Aranyosi Ervin: Csend vesz körül…

Aranyosi Ervin: Csend vesz körül…

Csend vesz körül és hallgatom a csendet,
egyforma hang, egyhangú forma mind.
Belülre nézve világot teremtek,
elmeditálva, Istenem szerint.

Nincs lüktetése, sejtelmes folyása,
és mégis érzem, hogy a Föld forog.
Kíváncsivá tesz, lesz-e folytatása?
S együtt figyelnek velem a csillagok.

A forrásból az élet csak kiárad,
alszik a lét és szebbről álmodik.
Nincs gondolat, ezzel elmém se fárad,
csendben vagyunk egészen holnapig.

A fű csak nő, így hangtalanul egyre,
s csendbe kábulva felkúszik a hegyre…

Aranyosi Ervin © 2018-01-20
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva