Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Legalább a reményt…


Aranyosi Ervin: Legalább a reményt…

Legalább a reményt,
azt, meg kéne hagyni!
Nélküle az élet,
nem is tud haladni.
Fényszóró a ködben,
mikor utad járod.
Nélküle bezárul
csodaszép világod…

Szükség van reményre,
örök biztatásra,
az elárvult lelket,
nem hagyni magára!
Az élethez cél kell,
a holnaphoz álom,
s hit, hogy az utamat
biztos megtalálom!

A reményét vesztett,
már nem életképes,
annak a jövője,
igencsak kétséges.
Hisz a lába alól
a talajt kihúzták,
összes édes álmát,
darabokra zúzták.

Legalább a reményt,
vissza kéne adni!
Legyen út előtte,
hogy tudjon haladni!
Az élet kapuját
megnyitni, kitárni,
hogy egy szebb jövőre
képes legyen várni!

Aranyosi Ervin © 2022-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kerestem a helyem


Aranyosi Ervin: Kerestem a helyem

Kerestem a legjobb helyem,
ahol álmom rám talál.
Ez a táska jó lesz nekem,
ha pihennék végre már.
Perceimet újra élem,
minden álmom csuda jó!
Úgy érzem, hogy ez a táska,
éppen e célra való…

Aranyosi Ervin © 2022-05-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kérdések és biztatások!


Aranyosi Ervin: Kérdések és biztatások!

Vajon a boldogsághoz
milyen út vezet?
Úgy szép, ha minden percét
végig élvezed?
A percnek csillogása,
ad csak örömöt?
Vagy mikor hála jár át,
s beléd költözött?

Vajon az életeddel
mi is volt a cél?
Vagy minden meg volt írva,
mikor születtél?
De vajon te írtad meg,
vagy más írta neked?
Hiszed, hogy készen kaptad
az egész életet?

Refrén:
Tedd csendben dolgodat,
legyél csak boldogabb,
álmodd saját világodat!
Élvezd a perceket,
készíts nagy terveket,
és valósítd meg önmagad!

Vajon, ha nagyot álmodsz
nem lesz-e teher?
Vajon, mi vállad nyomja,
majd földre teper?
Vajon, ha folyton rettegsz,
a végzet rád talál?
Amikor nem mersz tenni,
az már a halál?

Refrén 2.:
Tedd csendben dolgodat,
legyél csak boldogabb,
álmodd saját világodat!
Élvezd a perceket,
készíts nagy terveket,
és valósítsd meg önmagad!

Tedd csendben dolgodat,
tégy jobbá másokat,
élvezd ki szép világodat!
Álmodj szebb holnapot,
higgy benne, s megkapod!
Tedd valósággá az álmodat!

Aranyosi Ervin © 2021.12.11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Február végén


Aranyosi Ervin: Február végén

Február utolsó napján,
kerek Hold tekint reám.
Szökik a nap, szökik a perc,
tovaszáll az éjszakám!
Elfolyik a kezem közül,
meg hiába markolom,
elvész minden múló percem,
búsulni még sincs okom.

Mert mi múlik, a helyébe
új alkalom lép elő,
s minden egyes vágyott célom
közelebbről nézhető.
Már alig van néhány lépés,
mi elválaszt tőle még,
nagy örömmel élem létem,
sosem lesz ebből elég.

Csak a jóra koncentrálok,
kiélvezem perceim,
így lesz ritmusos a versem,
így kerül belé a rím.
Talán jó, hogy a holnapot
előre nem tudhatom,
meglepetés és váratlan
lesz érte a jutalom.

Február végére értem,
ez a hónap elszaladt.
ezt sem zártam kalitkába,
mint a szálló madarat.
Engedem, hagyom repülni,
s kapok egy új hónapot,
s bár az idő száll felettem,
minden nap nyomot hagyok!

Lám, csak változik a Hold is,
most felhő takarja el,
néha elfogy, néha hízik,
s minden új nap útra kel.
Aztán tovaszáll a felhő,
a Hold újra rám nevet,
hol előjön, hol elbújik,
mint egy játszó kisgyerek!

Hiszem, élvezi a létet,
sokat látott, bölcs, öreg!
Nem rohan, s az égi pályát
emlékekkel tölti meg.
A látványtól gazdagodva,
vár új órát, új napot,
s büszkén néz az ablakomba,
látja nézem, ott vagyok!

Kedves Holdam, vidd magaddal
a búcsúzó februárt,
s holnap már a márciusra
aggas új fénylő ruhát.
Én még ezt a mát megélem,
teszem csak a dolgomat,
hiszem, hogy a változástól
lehetek majd boldogabb!

Aranyosi Ervin © 2021-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csapongás


Aranyosi Ervin: Csapongás

Csapongok én, ha célom nincsen.
S bár ott van a kezem a kilincsen,
jövőm ajtaja zárva marad,
s a világ mellettem elszalad.

Kéne egy cél, hogy hajtson vágyam,
hogy miért jöttem, megtaláljam!
Megleljem okát életemnek,
hiszen a lelkek célt keresnek.

Nem jöttem én sem üres kézzel,
felruháztak a hűvös ésszel,
ám közben mégis azt hiszem,
a választ rejti még szívem.

Tudom, hogy szívvel kell keresnem,
s fontos erősnek, igaznak lennem!
Átlátni minden hazugságon,
ami mérgezi még a világom.

Hiszek és látok, érzek, értek,
de amíg más az államérdek,
amíg félnek az emberek,
utat mutatni nem lehet!

Hogyan lehetnék fény a sötétben?
Nem jön sugallat, vagy én nem értem?
Hogy kéne szemeket felnyitnom,
mutatva: – Én a jót tanítom!

Keresem így hát, annak módját,
elmondjam, mit lát, aki jól lát!
Megmutassam az igazságot,
mert félrevezették ezt a világot!

Sötétség börtönében élünk,
alantasok mocskától félünk,
saját szemünknek sem hiszünk,
félelmektől fagyott szívünk.

Csak csendben várunk a csodára,
s közben épül a gonosz vára,
mi meg csak várunk, nem teszünk,
amíg a rabjaik leszünk.

Aranyosi Ervin © 2021-01-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Minek is?


Aranyosi Ervin: Minek is?

Minek az út,
ha sehová sem vezet?
Minek a táj,
ha a látványt nem élvezed?
Minek a szív,
ha nem dobban, nem szeret?
Minek a lét,
ha csak történik veled?

Minek a vágy,
ha üres a képzelet?
Minek a szó,
ha nem érted csendedet?
Minek a tér,
ha lelked itt bent reked?
Minek a hit,
ha Istent nem leled?

Refrén:
Mennyi kérdés válaszra vár,
amelyek nélkül a lét sivár.
Talán, ha tudnád, ha értenéd
a válasz végre elindulna feléd.
Megannyi érzés, de mit jelent?
Ha rá a választ meg nem leled?
Mikor nem látod, miről is szól,
mikor az élet nem válaszol.

Minek a cél,
Ha egy helyben maradsz?
Minek a láb,
ha nem futsz, nem szaladsz?
Minek a Nap,
ha lelkedben kihűl?
Minek a szép,
ha csúf lapul belül?

Refrén:
Mennyi kérdés válaszra vár,
amelyek nélkül a lét sivár.
Talán, ha tudnád, ha értenéd
a válasz végre elindulna feléd.
Megannyi érzés, de mit jelent?
Ha rá a választ meg nem leled?
Mikor nem látod, miről is szól,
mikor az élet nem válaszol.

Aranyosi Ervin © 2020-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor lehet késő?


Aranyosi Ervin: Mikor lehet késő?

Soha sincs késő,
csak ha az ember feladja.
Amíg van célja,
amíg a lelke hajtja,
saját világa önként változik!

De nincsen késő,
csak hinni kell a létben,
itt ülünk együtt,
a Teremtőnk ölében,
ötlet kell, s valóra váltó hit!

Soha nincs késő,
csak, ha reményt veszt a lélek!
Csak, ha feladja,
nincs célja az életének,
befordul és már nem imádkozik.

Mert késő van már,
ha álmát, hitét veszti,
ha Istenének kezét
végleg elereszti,
s hitetlenül más létbe távozik!

Aranyosi Ervin © 2020-06-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éhes az én pocim!

Aranyosi Ervin: Éhes az én pocim!

Kiürült a tálam, kis pocakom éhes,
megetetni engem folyton esedékes.
Ne sajnáld hát tőlem, tudod, meghálálom!
Szeretetem adom neked mindenáron.
Komoly az én célom, nagy kutyává válni,
és egy kedves gazdit, hűséggel szolgálni!
Tessék megtölteni az én kicsi tálam,
s meglátod, hogy semmi sem marad utánam!

Aranyosi Ervin © 2020-04-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Istennek tetsző lét

Aranyosi Ervin: Istennek tetsző lét

Tán nem látszik, ám még ma is fiatal a lelkem,
öröklétű fiatalság forrására leltem.
Megtanultam mosolyogva nézni a világra,
a lelkemet melegíti örökké a hála!
Derűs kedvvel ébredek fel, a napom így kezdem,
magamban a sok jó érzést még tovább fejlesztem.
Vidámságom óvja, védi folyton egészségem,
napközben a nevetésből is kiveszem részem.
Kiélvezem minden percem, nincsen okom félni,
megérem a száz évet is, ezt merem remélni!
Hisz én tudom, nem szenvedni, siránkozni jöttem,
már eddig is annyi boldog perc szállt el fölöttem.
Azt is tudom, míg jó szándék és jó cél vezérel,
a jó Isten utamon tart, mind a két kezével.
Ha szeretek, boldogulok, s együtt örül vélem,
hiszen látja: –  neki tetsző életemet élem.

Aranyosi Ervin © 2020-03-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A világ megvár (2.)


Aranyosi Ervin: A világ megvár (2.)

A világ, az megvár, olvass csak nyugodtan,
ne tedd le a könyved, éld meg álmaid!
Nem jó a munkát sem végezni unottan,
miközben szívedben kalandvágy lakik.
Dobd már le magadról a rabszolgaláncot,
amit a felnőttkor aggatott reád!
Eldobnád, ha lenne hozzá tudományod,
tudva, hogy a világ többé nem ver át?

Minek a sietség, hogy végére érjél,
annak a dolognak, mi nem boldogít?
Nézd másképp világod, célokat cseréljél,
keresd meg a könyvben, hogy mi dolgod itt?!
Álmodj szebb világról, legyél te a főhős,
aki álmaival világot teremt!
Juss el messzi tájra, boldogabb jövőhöz,
járd be ezt a Földet, vagy a Végtelent!

Tanulj szórakozva, tanulj olyanoktól,
akik tapasztaltak már előtted is!
Akik rég leírták valamilyen okból,
mert az ő tudásuk is előbbre visz!
A világ majd megvár, nem fog elrohanni,
ami a te dolgod, a tiéd marad.
Nem csak úton járva vagy képes haladni,
hisz akad számodra lelki feladat.

Egy jó könyv segíthet, csak aludj rá egyet,
utad megmutatják majd az álmaid.
Hiszen a holnapod most alakul benned,
szűrd le mi a fontos, a könyv mit tanít?!
Egyetlen gondolat teremthet csodákat,
s nem baj, ha egy jó könyv ehhez súg neked!
Hidd el, boldog leszel, majd ha megtaláltad,
mert léted nyitjához a kulcsot megleled!

Aranyosi Ervin © 2020-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva