Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Rólad dalol

Aranyosi Ervin: Rólad dalol

Rólad dalol, ha fúj a szél,
futó patak rólad mesél,
minden madár te rólad szól,
amelyik látott valahol…

Ha köztük jársz, fűszál simít,
út kényezteti talpaid,
lehajolnak hozzád a fák,
mindegyik boldog, hogyha lát.

Virág vonzza tekinteted,
örül neked, hogy itt lehet,
feléd fordítja szirmait,
s elárulja szép titkait.

Szívesen lát a nagy világ,
s nem akar kénnyel hatni rád,
lelkedből árad az erő,
minden szavad elismerő.

Felemel, szóval simogat,
megbecsülsz szépen másokat.
Szeretve éled napjaid,
benned egy jó tündér lakik!

Tenger simítja lábnyomod,
kincsként őrzi meg a homok.
Sós víz, amint körül ölel,
csillámló érzésekre lel.

Szellő öleli lényedet,
napfény tükrözi fényedet.
Fátyol felhő takarja el,
kérkedni véled ő se mer.

Este a Hold is megcsodál,
irigykedve fölédbe áll,
fénye sápad, ha rád tekint,
hisz szebbnek lát téged megint.

Tőled csodás minden tükör,
szépséged bennük tündököl,
de mind külsőd mutatja meg,
ezért lelked nem ismered.

Hadd legyek lelked tükre én,
s hadd legyek én is oly szerény,
s olyan sok szépséggel teli,
aki világát tiszteli.

Legyen bennem is szeretet,
adj lelkedből egy szeletet,
s cserébe én is azt adok,
s lelkedbe beleolvadok.

Rólad dalol minden nekem,
no lám, ilyen a szerelem?
Kerestem, merre, hol lakik,
s hittem, hogy egyszer elvakít.

Nem is látom, csak érzem én,
te rólad szól az én zeném.
Lelkem, ha tőled felragyog,
boldog, hisz melletted vagyok!

Aranyosi Ervin © 2018-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi tűz körül


Aranyosi Ervin: Karácsonyi tűz körül

Körül ültük és néztük a tüzet,
pattogott, s mi hallgattuk, mit üzent:
– Valami szépet, régit, kedveset,
valami hitet adó meleget.

Egy régi tűzről mesélt ez a láng,
egy régi korból maradt tüze ránk,
és szinte táncolt, ahogy lobogott,
a szívünk máris dallamra dobogott.

Vagyis átvette a tánc ütemét,
s éreztük mind a szeretet melegét.
Szemünk csillogott, lelkünkből szólt a dal,
és énekelte az öreg, s a fiatal.

Énekeltünk, s ragyogtak a szemek,
eláradt bennünk jóság és szeretet,
boldogok voltunk, hogy együtt szól dalunk,
engedte látni, hogy van szebb oldalunk.

A világnak legszebbik része ez,
amely a szívnek örömet szerez.
Ezért kell gyakran tüzet gyújtani,
szeretet-tűzben szívünket tartani.

Daloljunk együtt szép énekeket,
töltsünk meg széppel más életeket,
a karácsony elkísér majd tovább,
s lelkünkben őrzi a közös csodát.

Talán majd jut a hétköznapokra is,
talán egy jobb, vidámabb létbe visz,
hol naponta meggyújtjuk a tüzet,
s érezzük azt, hogy lelkünk mit üzent.

Aranyosi Ervin © 2017-12-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szívesen látott vendég


Aranyosi Ervin: Szívesen látott vendég

Hej kismadár, kismadár,
aki gyakran erre száll,
térj be hozzánk, légy vendégünk,
hisz az idő télben jár.

Hej kismadár, kismadár,
hóval fedett a határ,
égen szállva, bárhol keres,
szemed magot nem talál

Hej kismadár, kismadár,
az etetőnk téged vár,
megtöltöttük eleséggel,
jól kellene lakni már.

Hej kismadár, kismadár,
mikor zöld volt a határ,
kedves dalod adtad nékünk,
de a tavasz messze jár.

Hej kismadár, kismadár,
hívó szavunk megtalál:
– Térj be hozzánk, légy vendégünk,
a kedvesség visszajár.

Hej kismadár, kismadár,
a zord idő majd lejár,
tavasszal is visszavárunk,
ha dalolnod kéne már!

Aranyosi Ervin © 2017-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tangó (Komondi Magdi festményéhez)

– Komondi Magdi festménye. – Technika: frezettó; – Méret: 70 x 90 cm – Érdeklődni lehet: magdikomondi@gmail.com vagy +3670/321-7574


Aranyosi Ervin: Tangó
(Komondi Magdi festményéhez)

A zene táncba hív és érzed forr a véred,
a ritmus lüktető és magával ragad.
a két test összeér és mégis egyre érzed,
talán még soha nem voltál ennyire szabad.

A lépés hosszú, nyújtott, olyan mintha szállnál,
testetek összeforrva, egy ritmusban él.
Mintha már néha fenn, a felhők felett járnál,
miközben gitár dalol, s hegedű zenél.

Ruhád, mint véred színe, vörösesen lebben,
a párod elenged, de karja visszahív.
Aztán csak összeforrtok izzó szerelemben,
s tangótok ritmusára dobban már a szív!

Tangó az élet, csak szívből kell szeretni,
érezni kell a ritmust, és követni!

Aranyosi Ervin © 2017-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva