresztről!

Vegyétek le végre Jézust a keresztről!
Nem válik a világ élhetőbbé ettől,
hogy a bűneitek magára vállalta,
s mártírként a szörnyű kínos halált halta!
Mért hagyod gyötrődni? Én most eleresztem!
Ne lógjon haldoklón ott fent a kereszten,
vállalom tettemért a felelősséget
és a haldoklásnak ezzel vetek véget!
Mától őt követem, de nem a keresztre!
Bűneimtől leszek végre eleresztve.
Megbocsájtás útját, őt követve járom,
nem félek holnaptól, s nem várom halálom.

Talán arról is tudsz, Jézus feltámadott,
nem csak példálódzott, útmutatást adott:
– Nem szabad feladni, s a haláltól félni,
nem halni tanított, hanem szebben élni!
Élni, teremteni, s mindezt szeretettel,
örömöt okozva lehet több az ember!
Kövesd hát a példát, s hidd el jobban teszed,
ha a szíved vezet, nem bölcsnek hitt eszed.
Szeretet a minden, erről szól az élet,
a gonoszt te élteted, ha van benned ítélet.
Légy hát megbocsátó, ne ítélkezz máson,
ne járjon az eszed végső elmúláson!

Szeretet az Isten, keresd hát magadban!
Ott van veled mindig, minden pillanatban!
Akkor kerülsz bajba, amikor nem érzed,
amikor nem szeretsz, s nincsen benne részed.
A szeretet az út, vissza önmagadhoz,
ha letérsz az útról, önmagaddal harcolsz!
Hiszen a külvilág belsőd tükörképe,
és ha a szeretet véled frigyre lépne,
eggyé válnál vele, istenivé lennél,
nincs is a világon fontosabb cél ennél!
Szeretettel élj hát, s ne törődj a rosszal,
s nem kell harcot vívnod mától a gonosszal.

Vegyük már le végre Jézust a keresztről!

Aranyosi Ervin © 2016-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vigyázom álmát


Aranyosi Ervin: Vigyázom álmát

Ő alszik, s én vigyázom álmát,
– látom álmában mosolyog.
Még csetlik-botlik, hogyha látnád,
sok neki még az új dolog.

Hagyom tanulni, tapasztalni,
fedezze fel az életet!
Nem büntetem, hisz nincs is bűne,
legyen boldog, amíg lehet!

Aranyosi Ervin © 2013-05-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Szép az élet

Aranyosi Ervin: Szép az élet

A Nap az arcod simogatja.
Varázsló fénye visszaadja,
elvesztett hited és reményed,
– újra érzed, hogy szép az élet.

Ha bántanak, ne vedd magadra,
komor szemed emeld a Napra.
Arcodon mosoly fénye éled,
– újra érzed, hogy szép az élet.

Ezernyi gond, mi nyomta vállad,
amire gyógymód a bocsánat.
Elengedéssel érhet véget,
– s rájössz arra, hogy szép az élet.

Hagyd lelked végre, újra élni,
nem kell a múlttal szembe nézni.
Ha múltad árnyát már nem féled.
– újra érzed, hogy szép az élet.

Ha nem bánt múlt, nem gyötör bánat,
és feloldoz a bűnbocsánat,
elengedés tesz szabaddá téged,
– tudni fogod, hogy szép az élet.

Aranyosi Ervin © 2012-07-30.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva