Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Képzeld a helyébe magad!


Aranyosi Ervin: Képzeld a helyébe magad!

Mi lenne, ha téged csak úgy kidobnának,
mert nem kellesz többé kutyádnak, macskádnak.
Öreg vagy és beteg, nincs már semmi hasznod,
minden álmod, vágyad a szögre akasztod.

Nem tudsz már úgy futni, nem teszed a dolgod,
szeretni sem tudsz úgy, nem is vagy már boldog.
Csak lógatod fejed, halálodat várod,
már csak megtűrt lényként tekint rád családod.

Mit szólnál, ha most már utcára tennének,
nem is ápolnának, s nem is etetnének?
Elfelejtenék, hogy milyen voltál régen,
s tengethetnéd sorsod kegyelem kenyéren?

Lásd be, mit érezhet egykori kedvenced,
ha jó öreg mancsait végleg elereszted?
Tényleg ezt érdemli, ki hűséggel szolgált,
mikor egy életet hűen pazarolt rád?

Aranyosi Ervin © 2018-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagymama, te olyan jó vagy!


Aranyosi Ervin: Nagymama, te olyan jó vagy!

Nagymama, te olyan jó vagy,
szíved őszintén szeret!
A szíveddel jobban látod
a csintalan gyermeket.

Tanítgatsz, hogyan kell élnem,
hogy majd én is jó legyek.
Honnan a sok bölcsességed,
amit át kell, hogy vegyek?

Te már tudod, hogy mi a jó,
mit szabad és nem szabad,
ha figyellek, összhangban van
minden tetted és szavad.

Van türelmed, időd is van
– igaz – itthon dolgozol.
Figyelmed is rám áldozod,
s napjaimba jót hozol.

Nagymama, te olyan jó vagy,
megérted az unokád,
mikor elfoglalom magam,
annyi munka vár reád.

Ám, ha véget ér a dolgod,
velem játszol, és tanítsz,
a meséid rám találnak,
szavad messzi földre hívsz.

Néha csak úgy kitalálod,
néha könyvből olvasod,
a mesén át bölcsességed
unokádnak átadod.

Gyakran vagy a játszótársam,
bár a tested néha fáj,
de én értem mindig mozdulsz,
csakhogy a kedvemben járj.

Nagymama, te olyan jó vagy,
s tőled én is az vagyok.
Nem is értem, miért mások,
miért furcsák a nagyok.

Nem tudják, amit te tudsz már,
hogy fontos a szeretet?
Nincsen, kitől megtanulják?
Nem éltek még eleget?

Olyan jó, hogy vagy te nékem,
tőled annyit tanulok,
szeretem a melegséged,
ezért öledbe bújok.

Nagymama, ilyen jó mint te,
nincs is a Föld kerekén,
tőled vagyok okosabb is,
s igazán jó gyerek én!

Aranyosi Ervin © 2018-05-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Miért lettél?


Aranyosi Ervin: Miért lettél?

Ha te olyan munkát végzel,
mihez csepp kedvet sem érzel,
amitől nem lehetsz boldog,
s csak a pénzért végzed dolgod,
akkor bizony eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Ha nincs célod, ha nincs álmod,
mit rád mérnek, azt csinálod,
úgy dolgozol, mint egy robot,
hurcolsz egy stafétabotot,
akkor bizony eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Ha a mások dolgát végzed,
s várod, mikor jön a végzet,
mást okolsz, vagy épp a sorsot,
mások rossz cipőjét hordod,
akkor bizony eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Ha félsz eljövő haláltól,
nem is élsz te igazából,
csupán csak a halált féled,
a félelem létét éled,
akkor bizony eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Mert, ha tudnád, lelked szabad,
s életet teremt a szavad,
vagy halált, ha úgy használod,
s munkaerőd pénzre váltod,
csak azért mert eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Jó hírem van, sosem késő,
ha köved van, akad véső,
csupán vágy kell, s a képzelet,
ami csodát tehet veled!
Ne azt lásd, hogy eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Álmodj nagyot és merészet,
váltsd valóra az egészet!
Teremts mindennap csodákat,
s légy víg, kerüljön a bánat,
találd meg, hogy miért lettél,
mikor ide leszülettél!

Tárd ki lelked, keresd célod,
mert a lelked azért él ott,
hova leszületett élni,
hogy ne kelljen többé félni,
csak meglelni miért lettél,
mikor ide leszülettél!

Ha majd szeretet vezérel,
Isten segít két kezével,
a céljaid megtalálod,
többé nem várod halálod,
hiszen tudod, miért lettél,
mikor ide leszülettél!

Aranyosi Ervin © 2017-11-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szebb jövőre vágyva


Aranyosi Ervin: Szebb jövőre vágyva

Ajtót nyit a képzeleted: – Új világba léphetsz!
Valóra vált álmaidnak kövezetén lépkedsz.
A jövődet elképzeled: – Legyen benne részed!
Melyik út visz a jó felé? – Szíved mélyén érzed!

Hited szerint, sok akadályt te emelsz magadnak,
s amíg magadban nem hiszel, mindig ott maradnak!
Kétségek között vergődve megteremted sorsod,
a teremtő varázs-magját szép szívedben hordod.

Ha hagynád, hogy érzéseid vezessék a lépted,
könnyebb lenne álmaidat valódban megélned.
Ám az elméd nem engedi, rossz hitek uralják,
az utódok hitrendszerét téves eszmék adják.

A képzelet és az érzés, boldoggá tehetne,
tudd meg, az a lehetőség, ami fénylik benne!
Erősítsd meg önmagadat, keresd a megoldást,
kell, hogy képes legyél látni, s szíveddel a jót lásd!

Szeretettel, képzelettel teremtsd csak meg bátran,
mert, ha hiszel, látni fogod a valós világban!
Mindaz, amit vágyad vetít, valósággá válik.
Nem kel félni, csak remélni egészen halálig!

Ha a dolgod elvégezted, hagyd az utókorra,
szíved szétszórt magocskái kikelhetnek sorra.
Szereteted hűs vízétől virágba borulnak,
kétségeid, félelmeid egy mély kútba hullnak!

Ne vedd hát el mások hitét, gondold át a dolgot!
Vezessenek szép érzések, s általuk légy boldog!
Szíved magját, szeretetét szórd szét a világba,
tiszta szívvel járd utadat, szebb jövőre vágyva!

Aranyosi Ervin © 2017-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva