Aranyosi Ervin: Nevetéssel ébredek

nevetéssel ébredek

Aranyosi Ervin: Nevetéssel ébredek

Ne röhögtess ilyen nagyon,
a csikizést azért hagyom,
mert jól esik, ujjad ha nyom,
rajtam az egy új macskanyom.

Úgy ébresztesz kora reggel,
hogy azonnal nevetnem kell!
S nevetek is csukott szemmel,
amíg nem szól rád a vekker!

Látom, a nevetés hat rád,
ha csak szőrmém simogatnád,
dorombolna csak a macskád,
de te nem önmagad adnád!

Ám te vidámkodni akarsz,
megcsikizel, hason kaparsz,
szőrmémbe túrsz, bundát vakarsz,
egyenlőtlen most ez a harc…

Aranyosi Ervin © 2015-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva