Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Magyar kakas

Hartman Anikó rajza

Aranyosi Ervin: Magyar kakas

Magyar kakas büszkén lépked.
– Hol kaptad a büszkeséged?
A kakas így válaszolna:
– Büszkeségem honnan volna?
Hát hazámtól. Itt születtem!
Földjéből nőtt magot ettem.
Azért lett ilyen a tollam,
aki ismer tudja rólam!
Van egy saját szemétdombom,
udvartartás az én gondom.
Én ébresztek minden reggel,
pontos vagyok, mint egy vekker.
Mikor pirkad én azt jelzem,
s ébredni kell, akkor menten,
mert a hangom kieresztem.
Este a tyúkokkal fekszem.
Napközben őrzöm hazámat,
magyar dal hagyja el számat.
Ezért béke van minálunk,
mindent jól, s büszkén csinálunk.
Nem támadunk más népekre,
gondunk van a vendégekre.
Ám a hazámat megvédem,
ha héja jár a vidéken,
elkergetem, meg nem tűröm,
éles lett a pedikűröm.
Jó fegyver a kakaskarom,
használom is ha akarom.
Magyar kakas büszkén lépked,
ő uralja a vidéket.

Aranyosi Ervin © 2019-09-02
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagyapám büszkesége

Festmény: Mándoki Halász Zsóka – Nagyapám büszkesége

Aranyosi Ervin: Nagyapám büszkesége

Itt látható, a festményen
a nagyapám büszkesége.
Nagyon kedves, nemes állat,
tarka üsző, kis tehénke.
Áthívja a szomszédot is,
kedvencét agyon dicséri.
Szemmel hizlalja a gazda,
simogatja, ahol éri.

A sarokban macska fekszik,
széna között elterülve,
mosdatja a talpát mancsát,
munkájában elmerülve.
Eresz alatt fecskék laknak,
sárból épült kicsiny házban,
röpködnek és csivitelnek,
rovarokat űző lázban.

Sok éhes száj a fészekben,
étket várva tátja csőrét.
Kalandokról álmodozik,
ahol kell majd az erőnlét.
A nagyapám pedig mesél
a szomszédnak, az üszőről,
megdicsérve annak anyját,
szól a tej-adó szülőről…

Aranyosi Ervin © 2017-11-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosoly-malac


Aranyosi Ervin: Mosoly-malac

Én vagyok a mosoly-malac!
Ha rám nézel, komoly maradsz?
Vagy nevetni támad kedved?
Büszkeséged tán nem enged?
Tudsz rám nézni szenvtelenül,
s nem ingerel jókedv belül?
Jobb, ha a szívedbe vésed,
gyógyító a nevetésed!
Legyél te is mosoly-malac,
buta vagy, ha komoly maradsz!

Aranyosi Ervin © 2016-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva