Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Őszben borongva

Aranyosi Ervin: Őszben borongva

Borongva ült az őszi csend a fákon,
fájdalmasan haldoklott a világ.
Merengett lassú, sötét elmúláson,
miközben fentről felhő-könny szitált.
A levelekről a nyár vére cseppent,
az elmúlásban volt valami szép.
Reményt keltett a kósza levelekben:
– jön majd tavasz, egyszer majd színre lép.

De addig jöjjön a keserű álom,
hulljon a fákról földre rőt avar,
hogy ami él még ott lent, mégse fázzon,
legyen paplan, mi melegen takar.
Ha majd az ég fehér álmokat szőve,
magára húz egy másik takarót,
melengesse a csepp magból kinőve,
a jövőben is majd élni akarót!

Legyen az alvó álmok őrizője,
melyben a jövő pislákol tovább,
tavasz felé az ősök hírvivője,
mely önmagában őrzi a csodát!
Az ősz csendjében ott van az ígéret,
a haldoklásban, újjá születés.
S ott a remény, hogy talán majd megéled,
mikor életre kel majdan a vetés…

Aranyosi Ervin © 2019-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével a vers előtt és a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikor írok


Aranyosi Ervin: Mikor írok

Mikor írok, Isten bennem.
Lángot gyújt az én szívemben:
– Ne csak önmagamért írjak,
felemelni mást is bírjak.

Nem gondolok semmi másra,
nem halok az elmúlásba,
gondolatot közvetítek,
szebb jövőképet vetítek.

Eszköz vagyok, apró játék,
s maga az írás ajándék,
mit szétszórok, mint a magot,
elismerést ezért kapok…

Mikor írok, csend van bennem,
enged önmagammá lennem.
A szeretet lángját őrzöm,
a lelkekben elidőzöm.

Hiszem, a vers hallhatatlan,
s benne élek láng alakban,
s olvasókban tüzet gyújtok,
felemelek, reményt nyújtok.

Nem rólam szólnak a versek,
szállnak, mikor szárnyra kelnek,
más szívekben fészket raknak,
sugarai fénylő Napnak.

Ha világod szebbnek látod,
amikor szíved kitárod,
mikor versem elér hozzád,
talán jobb időket hoz rád.

Mikor írok, lelkem diktál,
a szó bennem repked, itt száll,
amit kapok továbbadom,
hiszen a szó nagy hatalom.

Mikor írok, szavam teremt,
eléd tárom a végtelent,
melyben fénylőn szeretet él,
ezért kapom, s ezért lettél!

Aranyosi Ervin © 2019-09-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az igazi felismerés


Aranyosi Ervin: Az igazi felismerés

Mikor problémád van, ne siránkozz rajta,
ne sírd világodat bánattal teli!
Hiszen a forrásod nem veszted akarta,
tudja, a megoldást lelked megleli.
Mert már minden válasz ott van régen benned,
külvilág zajától mégsem hallhatod!
A negatív érzés épülni nem enged,
ha fájdalmaidnak tested átadod.

Mindig csak a jóról, s szépről kéne szólnod,
kerülni a rosszat és a nyafogást.
Hinni, gondjaidat könnyedén megoldod,
s nem kell érte tenned, hidd el, soha mást:
– csak a lelked mélyén szépen elmerülni,
a külvilág zaját megszüntetni már.
Saját szép lelkeddel egy síkra kerülni,
ahol csend és béke, s Isten szava vár.

Ott van az életnek minden tudománya,
a tudásnak fénye ott majd rád vetül,
megoldódik könnyen életed talánya,
lelkednek tavából felszínre kerül.
Harcnak, küzdelemnek nincsen semmi haszna,
boldoggá az embert csak szeretet tehet.
Melletted az élet könnyen elszaladna,
és csak történnének a dolgok veled.

Adj örömöt másnak, ha örömre vágynál,
vidámíts, vigasztalj, így emelve fel!
Nincs nagyobb gazdagság egy igazi társnál,
akinek a lelke lelkednek felel.
Tapasztald meg azt is, milyen öröm adni,
csodálatos érzés, boldogabb a szív,
és ha felismered, jó akarsz maradni,
hisz maga az élet egy szebb világba hív!

Aranyosi Ervin © 2019-06-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Függőség, elengedés


Aranyosi Ervin: Függőség, elengedés

Hiányzik az életedből,
a dicséret, a szeretet?
Megjutalmazod önmagad,
s erre használsz szereket?
Dopamin ad boldogságot,
amit termel “bölcs” agyad,
Így válsz végülis függővé,
megjutalmazva magad.

Boldoggá tesz egy darabig
dohányzás, vagy alkohol,
s nem látod meg, hogy eközben
te elvesztél valahol.
Vásárlásban, játék lázban,
csak örömöt keresel,
vagy éppen társas-magányban,
kapcsolatban elveszel.

Lépj hát ki a függőségből,
ettől többről szól a lét!
Ne szívj füstöt, ne szívj mérget,
ne idd folyton csak a lét!
Leld meg inkább életednek
mosolygós, szebbik felét!
Dobd le lelked bilincseit,
hadd jöjjön szebb út eléd!

Engedd el a késztetésed,
tárd ki inkább a szíved,
élvezd ki a szép világod,
hiszem, jobb, ha elhiszed!
Keresd meg az életcélod,
találd meg azt, ami szebb!
El ne hidd a hazugságot,
hogy te többre nem viszed!

Engedd el az életedből
a gúzsba kötő vágyakat.
Alkoss, s élvezd, hogy mit érez,
eddig bölcsnek hitt agyad.
Fedezd fel, mit nem ismersz még,
szőjj mesésebb álmokat,
szabadítsd fel magad végre,
lelked ebben támogat.

Engedd el a függőséget,
keresd azt, mi boldogít!
Kezdd más szemmel nézni végre
szép világod dolgait!
Merülj el a néma csendben,
és ismerd meg önmagad,
dobd le végre minden láncod,
s függőséged sem marad!

Aranyosi Ervin © 2019-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne temess el élő lelkeket!


Aranyosi Ervin: Ne temess el élő lelkeket!

Ne temessünk el élő lelkeket,
hisz emlékezni minden nap lehet!
A sírban test van, levetett ruhája,
de él a lelke, ha emlékszel reája.

Kell egy kis csend, hogy rátalálhass újra,
érezd a lelkét, tiéddel összebújva!
Érinteni érzéssel is lehet!
Hát ne temess el élő lelkeket!

Emlékezz rá, mi mindent kaptál tőle,
gondolj reá, s meríts erőt belőle,
mert szívedben örökre megmarad,
csak nincs a testben, lelke már szabad!

Feledd csak el, amivel néha bántott,
dobd csak a sutba, mint egy rossz kabátot,
s csodáld a többit, kapott értékeket!
De ne temess el élő lelkeket!

A lélek él, csak túlvilágba tévedt,
tanult, remélt, képzelt jövőbe révedt,
majd elvégezte ezt az iskolát,
egy más világban folytatja tovább.

Te itt vagy még, hisz van még jó pár dolgod,
tanulnod kell, hogy hogyan lehetsz boldog!
Hogyan tégy szebbé sok-sok életet,
de ne temess el élő lelkeket!

Más síkon él és visszatér majd újra,
hogy az elmaradt leckét megtanulja.
Lesz csecsemő és apró kis gyerek,
ahogy a lelkek ébrednek veled.

De addig is, míg újra leszületne,
ne szegezd őt egy halott feszületre.
Hagyd lelkét szállni, élni szabadon,
s érezd figyelmét mindig magadon!

Aranyosi Ervin © 2018-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Utad a jövődbe


Aranyosi Ervin: Utad a jövődbe

Amikor lemaradsz, s nem jutsz el a mába,
amikor elgáncsol a múlt üszkös lába,
sérelmeket ápolsz és nem barátságot,
ellenségnek érzed az egész világot.

Mikor félelemeid úrrá lesznek rajtad,
más életet kaptál, és nem ezt akartad!
Mikor a rossz útról nem mersz letévedni,
mert nem tudsz szeretni és szeretve lenni,
akkor eltévedtél, múltadba ragadtál,
csak előzményt mutat számodra a naptár,
s benne összetörve ott maradt az álmod.
Kiutad a múltból sehogy sem találod!

Mész csak monotonon, mint egy alagútban,
nincsen jövőképed, újra megélt múlt van!
Akkor, talán végre meg kellene állni,
és a lét értelmét végre megtalálni.

Magadba merülve meglelni a csendet,
benne megvan írva Isten mért teremtett?
Miért járod utad folyton körbe-körbe,
öregedő embert látva a tükörbe’,
aki nem keresi célba vett vágyait,
kinek a lelkében a megszokás lakik,
ki élete célját sehol nem találja,
s mindig csak ugyanazt a rossz utat járja.

Állj meg hát a mában, s teremts gondolattal,
vágyott, szép célokkal teljen meg az asztal!
Legyen a lelkednek jólét lakomája,
lebbenjen szemedről múltad csúf homálya!

Engedd el a múltad, eleget teremtett,
tegyél itt a mában, életedben rendet!
Szabadítsd fel lelked, éld a mai napod,
s érezd, gondolatod már sikert aratott,
hisz magadban látod, vágyaidnak tárgyát,
veteményes kertjét, napos melegágyát,
mindazt, ami eltölt téged boldogsággal,
hogy egy szinten rezegj az egész világgal!

Koncentrálj a jóra, nyisd szemed a szépre,
csupán, ami épít, mindig azt vedd észre!
Szelektáld figyelmed, erősítsd csak a jót!
Kormányozd jövődbe célba szálló hajód!

Aranyosi Ervin © 2018-10-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lelkünk rezdülése


Aranyosi Ervin: Lelkünk rezdülése

Adnám a szívem, csak add szíved cserébe!
Mosolyomért az arcod ragyogását!
Együtt hulljunk szerelem tengerébe,
s hallgassuk egymás szívének dobbanását!

Engedjük, egyként, a csend körül öleljen,
s végtelen mámor ringasson halkan el.
Felajzott lelkünk kacagva ünnepeljen,
mikor a táncunk egy új dallamra lel.

Illesszük össze apró képeinket,
legyen e puzzle egy alkotó varázs!
Tenger mossa el áruló lépteinket,
s lángoljon fel a szunnyadó parázs!

Legyen a vágyunk máglya, égig érő!
Öröklétet és mennyeit ígérő!

Aranyosi Ervin © 2018-04-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Milyen jó barát…

Aranyosi Ervin: Milyen jó barát…

Milyen jó barát a csend,
bennünk szép békét teremt,
ha lelkedben csend marad,
megtalálod önmagad!

Milyen jó barát a fény,
benne éled a remény,
és ha szebb jövőd hiszed,
szabadabbá lesz szíved!

Ref.:
Szeretettel sokkal könnyebb,
ha szemedbe csal is könnyet,
ne bánd hisz az jól esik,
lelked széppel megtelik.
Szeretettel élni álom,
mosolyom, ha megtalálom,
benne lelkem felragyog,
s rögtön látod: Itt vagyok!

Milyen jó barát a hit,
mikor hiszel, megsegít,
és ha magadban hiszel,
napjaidba jót viszel!

A béke is jó barát,
a világ szebb oldalát
megmutatja mind neked,
amikor őt hirdeted!

Ref.:
Szeretettel sokkal könnyebb,
ha szemedbe csal is könnyet,
ne bánd hisz az jól esik,
lelked széppel megtelik.
Szeretettel élni álom,
mosolyom, ha megtalálom,
benne lelkem felragyog,
s rögtön látod: Itt vagyok!

Aranyosi Ervin – Komlósi Ferenc © 2018-02-17.
A dal bármilyen előadása csak a

szerzők írásos engedélyével
lehetséges. Minden jog fenntartva!

 

 

 

By

Aranyosi Ervin: Hallgasd a csendet!


Aranyosi Ervin: Hallgasd a csendet

Szívedre hallgass,
sose az észre,
inkább vedd észre,
az rossz irányba húz.
Szívedre hallgass,
a jóságos fényre,
azt is vedd észre,
hogy tőle mit tanulsz?

Hidakat építs,
ne fellegvárat,
csukd be a szádat,
és nyisd ki két szemed!
Hidakat építs,
a mások szívéhez,
s figyeld mit érez,
s majd jó felé vezet.

Refrén: Hallgasd a csendet a lelkeden belül,
a béke madara, meglásd, válladra ül.
Etesd hiteddel, s egy szebb holnap jön el,
segíti lelked az égbe szállni fel.

Hallgass szívedre,
legyen csak boldog,
ez a te dolgod,
hát álmodj szépeket.
Hallgass szívedre,
amikor boldog,
szívedben hordod
ha a léted élvezed.

Refrén: Hallgasd a csendet a lelkeden belül,
a béke madara, meglásd, válladra ül.
Etesd hiteddel, s egy szebb holnap jön el,
segíti lelked az égbe szállni fel.
Hallgasd a csendet, a csend hozzád beszél,
aki meghallja az sokkal szebben él.
Hallgasd a csendet, a lelkedbe írt dalt,
feledd a világot feldúló vihart!
Hallgasd a csendet!

Aranyosi Ervin © 2017-10-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Baráti csendben

baráti csendben
Aranyosi Ervin: Baráti csendben

Tudod, egy baráttal le tudsz csendben ülni,
képes vagy lelkében mélyen elmerülni.
Nincs szükség szavakra, nem muszáj beszélni,
lehet szeretettel szavak nélkül élni.
Mert nem minden barát képes a beszédre,
mégis hangolódhat szeretet zenédre.
Ha a szívetek is egy ritmusra dobban,
hidd, el a sok érzés nem marad titokban.
Mikor a másikban lelki társad látod,
boldog lesz a szíved, mert van egy barátod,
s öröm lesz számodra szép szemébe nézni,
közös emlékeket újra felidézni.

Aranyosi Ervin © 2016-10-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva